Zöldenergia szélfúvásból

A villamos energiát termelő turbinákat Turdatúr határában helyezték el. „Baráti beszélgetéseink során, üzleti lehetőségként merült fel a szélerőművek felállítása. Kisebb dokumentálódás után partnereimmel meggyőződtünk arról, hogy megéri ebbe az üzletágba fektetni” – jelentette ki lapunknak Octavian Mărginean vállalkozó, aki a Hollandiából hozott négy szélmalom darabjait kevesebb mint százezer euróért vásárolta meg, amelyek teljes feljavításával és felállításával együtt a befektetés értéke nem haladja meg a 400 ezer eurót. Mărginean becslése szerint az összeg négy-öt év alatt térül meg, utána minimális költséggel jár az erőművek működtetése. Különben a vállalkozó és üzlettársai egyhektáros területet vásároltak a szélerőművek felállításához, a szükséges pénzt saját zsebükből teremtették elő, a helyi önkormányzatnak nem volt szerepe a befektetés ösztönzésében. Az üzleti elképzelést viszonylag hamar nyélbe ütötték: a múlt év októberében született ötletet követően márciusban már álltak az erőművek. „Egyelőre mindössze használt, 75 kilowatt kapacitású gépeket vettünk, ugyanis az új felszerelés igen drága – magyarázta az üzletember. – Ha valóban életképes ez az üzleti elképzelés, újabbakat is vásárolunk, de már uniós támogatásból.” A jelenleg felszerelt erőművek néhány évvel ezelőtt még csúcstechnológiának számítottak, egy korszerű szélerőmű ára azonban jelenleg megközelíti az egymillió eurót.

A kolozsvári üzletember szerint a nemrég vásárolt gépek jó szélben 300 kilowatt villamos energiát termelnek. Beindulásukhoz másodpercenként háromméteres szélsebességre van szükség, maximális kapacitásukat pedig a másodpercenkénti tízméteres szélerősségben érik el. Habár a szélerőművek megfelelő működéséhez egy-két évig tartó méréseket kell végezni, a befektetők ezt kihagyták, és mindössze saját becslésükre támaszkodva, úgy vélekedtek: a Tordatúrt övező dombok megfelelő helyszínt jelentenek a szélerőműveknek. „Nem hiszem, hogy tévedtünk volna, ugyanis előzetes adatokkal rendelkeztünk például a szélirányról” – állítja Mărginean, hozzátéve: a termelt energiamennyiséget megawattonként 80 eurós áron értékesíti az Electrica áramszolgáltatónak.

Aki szelet vet…

Uniós csatlakozása előtt Románia vállalta, hogy 2010-re energiatermelésének 33 százalékát környezetkímélő technológiával állítja elő. Teljes vízi energia termelésével már megközelíti ezt az arányt az ország, azonban zöldenergia-forrásnak mindössze a tíz megawattnál kisebb vízi erőművek számítanak. „Ezt figyelembe véve, igen nehéz lesz elérni a vállalt 33 százalékos zöldenergia-termelési arányt” - nyilatkozta lapunknak Demeter Attila, a Környezetvédelmi Minisztérium tanácsosa. Szerinte az ország zöldenergia-termelése alig éri el az öt százalékot, az egyéb alternatív energiaforrások fejlettségi szintje igen alacsony. Nagy a lemaradás például a szélenergia, biomassza, valamint a geotermális energia hasznosítása tekintetében. A zöldenergia előállítása amúgy igen költséges, az áramot termelő szélturbinák felállítása előtt egy-két évig kell mérni a szél irányát és erősségét ahhoz, hogy a szélerőművet megfelelő helyre telepítsék. Szélerőművek beindításával egyébként korábban a Duna-deltában is próbálkoztak, azonban ezt a hatóságok nem engedélyezték, mivel a magas tornyok útját állták a madarak vonulásának. A minisztériumi tanácsos úgy tudja, hamarosan a tengerparton állítanak fel 4-5 darabot, ugyanakkor az ország déli részén már működnek szélerőművek. „A tengerpart és a sík vidék inkább ajánlatos erre a célra” – vélekedik Demeter, aki egyébként nem hiszi, hogy a következő években nagyon sok szélerőművet állítanak majd fel országszerte. Romániában jelenleg mindössze három vállalat foglalkozik szélenergia-hasznosítással.

Zöld tanúsítvány

A környezetkímélő energiát termelő cégek havonta minden megawatt után úgynevezett zöld tanúsítványt kapnak a villanyenergia-piacot szabályozó felügyelettől (OPCOM), melynek értéke jelenleg 24 és 43 euró között mozog. A zöld tanúsítvány olyan dokumentum, amely egy megawattnyi, környezetkímélő energiaforrásból termelt villamos energiát tanúsít. Ezen energiaforrások népszerűsítése érdekében kvótarendszert állítottak fel, amely az áramszolgáltatók számára kötelező zöldenergia-mennyiség vásárlását írja elő. A tanúsítványt a termelők eladhatják az úgynevezett Zöld Tanúsítványok Piacán. Az áramszolgáltatók tulajdonában mindig annyi tanúsítvány kell legyen, ahány megawattot kell az illető hónapban vásároljon. Jelenleg ez az összfogyasztás 3,74 százalékát jelenti, az országos energiastratégia adatai szerint 2008-ban már 5,26, 2009-ben 6,76 százalék lesz, az azt követő években pedig 8,3 százaléknak megfelelő tanúsítványt jelent. Ezeknek az értékjegyeknek az eladása többletjövedelmet jelent a termelőknek. „Ezzel ösztönzi az állam a környezetkímélő energiatermelés alkalmazását” – tudtuk meg a gazdasági minisztérium sajtóosztályától.

Románia országos energiastratégiája szerint a környezetkímélő energiatermelésre legjobb módszer a biomassza felhasználása, a szélerőművek, a termálforrások, valamint a napenergia és a vízenergia felhasználása. A dokumentum ezen ágazat fejlesztésére 1800 millió euró összértékű befektetéseket ír elő 2015-ig. A finanszírozás forrásaként az uniós környezetvédelmi alapot, valamint a romániai vidékfejlesztési alapot nevezik meg.