Az autonómiatervezeteket Zakariás Zoltán és Kulcsár-Terza József (balról jobbra) terjesztette a bukaresti parlament elé
Fotó: Kulcsár-Terza József/Facebook
A román állam iránti lojalitásként értékeli az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke, hogy a bukaresti parlamentben benyújtott három autonómiatervezettel demokratikus úton szeretnék kivívni a kulturális és területi autonómiát. Az RMDSZ parlamenti frakciójának tagja szerint folyamatosan napirenden kell tartani a közösségi jogokért folytatott küzdelmet. Bár az előterjesztést Zakariás és Kulcsár-Terza József képviselő jegyzi, ígéret van arra, hogy a szakbizottsági viták során a törvénytervezeteket az RMDSZ törvényhozói képviselik majd.
2023. december 22., 09:472023. december 22., 09:47
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács megalakulásának 20. évfordulója jelenti az apropót az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket felölelő három törvényterveznek a román parlamentben való benyújtásához – jelentette ki a Krónika megkeresésére Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke, az RMDSZ képviselőházi frakciójának tagja. Mint arról beszámoltunk, szerdán három autonómiatervezetet nyújtott be egyéni képviselői törvényjavaslatként a bukaresti képviselőházban Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), valamint Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Erő (MPE) elnöke. Mindketten az RMDSZ színeiben szereztek törvényhozói mandátumot.
Mint ismeretes, a 18 évvel ezelőtt jegyzett kezdeményezést a román törvényhozás annak ellenére sem fogadta el, hogy több kormánykoalíció – amelyeknek az RMDSZ is tagja volt – a jogszabály megszavazására tett ígéretet. A román Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát szövetség (USR) RMDSZ-szel alkotott koalíciójának kormányprogramjában is szerepelt, a koalíció bukása után pedig a Szociáldemokrata Párt (PSD), a PNL és az RDMSZ közös kormányzati csomagjában is fellelhető volt. A többségi román ígéretek ellenére azonban soha nem került napirendre.
Akkor az RMDSZ-frakcióban az az egyezség született, hogy megvárják, amíg lezajlik a két román koalíciós társ tisztújító kongressusa, és ősszel tűzik napirendre a kulturális autonómiatörekvéseket is tartalmazó törvényjavaslatot. Erre azonban nem került sor, a kormánykoalíció közben felbomlott.
Fotó: Krónika
Három autonómiatervezet
Az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezet szövegével számos gond volt, amit a közös frakcióülésen is elismertek. A székelyudvarhelyi politikus szerint 2021-ben az a döntés született, hogy amennyiben a téma a koalíció napirendjére kerül, egy új törvénytervezetet nyújtanak be, ami pontosabban körülírja a kulturális autonómia intézményrendszerét. Erre azonban nem került sor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) autonómiaműhelyében korábban kidolgozott törvénytervezetek viszont ezt a hiányt próbálják betölteni.
Három autonómiatervezetet nyújtott be egyéni képviselői törvényjavaslatként a bukaresti képviselőházban szerdán Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke.
„A három törvénytervezet közül kettő a kulturális autonómiáról szól. Az első egy kerettörvény, amely általánosan rendelkezik a kulturális autonómia intézményrendszerének bevezetéséről a Romániában élő nemzeti közösségek számára.
A második kulturális autonómiatörvény-tervezetünk a romániai magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma” – fogalmazott a Krónikának Zakariás Zoltán. A benyújtott harmadik tervezet Székelyföld autonómia-statútuma, ami a területi autonómiát szabályozza. Míg az első kettő minden romániai magyarra vonatkozik, az utóbbi a Székelyföldön élőket juttatja adminisztratív jogkörökhöz is.
Az EMSZ vezetője hozzátette: Európában nagyon sok példa van különböző autonómiaformákra, és az erdélyi magyarság esetében is különböző élethelyzetek különböző autonómiaformákat igényelnek. Ahol kisebbségben, vagy vegyes környezetben élnek a magyarok, ott kulturális autonómiára van szükség, a Székelyföldön, ahol tömbben él a magyarság, területi autonómiát szorgalmaznak, amelyhez adminisztratív jogkörök is járulnak – elsősorban az, hogy a magyar nyelv Székelyföldön egyenlő rangú legyen az állam hivatalos nyelvével.
Párbeszéd nélkül nem megy
Az EMSZ elnöke által az RMDSZ-frakcióban ismertetett törvénytervezeteket Zakariás Zoltán és a korábban a Magyar Polgári Párt (MPP) által delegált parlamenti képviselő, Kulcsár-Terza József látta el kézjegyével, azonban ígéret van arra, hogy a szakbizottsági viták során a törvénytervezeteket az RMDSZ törvényhozói képviselik majd.
Zakariás Zoltán szerint az erdélyi magyarság esetében különböző élethelyzetek különböző autonómiaformákat igényelnek
Fotó: Erdélyi Magyar Szövetség
Marcel Ciolacu miniszterelnöknek a törvényjavaslatokat elutasító nyilatkozatával kapcsolatban Zakariás Zoltán úgy fogalmazott,
„Célunk az, hogy tényleges vitát generáljunk az autonómiatörekvésekről. Ez a legerőteljesebb lojalitásnyilatkozat a román állammal szemben, mert törvényes keretek között, parlamenti procedúrák révén akarjuk kiharcolni közösségi jogainkat. Ehhez párbeszédre van szükség” – hangsúlyozta portálunknak az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azt várja el a román hatóságoktól és intézményvezetőktől, beleértve Marcel Ciolacu miniszterelnököt, hogy tisztelettel kezeljék a székely autonómiatörekvést.
A magyarországi közmédia egyébként megkérdezte Zakariást, a jelenlegi háborús helyzetben, egy választási év küszöbén nem tart-e attól, hogy az autonómiatervezetekről kiprovokált parlamenti vita magyarellenes közhangulatot teremt Romániában. Az EMSZ elnöke azt mondta: nem tudja, hogyan radikalizálódhatna a jelenleginél is jobban a romániai társadalom, miután a szélsőséges pártok már teljesen „irreális módon” radikalizálták a közbeszédet, a társadalmat és ez a parlamentbe is beszűrődött.
Megjegyezte: az elmúlt 30 évben minden időszakban fel lehetett mutatni olyan érvet, amely szerint az adott pillanatban „nem időszerű” előhozakodni az autonómiaigénnyel.
Hozzátette, rosszindulattal most is „hamis módon” kapcsolatba lehet hozni az autonómia ügyét a szomszédban zajló háborúval. Szerinte azonban a tervezetek előterjesztésének időzítése teljesen logikus, ugyanis a 2020-ban megválasztott parlament mandátuma utolsó évét kezdi jövőre, és nem lehet tovább halogatni az autonómiapárbeszéd megkezdését.
Mint megírtuk, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke üdvözölte az autonómiatervezetek parlamenti beterjesztését, ugyanakkor közölte: az általa vezetett szervezet azt várja el a román hatóságoktól és intézményvezetőktől, beleértve Marcel Ciolacu miniszterelnököt, hogy tisztelettel kezeljék a székely autonómiatörekvést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás