Nagy igény van napelemekre. Mintegy 25 000 család várja, hogy a Környezetvédelmi Alap másfél év után kihirdesse a pályázat eredményét
Fotó: Veres Nándor
Játszanak a bukaresti hatóságok a Zöld Ház programra lehívott európai uniós pénzekkel a Greenpeace Románia környezetvédelmi szervezet szerint, hiszen másfél év után egyetlen szerződést sem kötöttek meg, miközben 13 millió eurót elpazaroltak lebonyolításra. A lapunk által megkeresett szakember is úgy látja, tipikusan romániai módon zajlik a program tervezése, előkészítése és lebonyolítása.
2020. január 28., 18:332020. január 28., 18:33
A Környezetvédelmi Alap (AFM) Zöld Ház programja eddig egyetlen polgárt sem segített, hogy tiszta forrásból energiát állítson elő: bár a programot először 2018 nyarán hirdették meg, másfél év alatt egyetlen fotovoltaikus rendszert sem szereltek fel – irányítja rá a figyelmet a visszás állapotokra közleményében a Greenpeace Románia. A természetvédelmi szervezet kikérte a programra vonatkozó adatokat a hatóságtól, valamint a fejlesztési minisztériumtól, és kiderült,
– számolták ki a környezetvédő szervezet munkatársai. Emlékeztetnek, hogy országszerte több mint 25 ezer magánszemély kérvényezte a támogatást, ennyi pályázati iratcsomót tudtak a jóváhagyott kivitelezőcégek feltölteni.
„A kedvezményezettek másfél éve várják, hogy hozzájussanak a finanszírozáshoz. Közben a programot felőrli az ígérgetés, a halogatás, sőt a csalás gyanúja, és sajnos közben nem történik valós előrelépés. Meglepőnek és megalapozatlanul nagynak tartjuk a projekt működtetési költségeit, figyelembe véve a gyenge eredményeket. A Környezetvédelmi Alapnak magyarázatokat kell adnia ezekre a kiadásokra, és el kell számolnia az eddigi megvalósításokkal” – szögezte le Marian Mândru, a Greenpeace Románia kampánykoordinátora. Emlékeztetett, hogy a Zöld Ház programra összesen 113 millió euró uniós forrást hívtak le, ebből 27 ezer rendszer telepítését finanszíroznák.
– fogalmazta meg aggályait a zöldszervezet szakembere.
Hanyag munka. Továbbra sem tudni, kik és mikor szerelhetik fel a támogatott napelemeket
Fotó: Pixabay.com
Hónapok óta nem kaptak semmilyen hivatalos értesítést a Zöld Ház programról – erősítette meg tegnap a Krónika megkeresésére András Lehel, a programban részt vevő Melinda-Impex Install Kft. vezérigazgatója. Mint részletezte, a jóváhagyott kivitelezők egymással tartják a kapcsolatot, ám ezekben az üzenetváltásokban általában a csalódottságnak adnak hangot. A hatósághoz intézett kérdéseikre olyan válaszokat kapnak, hogy „dolgoznak az elbírálásokon”. András Lehel felidézte, hogy
A szakember azt mondja, arra hivatkoznak, hogy az országos költségvetést ugyan jóváhagyták, de még le kell osztani büdzsét a Környezetvédelmi Alapnak, és külön erre a programra.
További felháborodásra ad okot, hogy állítólag nem lesz helyreigazítási lehetőség, ha egy pályázati iratcsomóban formai hibákat találnak, tehát egy vessző elmaradása miatt is elutasíthatják. „Mi a legjobb tudásunk és tapasztalatunk szerint készítettük elő a dokumentumokat, de így sincs garancia arra, hogy mindegyik feltöltött iratcsomót pozitívan elbírálják” – fogalmazott a cégvezető. Hozzátette, jelenleg várakozó álláspontra helyezkedtek, nem kérik az áramszolgáltatótól a visszatáplálási engedélyeket. „Rengeteg energiát belefektettünk a pályázati iratcsomók előkészítésébe, feltöltésébe, ám keserű szájízzel maradtunk. Most már nem iszunk előre a medve bőrére, hiszen kétséges, hogy mikor lesz ebből valami, vagy megvalósul-e egyáltalán” – mondta András Lehel. Meglátása szerint a hatóságnál tipikusan romániai módon zajlik a program tervezése, előkészítése, lebonyolítása, bő másfél év után még egyetlen szerződést sem kötöttek meg.
Mint ismeretes, legtöbb 20 ezer lejig terjedő támogatás hívható le, 10 százalék önrészt kérnek a legalább 3 kWp teljesítményű napelemek vásárlására és felszerelésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A parajdi turizmus évtizedeken át szinte egyet jelentett a sóbányával. A bányakatasztrófa sújtotta székelyföldi település idegenforgalmának helyzetét Moldován László, a Sóvidék–Hegyalja Turisztikai Egyesület elnöke ismertette a Krónikával.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!