Nem viccelnek. Emil Boc és Dan Tarcea alpolgármester fát ültet a felújítás alatt álló Béke téren
Fotó: Facebook/Emil Boc
A következő tíz évben több mint száz zöldövezetet létesítene, és több mint 100 ezer fát ültetne Kolozsvár önkormányzata a 2030-ig érvényes integrált városfejlesztési stratégia szerint. A „zöld Kolozsvár” tervről a lakosság véleményét is kikérik.
2020. július 17., 08:102020. július 17., 08:10
Nagyot álmodott Kolozsvár önkormányzata a következő tíz évre érvényes integrált városfejlesztési stratégia szerint. A témában szerdán délután tartott közvitán a városháza illetékesein kívül szakemberek és egyetemi tanárok osztották meg véleményüket a témáról, de számos lakos is bekapcsolódott.
Emil Boc polgármester bevezetőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a városok „zölddé” váljanak, így Kolozsvárnak is követnie kell a trendet, főleg, hogy ez a lakosok életminőségére, egészségére is jó hatással lesz. Épp ezért a Világbank szakértőivel közösen kifejlesztett integrált városfejlesztési terv nagy hangsúlyt fektet a meglévő zöldövezetek fejlesztésére és újak kialakítására, a belvárosban és a városnegyedekben egyaránt.
– illusztrálta a tendenciát többek között a belvárosi útfelújításokra, faültetésekre utalva. Hozzátette, 2026-ra a tömegközlekedés is teljesen „zölddé” válik, a járműpark fele már jelenleg sem szennyez, mondta Boc.
Ovidiu Cîmpean, a polgármesteri hivatal innovációs központjának vezetője, mely a közvitát is szervezte, elmondta:
de nagyobb figyelmet szentelnek a levegő, a vizek és a talaj minőségének, számos új műszert szerelve fel ennek mérésére.
Bár Marius Cristea, a stratégia kidolgozásában részt vevő Világbank képviselője úgy vélte, Kolozsvár lakossága kevésbé van kitéve a hőségnek és a légszennyezésnek, mint a többi, főleg déli nagyváros, a szakértő egyetemi tanárok szerint nem áll fényesen. Cristea szerint
Úgy vélte, a kincses városban jelenleg is sok a „zöld folyosó”, a kommunizmusban épített negyedekben is van zöldövezet, inkább az új építésű lakónegyedek állnak rosszul. Nem is annyira a zöldövezetek minősége, inkább a megközelíthetősége okoz problémát, vélte.
Adina Croitoru, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának oktatója szerint a kincses városban főleg a tízemeletes tömbházakban bővelkedő negyedek – Mărăști, Monostor, Györgyfalvi egy része, a belváros – küzdenek a hőséggel, ezek esetében akár 5 Celsius fokos eltérés lehet a város jobb levegőjű részeihez, a Szamos-parthoz, a Fellegvárhoz és a Mikó-kerthez viszonyítva.
Fotó: Facebook/Emil Boc
Nicolae Ajtai, a Környezetvédelmi Kar dékánja szerint bár 2014–2019 között nem lehet nagy eltérést látni a légszennyezés tekintetében, hozzátette azt is, hogy tavaly a négy mérőállomásból három nem működött megfelelően. Mint kiderült,
A nitrogén-dioxid rendkívül magas koncentrációjáért ellenben kizárólag az autósforgalom, a belső égésű motorok a felelősek, ez rendszerint meghaladja az emberi egészségre veszélyes határt, és a környezetre is káros.
Octav Olănescu építész, városfejlesztési szakértő a folyóvizek „megnyitását” javasolta a lakosság számára, ahogy az a Szamos-part felújításakor is történni fog. A hozzászóló lakosok szerint arról is gondoskodni kell, hogy ezeket kerékpárút kösse össze a különböző lakónegyedekkel.
A közvitán a városvezetés a parkosítási terveit is ismertette, a már elkészült Tóköz negyedbeli park mellett ezek között szerepel a Szamos-part helyreállítása, melynek során több mint 2000 fát ültetnek.
A Fellegvár helyreállítása szintén szerepel a tervek között, a tízhektáros közterületre jövő tavasszal írnák ki a kivitelezési eljárást. A városvezetés a Bükk és a Hója erdőket is a kolozsváriak rendelkezésére bocsátaná, majd a metropolisövezetre is kiterjesztve a parkosítási tervet a Békás, Nádas, Kálvária és Cigánypatakot is elérhetővé tenné a lakosság számára.
A közvitáról készült felvétel, illetve a bemutatott tanulmányok megtekinthetők a városháza honlapján és Facebook-oldalán, ahol további hozzászólásokat várnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!