Fotó: Krónika
A saját világhálós naplójában néhai édesapja, Könczei Ádám megfigyelési dossziéjából huzamosabb ideje szemelvényeket közlő és az ügynökök igazi nevének felfedését tavaly ősszel kérvényező Könczei Csilla a Bíró Ferenc-ügy újabb fejleményéhez a Krónika érdeklődésére csak annyit fűzött hozzá: „Részemről az ügyet lezártnak tekintem. Amikor a testület a Bíró Ferenchez hasonló, édesapámról és családunkról jelentő többi ügynök nevét is felfedi, akkor sem teszek mást, mint most: tudomásul veszem”.
A titokzatos kultúrbesúgó
A Bíró Ferenc-ügy azután került 2007 októberében a nyilvánosság elé, hogy Könczei Csilla világhálós blogján részleteket közölt édesapja, Könczei Ádám, a Korunk című folyóirat munkatársa, az 1970-es évektől induló táncházmozgalom egyik szervezője és támogatója néhai szekuritátés megfigyelési iratcsomójából.
A dokumentumok szerint az 17 012-es számú, „Bíró Ferenc” fedőnevű ügynök 1977 és 1982 között 18 jelentést írt Könczei Ádámról, tíz jelentés a táncházról szól. Könczei Csilla már akkor jelezte: a besúgói jelentések alapján arra lehet következtetni, hogy Bíró Ferenc polgári foglalkozására nézve a Román Televízió magyar adásának a munkatársa volt az 1970–80-as években. Könczei Ádám és fia, Árpád megfigyelése mellett arról is jelentenie kellett, hogy kik járnak táncházba, mi történik az összejöveteleken, és miről beszélgetnek az emberek, vannak-e nacionalista megnyilvánulások, járnak-e a táncházba külföldiek, és ha igen, kik.
Könczei Csilla szerint a filmezés sikeresen elfedte „B. F.” háttérmunkáját. A gyanú árnyéka Xantus Gábor kolozsvári televíziós operatőr-rendezőre vetült. A televíziós szakember 2007. október 5-én sajtónyilatkozatban ismertette: a fölöttes pártszerveknek többször jelentett a Könczei családról, de nem ő Bíró Ferenc.
Xantus is tisztázást vár
Xantus Gábor ma is kitart amellett, hogy nem ő Bíró Ferenc. Lapunk érdeklődésére a televíziós szakember tegnap azt mondta: ő is csak Könczei Csilla blogjáról értesült arról, hogy a CNSAS szerint azonos volna Bíró Ferenccel, de erről még semmilyen hivatalos értesítést nem kapott. „Sőt – tette hozzá – egyelőre még a 2007 októberében kikért saját szekuritátés dossziémat sem kaptam kézhez, úgyhogy semmilyen eszközöm nincs ellenőrizni a CNSAS által vagy a Könczei Csilla blogján állítottakat”. Hozzátette: amíg a saját iratcsomóját nem látja, addig csak egyoldalú lejáratási kampánynak és feltételezésnek tekinti az egész ügyet.
Xantus szerint a Könczei Csilla blogján eddig közzétett szemelvényekben a Bíró Ferenc fedőnevű ügynök olyan helyekről és eseményekről számolt be a Szekuritáténak, amelyekhez neki semmi köze, például soha nem is járt táncházba.
„Eddig csak édesapám, dr. Xantus János megfigyelési dossziéját kaptam meg, ebből világosan kirajzolódik az a testi-lelki nyomás, amely alatt családunk élt, és amely körülmények között tudatlan fiatalként a nyomásnak engedve vállaltam, hogy a kolozsvári pártszerveknek beszámolok munkámról” – foglalta össze a televíziós szakember, aki minderről már korábban, 2007. október 5-én nyilatkozatában is tájékoztatta a közvéleményt. Ebben egyebek mellett azt írta: „1977-ben, harminc évvel ezelőtt, 22 éves koromban, megfelelő élettapasztalattal nem rendelkező, megfélemlített fiatalemberként egyike voltam azon – Könczei Csilla állítása szerint mintegy 30 – jelentéstevőnek, akik Könczei Ádámmal való kapcsolatukról beszámolókat kellett írjanak. Ezeket a Román Kommunista Párt Megyei Bizottságának székházában, ennek egyik földszinti szobájában mondták nekem tollba vagy jegyzetelték kikérdezésemet. Ezeket saját nevemmel szignáltam, és Achim nevű párthivatalnok vette magához. Ezért ma megkövetem Könczei Ádámot és családját. (…) A Bíró Ferenc névhez semmi közöm (…)”
Ugyanabban a nyilatkozatában Xantus Gábor azt is közölte, hogy kétszer tért ki a Szekuritátéval való együttműködésre tett kísérletek elől, 1976-tól az 1980-as évek közepéig pedig a Szekuritáté csak három alkalommal hívatta be kihallgatásra és nyilatkozattételre, amikor saját munkájáról faggatták.
Mélyebbre kéne ásni
„Tavaly októberi nyilatkozatomat fenntartom, és amíg a saját dossziémat meg nem ismerem, semmit nem tudok hozzátenni. Egyetértek azzal, hogy a közelmúltat tisztázni kell, de ehhez meg kell ismernünk az akkori igen bonyolult rendszert. És talán meg kéne kérdezni minderről azokat a személyeket, akik a megfigyeléseket irányították, és a dossziékat összeállították. Ha a saját szekuritátés dossziémat végre kézhez kapom, minden abban szereplő információt nyilvánosságra hozok” – mondta a Krónikának Xantus Gábor, aki ma a Román Televízió kolozsvári stúdiójának a munkatársa.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A kisajátított ingatlanok tulajdonjogának ellenőrzésével megteszik az első lépést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezéséhez. Az Arad és Kisjenő közötti szakasz több mint 47 kilométer hosszú lesz.
Felerősödő szélre figyelmeztető elsőfokú, avagy sárga riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombatra az ország 23 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök már csütörtökön megérkezett Kolozsvárra – pénteken a kincses város közeli Zsukiménesben részt vesz az RMDSZ 17. kongresszusán.
A fejlesztési minisztérium javaslatára csütörtöki ülésén a kormány összesen 168 millió lejt utalt ki 34 megye összesen 74 előadóművészeti intézményének támogatására.