
Fotó: Facebook/Dr. Szili Katalin
Zajzoni Rab István-díjjal tüntették ki vasárnap Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadót Brassóban. A barcasági csángómagyarság támogatásáért járó díjat idén vette át a tavaly kitüntetett Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott is.
2023. szeptember 24., 16:592023. szeptember 24., 16:59
2023. szeptember 24., 17:482023. szeptember 24., 17:48
A brassói evangélikus templomban tartott, az ünnepi istentiszteletet követő díjátadón Petrás Mária népdalénekes, keramikusművész, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház és a Hétfalusi Magyar Ifjúsági Klub is részesült az elismerésben.
A szervezőbizottság annak a jelöltnek adományozza, aki a barcasági és az összmagyarsági művelődési, oktatási, szellemi, egyházi, gazdasági életben kimagaslóan tevékenykedett, életművével hozzájárult az értékek gyarapításához és népszerűsítéséhez, és a nemzeti közösség példaképévé vált.
– mondta az MTI-nek az ünnepség után a barcasági csángómagyarok helytállását hangsúlyozva Szili Katalin. Így az általa kapott díj őket is illeti – tette hozzá telefonos nyilatkozatában –, hiszen nekik köszönhetően 50-60 év múlva is lesz magyar jövő a térségben. Rámutatott, hogy bár a legújabb népszámlálás a barcasági csángók számának csökkenését mutatja, ez nagyon erős közösség, ahol van utánpótlás. Ezt bizonyította a szintén díjazott Hétfalusi Magyar Ifjúsági Klub vezetőjének beszámolója, amely szerint
„Számomra ez volt a fontos üzenet: hogy van utánpótlás. És ez azt jelenti, hogy van jövő is” – mondta Szili Katalin. Hozzátette: beszédében a magyar kormánynak a szülőföldön élést, boldogulást és gyarapodást biztosító támogatási rendszeréről is beszélt, amellyel nemcsak alkotmányos kötelezettségének tesz eleget, hanem politikája fundamentumaként keresztényi és nemzeti elkötelezettsége vezéreli.
A díjjal olyan költőnek állítottak emléket, aki Petőfi utódaként példát mutatott hazaszeretetből és a barcasági csángók iránti elkötelezettségből.
És erősíti is a magyar kormány (…), a barcasági magyarságot is segíti a megmaradásban” – mondta az MTI-nek Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott. Telefonos nyilatkozatában konkrét példaként a magyar kormány támogatásával Erdélybe is eljuttatott iskolabuszokat említette, amelyeknek köszönhetően Négyfaluban elindulhatott egy magyar osztály.
„A barcasági csángóság nagyon összetartó, és eléggé zárt. Mi bízunk a megmaradásban” – mutatott rá Kalmár Ferenc, hangsúlyozva a helyieknek a magyarságuk megőrzésére tett erőfeszítéseit, kezdeményezőkészségét, és az egyházi elöljáróknak ebben nyújtott segítségét.
hiszen azt mutatja, hogy teljesíti feladatát. Hozzátette, hogy a szüleitől, Brassóból tanult etnikai toleranciát, a többnyelvűséget mindenhova magával vitte, miközben gyökereit, nemzeti hovatartozást is megőrizte, és ez nélkülözhetetlen volt az Európában végzett munkájához, eredményeihez.
A 2006-ban alapított, Zajzoni Rab István csángó költőről elnevezett díjat, a Gergely Zoltán kolozsvári szobrászművész által készített bronzplakettet és díszoklevelet minden évben kiosztják. A vasárnapi díjátadó ünnepségre a barcasági csángók legnagyobb kulturális ünnepe, a 27. Szent Mihály Napok keretében került sor.

Bukarestben tárgyalt Kalmár Ferenc, a magyar–román kisebbségi vegyes bizottság magyar társelnöke. Az utóbbi 11 évben a bizottságnak nem volt érdemi munkája, most történik az újjáélesztése. A brassói születésű Kalmár Ferenccel beszélgettünk.

A jelenlegi háborús helyzetben is terítéken kell tartani az autonómia kérdését, hiszen az erdélyi magyarok sem akarnak mást, mint ami számos más európai országban élő őshonos közösségnek megadatott
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
szóljon hozzá!