Az SZNT vezetője szerint Románia közigazgatási átszervezése során a székelység törekvését is tiszteletben kell tartani
Fotó: Beliczay László
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azt várja el a román hatóságoktól és intézményvezetőktől, beleértve Marcel Ciolacu miniszterelnököt, hogy tisztelettel kezeljék a székely autonómiatörekvést.
2023. december 21., 15:172023. december 21., 15:17
2023. december 21., 15:372023. december 21., 15:37
Izsák Balázs elnök mindezt Székelyföld autonómiastatútuma ötödik beterjesztésének apropóján fogalmazta meg. Mint arról beszámoltunk, szerdán három autonómiatervezetet nyújtott be egyéni képviselői törvényjavaslatként a bukaresti képviselőházban Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), valamint Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Erő (MPE) elnöke. Mindketten az RMDSZ színeiben szereztek törvényhozói mandátumot. Izsák Balázs csütörtökön kibocsátott közleményében úgy értékeli: Kulcsár-Terza József képviselő
(Miközben az EMSZ egy nappal korábban azt közölte, hogy a statútumokat Zakariás Zoltán terjesztette be, az SZNT elnöke szerint Kulcsár-Terza a beterjesztő, és a törvénykezdeményezést Zakariás is ellátta kézjegyével). Az SZNT elnöke leszögezte: a székelység nem tétlen szemlélője a közéletnek, hanem cselekvő alakítója.
„Ezt meg kell értenie a román politikai osztálynak és az Európai Unió intézményeinek is. Románia közigazgatási átszervezése nem történhet másként, mint minden érintett közösség, a különböző régiók akaratának figyelembevételével, így a székelység törekvését is tiszteletben kell tartani. A közigazgatás átszervezés nem lehet a nemzeti elnyomás, az asszimilációs politika eszköze, hanem a szubszidiaritás elve alapján a korszerűsítés útja” – szerepel Izsák Balázs állásfoglalásában. A szervezet vezetője közölte, szolidárisak minden, autonómiára törekvő vagy autonóm státusát bővíteni szándékozó európai régióval, következésképp a területi autonómiát európai ügynek is tekintik.
Izsák hozzátette, a Székely Nemzeti Tanács úgy tekint a román törvényhozásra, mint a társadalmi párbeszéd legmagasabb szintű fórumára. „Ezért természetes módon várja el Románia intézményeitől és annak vezetőitől – beleértve a miniszterelnököt is –, hogy hasonló tisztelettel kezeljék a székely autonómiatörekvést, és annak közképviseletét, a Székely Nemzeti Tanácsot” – állapította meg a szervezet vezetője.
Három autonómiatervezetet nyújtott be egyéni képviselői törvényjavaslatként a bukaresti képviselőházban szerdán Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke.
Az SZNT által közzétett kronológia emlékeztet: a székely autonómiáról szóló törvénytervezetet első alkalommal 2004. március elsején terjesztette be Románia parlamentje elé Birtalan Ákos, Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Toró Tibor, Vekov Károly képviselők. A törvényjavaslatot a képviselőház március 30-án, a szenátus június 29-én, megvitatás nélkül elutasította.
Az SZNT – bízva az európai integrációs folyamattal együtt járó „bizonyítási kényszer” erejében – felkérte Sógor Csaba szenátort és Becsek Garda Dezső képviselőt, hogy ismét a parlament elé terjesszék a tervezetet. Amely a korábbi változathoz képest néhány módosítást tartalmaz, többek között a parlament törvényhozási bizottságának észrevételei alapján. A tervezetet a képviselőház 2005. október 12-én elutasítja, a szenátus elé hét évvel később kerül, 2012. szeptember 25-én, ahol megkapja az RMDSZ jelen lévő öt szenátorának szavazatát, más pártok 54 szenátora ellene szavazott, ketten tartózkodtak.
Negyedik alkalommal Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt képviselők iktatják az autonómiastatútumot 2019. december 18-án. 2020. április 23-án a képviselőház hallgatólagosan elfogadta (határidőre nem tűzte napirendre) Székelyföld autonómiastatútumát. A felsőház ezt követően elutasította az előterjesztést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kiengedték a kolozsvári gyermekpszichiátriai osztályról azt a 13 éves fiút, aki október 19-én késes támadást hajtott végre egy besztercei iskolában – számolt be a Rador hírügynökségre hivatkozva a G4media.ro portál.
A megelőzési kvóta alapján Kovászna megyében kilőhető 86 medvéből eddig kilencet ejtettek el. Ráduly István prefektus bízik abban, hogy év végéig maradéktalanul teljesítik a medvekvótát, noha szűkös a rendelkezésre álló idő.
Újabb körgyűrűt terveznek Bihar megyében: a nagyjából 19 kilométeresre becsült útszakasz Fugyivásárhelyt Biharral köti majd össze.
Törvényesnek találta a székelyudvarhelyi szoborcsoport, köztük a Vándor székely hazatalál című allegorikus mellszobor felállítását a törvényszék, mégis ez utóbbi alkotás eltávolítására szólított fel a bíróság.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség és a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum közös vándorkiállítása Bukarestbe érkezik.
Bíróság elé állította a kézdivásárhelyi ügyészség Maksa község volt polgármesterét, volt alpolgármesterét és egy korábbi helyi tanácsosát, mert a vád szerint ingatlanokat, ingóságokat és jelentős pénzösszegeket hallgattak el vagyonnyilatkozataikban.
Az egyházak tiltakozása ellenére megtartják a Halloween-fesztivált október 30. és november 1. között Segesváron, a Világörökség részét képező középkori várban. A rendezvény ellen közös petíciót nyújtott be hat felekezet.
Újra napirendre került egy 2024-es törvénytervezet, amelynek célja Bálványos(fürdő) nevének (vissza)románosítása Bălvănișre.
Hazaengedték hétfőn a kórházból azt a 28 éves matematikatanárnőt, akit egy 13 éves diák múlt hétfőn késsel megsebesített egy besztercei iskolában – közölte kedden a Beszterce-Naszód megyei sürgősségi kórház szóvivője.
Kolozsváron egyre több távol-keleti vesz részt a szentmiséken: nemcsak katolikusok, keresztények, hanem buddhisták és hinduk is. Különleges esemény helyszíne volt az emblematikus Szent Mihály-templom.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!