A Zöld SzékelyFöld és Zöld Erdély Egyesület is állást foglalt a Rétyre tervezett Schweighofer-beruházás ellen. Keddi közleményükben leszögezték: civil mozgalmi és jogi eszközzel lépnek fel az „erdőpusztító nagyüzem" megvalósulása ellen.
2013. május 29., 08:572013. május 29., 08:57
2013. május 29., 09:042013. május 29., 09:04
Szerintük a Romániában hivatalosan kitermelt évi 17 millió köbméter fa mellett felbecsülhetetlen mennyiséget vágnak ki illegálisan. A famaffia érinthetetlen, szervezetten és magas szinten működik.
Románia területének mintegy 27 százalékát borítják erdők, lemaradva a 32 százalékos európai átlagtól. Az utóbbi tíz évben 280 ezer hektár erdő tűnt el nyomtalanul, ami óránként 3 hektár veszteséget jelent. „A jelenség Székelyföldet nagymértékben érinti, felbecsülhetetlen környezeti és gazdasági károkat okozva. (...) Az erdőirtás közvetett pusztító hatását volt alkalmunk Székelyföldön is megtapasztalni, a csupasz hegyoldalakon lezúduló csapadékvíz elmossa a szabaddá tett talajt, és komoly árvizeket, gazdasági károkat okozott már\" – olvasható Csonta László, a Zöld Székelyföld Egyesület elnöke és Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke által aláírt közleményben.
„Nem jótékonysági szervezet\"
A civil szervezetek szerint Kovászna megye 45 százalékát borítja erdő, kivételesen jó helyzetben van, megújuló erőforrással rendelkezik, amire építkezhet a fenntartható gazdasági fejlődés érdekében. Azonban felhívják a figyelmet, hogy a mamutvállalatok nem jótékonysági szervezetek, ezeket elsősorban az olcsó nyersanyag és az olcsó munkaerő vonzza. Mint írják, a Rétyre tervezett Schweighofer fűrészüzem évi 800 ezer köbméteres faigénye az országosan jelenleg kitermelt famennyiség 5 százalékát jelenti. „Ekkora mértékű szívóerő betelepítése Székelyföldre elfogadhatatlan mértékben megnövelné az erdőkitermelést a régióban. Környezet- és természetvédelmi szempontból pedig teljesen mindegy, hogy legálisan vagy illegálisan tűnnek el az erdők\" – hangsúlyozzák a zöldek, akik szerint a károkat mindenki fizeti majd. A két civil szervezet arra kér minden székelyt, segítsen leállítani az erdőket kizsákmányoló beruházást, a politikusokat pedig arra intik, az ügyet ne süllyesszék meddő pártpolitikai csatározássá. „Egy erős civil mozgalom mindig az emberekre épül, szellemi és anyagi segítségükön áll sikere, így tudtuk megállítani a gyergyóditrói szienitbányát, és évekig blokkolni a verespataki aranybánya megvalósulását is\" – áll a közleményben.
Olosz továbbra is segíti az üzem létrejöttét
Az osztrák beruházó minden szakmai ellenérvet hajlandó megcáfolni, képviselői találkoznak az ellenzőkkel és tiltakozókkal, hogy a tévhiteket szétoszlassák – mondta a Krónika megkeresésére Olosz Gergely. A volt honatya korábban azzal indokolta lemondását szenátori mandátumáról, hogy az általa támogatott Schweighofer-beruházás miatt sok támadás érte az RMDSZ-t. Elmondta, továbbra is cselekvően segíti a rétyi üzem létrejöttét, hogy a több mint 600 új munkahely létrejöhessen. A volt szenátor úgy tudja, több szakmai és érdekvédelmi csoport kezdeményezett egyeztetést a cég képviselőivel, többen meglátogatták a szászsebesi üzemet, hogy saját szemükkel győződjenek meg arról, ennek nincs környezetkárosító hatása. Olosz Gergely elmondta, nem támogatja a közmeghallgatásokat, kerekasztal-beszélgetéseket, mert „hangosan tüntetőkkel nem lehet szakmai érvek mentén vitatkozni\". Elmondta, kisebb találkozók, egyeztetések voltak, például a rétyi önkormányzat képviselői meglátogatták a szászsebesi gyárat, találkoztak a befektető képviselőivel, ezt követően döntötték el, hogy engedélyezik a beruházást. A politikus szerint hamarosan az ARBOR fafeldolgozói szövetség tagjaival és a háromszéki fafeldolgozókkal is találkozik a Schweighofer képviselete. „Az osztrák cég nem fát vág, hanem fát vásárol, hosszú távra tervez, nem fog saját érdekei ellen dolgozni, nem az erdőirtást, az erdőgazdálkodást támogatja\" – mondta Olosz, aki szerint az általa tervezett famennyiséget mindenképpen kivágnák, csak nem rönkként adnák el Kínában, hanem helyben működő feldolgozó vásárolná fel.
Mint arról beszámoltunk, a beruházás az engedélyeztetés szakaszában van, miután a település önkormányzata jóváhagyta a Schweighofer gyár létesítéséhez szükséges urbanisztikai bizonylat kiállítását. Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke korábban elmondta, nem tagadhatják meg az építkezési engedély kiadását, ha azt a befektető a törvényeket betartva igényli. Azt viszont kérhetik, hogy addig minden szakhatóságtól szerezzen be véleményezést. Így az osztrák beruházónak egy év alatt egy tucatnyi jóváhagyást, hatástanulmányt kell kérnie, többek között a környezetvédelmi, közegészségügyi, vízügyi, útügyi, talajjavító, mezőgazdasági hatóságoktól, a védelmi és belügyminisztériumtól, a Román Hírszerző Szolgálattól, geológustól kell szakvéleményt igényelnie és régészeti feltárást is kell végeztetnie. Az építkezési engedélyt akkor állítják ki a 70 hektáros rétyi területre, ha az üzem létesítésére valamennyi hatóság rábólint.
Jól haladnak a munkálatok a Marosvásárhelyt Nyárádszeredával összekötő autópálya-szakaszon – derül ki a közlekedési tárca illetékesének tájékoztatásából.
Több száz, folyamatosan működő kriptovaluta-bányászgépet foglalt le az adóhatóság Szatmár megyében, miután egy be nem jelentett, jelentős energiafogyasztással működő bányászfarmra bukkant. A lefoglalt berendezések értéke meghaladja a kétmillió lejt.
Határozottan lépnek fel a medvék etetése ellen a hatóságok: három hét alatt 50 ezer lejnyi bírságot róttak ki a Transzfogarasi úton.
Idén sem használható az ópálosi szivattyúállomás a mezőgazdasági területek öntözésére, mivel zajlik a víznyerő csatorna medrének a betonozása. Tavaly ugyanezzel a magyarázattal hagyták üzemen kívül a berendezést.
Rengeteg autó parkol a Déli-Kárpátokban a több mint 2000 méter magasságban található Leaota-csúcs közelében, tönkretéve a törékeny ökoszisztémát, a védett erdélyi havasszépe növényt – hívta fel a figyelmet a közösségi oldalon Gajdó Kelemen Éva.
Több millió eurót kap az Európai Unió szolidaritási alapjából Parajd – tájékoztatott kedden Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő sajtóirodája.
Nyolc megye összesen 21 településén okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában.
Politikai szóváltás alakult ki hétfőn a magyar Országgyűlésben, miután Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke rákérdezett Orbán Anita külügyminiszterre, hogy mit tesz a kormány a nagyváradi premontrei apát kilakoltatása ügyében.
Közeledik a parlagfű virágzása, ezért Erdély-szerte felszólítják a hatóságok a telek- és ingatlantulajdonosokat, az útkezelőket és az érintett intézményeket, hogy kötelesek intézkedni.
A képességfelmérő vizsga első napját technikai hibák árnyékolták be: a dolgozatfeltöltő platform többször összeomlott, tanárok ezrei rekedtek órákra az iskolákban. A szakszervezetek szerint a minisztérium alkalmatlansága okozta a káoszt.
szóljon hozzá!