A nagyváradi beszélgetés résztvevői: Kalmár Ferenc, Csomortányi István, Szili Katalin, Tőkés László és Szilágyi Zsolt
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A jelenlegi háborús helyzetben is terítéken kell tartani az autonómia kérdését, hiszen az erdélyi magyarok sem akarnak mást, mint ami számos más európai országban élő őshonos közösségnek megadatott – hangzott el egy, az önrendelkezés témájában szerdán Nagyváradon megtartott sajtótájékoztatón.
2022. október 19., 18:512022. október 19., 18:51
2022. október 21., 12:382022. október 21., 12:38
A magyarság semmi mást nem szeretne, mint ami máshol Európában már bevált, bejáratott struktúra – hangzott el ismételten és hangsúlyosan azon a szerdai nagyváradi sajtótájékoztatón, amelynek apropóját az Erdélyi Szövetség és a Kráter Műhely közös kiadásában megjelent, a svájci Jura kanton autonómiája, harca önrendelkezéséért című könyv bemutatója adta.
Az eseményen Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) külügyi és nemzetpolitikai bizottságának elnöke moderálásával Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyekért felelős magyar miniszterelnöki megbízott, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Kalmár Ferenc, a Magyarország szomszédságpolitikájáért felelős miniszteri biztos és Csomortányi István, a Partiumi Autonómiatanács alelnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) társelnöke beszélgetett az összegyűlt újságírókkal.
A felek ugyanakkor abban is egyetértettek, hogy a jelenlegi háborús időkben sem szabad lekerülnie napirendről az önrendelkezés kérdésének, ugyanis akkor elfelejtődik. „Nem szabad hagyni, ez létünk, megmaradásunk záloga” – szögezte le Kalmár Ferenc.
A könyv kapcsán Szili Katalin hangsúlyozta, egyszerre jelent iránytűt és tükröt is az erdélyi autonómiatörekvéseknek. Iránytű, mert megmutatja, hogy a svájci kanton hogyan jutott el az autonómiáig, illetve milyen intézményrendszert hoztak létre, de tükör is egyben, amely egyebek mellett azt is megmutatja, hol vannak hiányosságok a nemzetközi jogszabályokban.
Kalmár Ferenc eközben arról értekezett, hogy a kollektív jogok elismerése terén vannak gondok, a román–magyar vegyesbizottságban is ennek az elismertetése jelenti az egyik kulcskérdést. „Kollektív jogok nélkül a kisebbségek integrálódása asszimiláció” – irányította rá a figyelmet a téma fontosságára.
Kalmár Ferenc szerint azonban attól, hogy nincsenek kötelező érvényű előírások a kollektív jogok tiszteletben tartására, számos ország elismeri ezeket, és autonómiát biztosít az ott élő közösségeknek. Példaként a délszláv országokat, Finnországot, Olaszországot említette.
Csomortányi István eközben azt emelte ki, hogy már a legutóbbi népszámlálásig 30 százalékkal csökkent a romániai magyarság lélekszáma, és amennyiben igaz az, hogy a legfrissebb adatsorokban már csak 1 millió körüli magyar fog szerepelni, „az kiállítja a bizonyítványt Románia kisebbségpolitikájáról, hiszen ez azt mutatná, hogy békeidőben 40 százalékos volt a veszteség, ami igazi kataklizma”.
A sajtóbeszélgetésen szóba került a magyar–magyar együttműködés és a magyar–román párbeszéd kérdése is. Szili Katalin a Krónika kérdésére emlékeztetett, hogy ő maga rendszeresen le szokott ülni az erdélyi magyarság képviselőivel, ezek „leánykori neve” a kolozsvári találkozó.
– nyilatkozta a miniszterelnöki megbízott. Hozzátette: egyrészt arról egyeztetnek majd, hogy mi az a modus vivendi, amivel a már meglévő jogszabályok alapján, például a Székelyföldön vagy a Partiumban lehet kooperálni. Itt például a turizmus és az oktatás témáját említette.
Szili Katalin
Fotó: MTI/Kiss Gábor
„A másik témakör pedig az lenne, hogyan tudjuk azt a végső, általunk áhított állapotot elérni” – utalt az autonómiára Szili Katalin, megjegyezve, 1988-ban sem gondolt senki arra, hogy 1989-ben eljön a rendszerváltás.
– fogalmazott Szili Katalin, leszögezve, az egy tragédia, hogy miközben európai lakosság 10 százaléka őshonos nemzeti kisebbség, 5 százalék bevándorló, ehhez képest a bevándorlásról jóval több szó esik.
Ami a magyar–román párbeszédet illeti, Kalmár Ferenctől azt kérdeztük, mennyire van remény arra, hogy a román közösség szemében az autonómia szó ne legyen „vörös posztó”. „Amikor az ember leül tárgyalni, megoldást próbál keresni, akkor csak optimistán szabad leülni, mert ellenkező esetben nincs értelme” – fogalmazott a miniszteri biztos. Szerinte több téma van, amiben lehetnek előrelépések, és fontos, hogy sikerüljön a kollektív jogok kapcsán közös nevezőre jutni, hiszen addig nem lehet autonómiáról tárgyalni.
Jura kantonról A Jura-hegység vidékén élő francia nyelvű népesség egy része az 1815. évi bécsi kongresszus határozata alapján Svájchoz, a németnyelvű Bern kanton közigazgatási kötelékébe került. Mint az Erdélyi Szövetség és a Kráter Műhely közös kiadásában megjelent, a svájci Jura kanton autonómiája, harca önrendelkezéséért című könyv nagyváradi bemutatója előtt kiadott sajtóanyag is felidézi, az 1960–70-es évek erőszakos összetűzései – robbantások, tüntetések, megfélemlítések stb. – után a 90-es években háromoldalú tárgyalások kezdődtek meg a berni Szövetségi kormány, Bern kanton és a közben autonómiát elnyerő Jura kanton között. A Berni kantonban rekedt francia népesség önigazgatását illetően szembenálló felek folyamatosan tárgyaltak két évtizeden át a Juraközi Egyeztető Gyűlés keretében. Napjainkra létrejöhetett a francia nyelvű lakosság számára az önálló Jura kanton; az autonóm státusszal rendelkező Berni Jura; Biel/Bienne város kétnyelvű közigazgatási körzete. Más községek utólagos népszavazásokon dönthettek a hovatartozásukról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nagy Egyesülés a románok számára egy nemzeti ideál megvalósulása volt, a magyarok számára pedig nagy veszteséget jelentett – állapította meg a parlament keddi ünnepi ülésén tartott beszédében Turos Lóránd.
Tűz ütött ki kedden Marosvásárhely egyik legmodernebb üzleti központjában, több mint harminc személynek sikerült kimenekülnie.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!