A Zöld SzékelyFöld és Zöld Erdély Egyesület is állást foglalt a Rétyre tervezett Schweighofer-beruházás ellen. Keddi közleményükben leszögezték: civil mozgalmi és jogi eszközzel lépnek fel az „erdőpusztító nagyüzem" megvalósulása ellen.
2013. május 29., 08:572013. május 29., 08:57
2013. május 29., 09:042013. május 29., 09:04
Szerintük a Romániában hivatalosan kitermelt évi 17 millió köbméter fa mellett felbecsülhetetlen mennyiséget vágnak ki illegálisan. A famaffia érinthetetlen, szervezetten és magas szinten működik.
Románia területének mintegy 27 százalékát borítják erdők, lemaradva a 32 százalékos európai átlagtól. Az utóbbi tíz évben 280 ezer hektár erdő tűnt el nyomtalanul, ami óránként 3 hektár veszteséget jelent. „A jelenség Székelyföldet nagymértékben érinti, felbecsülhetetlen környezeti és gazdasági károkat okozva. (...) Az erdőirtás közvetett pusztító hatását volt alkalmunk Székelyföldön is megtapasztalni, a csupasz hegyoldalakon lezúduló csapadékvíz elmossa a szabaddá tett talajt, és komoly árvizeket, gazdasági károkat okozott már\" – olvasható Csonta László, a Zöld Székelyföld Egyesület elnöke és Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke által aláírt közleményben.
„Nem jótékonysági szervezet\"
A civil szervezetek szerint Kovászna megye 45 százalékát borítja erdő, kivételesen jó helyzetben van, megújuló erőforrással rendelkezik, amire építkezhet a fenntartható gazdasági fejlődés érdekében. Azonban felhívják a figyelmet, hogy a mamutvállalatok nem jótékonysági szervezetek, ezeket elsősorban az olcsó nyersanyag és az olcsó munkaerő vonzza. Mint írják, a Rétyre tervezett Schweighofer fűrészüzem évi 800 ezer köbméteres faigénye az országosan jelenleg kitermelt famennyiség 5 százalékát jelenti. „Ekkora mértékű szívóerő betelepítése Székelyföldre elfogadhatatlan mértékben megnövelné az erdőkitermelést a régióban. Környezet- és természetvédelmi szempontból pedig teljesen mindegy, hogy legálisan vagy illegálisan tűnnek el az erdők\" – hangsúlyozzák a zöldek, akik szerint a károkat mindenki fizeti majd. A két civil szervezet arra kér minden székelyt, segítsen leállítani az erdőket kizsákmányoló beruházást, a politikusokat pedig arra intik, az ügyet ne süllyesszék meddő pártpolitikai csatározássá. „Egy erős civil mozgalom mindig az emberekre épül, szellemi és anyagi segítségükön áll sikere, így tudtuk megállítani a gyergyóditrói szienitbányát, és évekig blokkolni a verespataki aranybánya megvalósulását is\" – áll a közleményben.
Olosz továbbra is segíti az üzem létrejöttét
Az osztrák beruházó minden szakmai ellenérvet hajlandó megcáfolni, képviselői találkoznak az ellenzőkkel és tiltakozókkal, hogy a tévhiteket szétoszlassák – mondta a Krónika megkeresésére Olosz Gergely. A volt honatya korábban azzal indokolta lemondását szenátori mandátumáról, hogy az általa támogatott Schweighofer-beruházás miatt sok támadás érte az RMDSZ-t. Elmondta, továbbra is cselekvően segíti a rétyi üzem létrejöttét, hogy a több mint 600 új munkahely létrejöhessen. A volt szenátor úgy tudja, több szakmai és érdekvédelmi csoport kezdeményezett egyeztetést a cég képviselőivel, többen meglátogatták a szászsebesi üzemet, hogy saját szemükkel győződjenek meg arról, ennek nincs környezetkárosító hatása. Olosz Gergely elmondta, nem támogatja a közmeghallgatásokat, kerekasztal-beszélgetéseket, mert „hangosan tüntetőkkel nem lehet szakmai érvek mentén vitatkozni\". Elmondta, kisebb találkozók, egyeztetések voltak, például a rétyi önkormányzat képviselői meglátogatták a szászsebesi gyárat, találkoztak a befektető képviselőivel, ezt követően döntötték el, hogy engedélyezik a beruházást. A politikus szerint hamarosan az ARBOR fafeldolgozói szövetség tagjaival és a háromszéki fafeldolgozókkal is találkozik a Schweighofer képviselete. „Az osztrák cég nem fát vág, hanem fát vásárol, hosszú távra tervez, nem fog saját érdekei ellen dolgozni, nem az erdőirtást, az erdőgazdálkodást támogatja\" – mondta Olosz, aki szerint az általa tervezett famennyiséget mindenképpen kivágnák, csak nem rönkként adnák el Kínában, hanem helyben működő feldolgozó vásárolná fel.
Mint arról beszámoltunk, a beruházás az engedélyeztetés szakaszában van, miután a település önkormányzata jóváhagyta a Schweighofer gyár létesítéséhez szükséges urbanisztikai bizonylat kiállítását. Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke korábban elmondta, nem tagadhatják meg az építkezési engedély kiadását, ha azt a befektető a törvényeket betartva igényli. Azt viszont kérhetik, hogy addig minden szakhatóságtól szerezzen be véleményezést. Így az osztrák beruházónak egy év alatt egy tucatnyi jóváhagyást, hatástanulmányt kell kérnie, többek között a környezetvédelmi, közegészségügyi, vízügyi, útügyi, talajjavító, mezőgazdasági hatóságoktól, a védelmi és belügyminisztériumtól, a Román Hírszerző Szolgálattól, geológustól kell szakvéleményt igényelnie és régészeti feltárást is kell végeztetnie. Az építkezési engedélyt akkor állítják ki a 70 hektáros rétyi területre, ha az üzem létesítésére valamennyi hatóság rábólint.
Egy nagyváradi férfit azzal gyanúsítanak, hogy állatot kínozott, a bihari állatvédelmi rendőrök pénteken őrizetbe vették. Az állatbántalmazásért Romániában akár több év szabadságvesztés is kiszabható.
A nagyváradi rendőrség és a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) közös munkájának eredményeként őrizetbe vették azt a 49 éves férfit, aki egy éven át kábítószert forgalmazott a partiumi megyeszékhelyen.
Láthatóvá tenné a mindennapi hősöket az a kolozsvári kezdeményezés, mely a Kincses Város Kiválóságai díj odaítélése révén mond köszönetet az elismerésre érdemes jelölteknek, Kolozsvár legkiemelkedőbb személyiségeinek és közösségi szereplőinek.
Kiosztották a kiválóságoknak szóló elismeréseket, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) égisze alatt működő Highlights of Hungary díjait csütörtök este Budapesten.
Nemzetközi jelentőségű, Romániában egyedülálló római kori leletekre bukkantak Gyulafehérváron, ahol jó állapotban fennmaradt római kori utakat, épületeket, tereket, ritka padlóburkolatot és egy szekéralkatrészt találtak a régészek.
A Maros megyei vészhelyzeti bizottság meghosszabbította a veszélyhelyzetet azokon a Kis-Küküllő menti településeken, ahol a parajdi sóbánya elárasztása óta ihatatlanná vált a vezetékes víz. Gyulakután beüzemelték a sótalanító berendezést.
November 8-án, Dávid Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház alapítója és első püspöke halálának évfordulójához közeledve 27. alkalommal tart emlékzarándoklatot a Magyar Unitárius Egyház.
Kovászna megyében, egy illegális kavicsbányát működtető háromszéki cég székhelyén tartottak csütörtök reggel házkutatást a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai, a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság Különleges Beavatkozási Szolgálatával.
Száz évet töltött Pollmann Lucianna vincés nővér, akit születésnapja alkalmából a nagyváradi városháza és a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye képviselete is felköszöntött.
Az RMDSZ javaslatára döntött csütörtöki ülésén a kormány: hivatalos a Kovászna megyei Árkos zászlaja és a Szatmár megyei Börvely címere – tájékoztatott az RMDSZ.
szóljon hozzá!