
Erdélyben elsőként állítottak szobrot Vörösmarty Mihálynak tegnap a Beszterce-Naszód megyei Cegőtelkén.
2013. június 23., 22:442013. június 23., 22:44
2013. június 24., 12:302013. június 24., 12:30
Az ötszáz lelkes magyarlakta szórványtelepülésen 1998-ban avatták fel a Cserhalom-emlékművet, Kolozsi Tibor szobrászművész közel tíz méter magas alkotása Szent László – a kunok felett 1068-ban aratott – győzelmének állít emléket az egykori csatamező közelében. A Cserhalom Művelődési Egyesület most a győztes csatát Cserhalom című eposzában megéneklő költő előtt tisztelgett, Zawaczki Walter Levente székelyudvarhelyi szobrászművész alkotása a református templomkertben kapott helyet.
„Cserhalom nem a veszteségről szól, Cserhalom arról szól, hinnünk kell abban, hogy győzni lehet\" – jelentette ki Vetési László lelkész az ünneplőkkel megtelt református templomban, ahol a helyiek mellett a 14. Lármafa-találkozó felvidéki és székelyföldi résztvevői töltötték meg a padokat. Az Erdélyi Református Egyházkerület szórványügyi előadója prédikációjában személyes élményeiből kiindulva idézte fel a Szent László-legenda különböző helyszíneit, szülőfalujából, Bögözből kiindulva, a Tordai-hasadékon át, egészen az esemény helyszínéig, ahol a győztes cserhalmi csata zajlott. Az igehirdető azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy nemcsak győztes csaták vannak, példaként a környéket lakó szász közösséget említve, amely „már minden csatát elveszített\".
Azonban nemcsak az omladozó szász templomokat hozta fel veszteségként, hanem a besztercei szórvány üresen maradó magyar templomait is. Ahogy vesztes csataként értékelte azt is, hogy a Spanyolországban, Olaszországban felnövő unokák nem ismerik nagyszüleik nyelvét, hogy „a magyar leányok kun vitézzel építik a jövőt, a magyar vitézek kun leányt követnek\". „Cegőtelke a példa, hogy túl lehet élni, ha ott van a győzelemre vezető király hite, ha tudjuk, melyik hegyoldalba kell kapaszkodni\" – mondta a település fekvésére utalva. Vetési útravalóul és mintegy emlékeztetőül a Tordai-hasadékból hozott „Szent László pénzével\" ajándékozta meg a jelenlévőket.
Székely Pál, a Cserhalom Művelődési Egyesület elnöke a történelmi helyszínt és az ennek ápolására létrehozott civil szervezet munkáját ismertette, rámutatva: régi álmuk teljesül azzal, hogy a magyar kormány és a helyiek támogatásával emléket állíthattak a győztes csatát megéneklő költőnek, aki ismertté tette Cserhalom nevét. A Lármafa-találkozó résztvevőinek nevében Beder Tibor, a Juliánusz Alapítvány elnöke és Füzék Erzsébet, a Csemadok képviselője köszöntötte a helyieket, majd a cegőtelki iskolások és fúvószenekar műsora következett. Vörösmarty Mihály életét és munkásságát Rémán István belényesi lelkész ismertette, majd leleplezték és megáldották a műalkotást, illetve a sírkertben található Cserhalom-emlékművet is megkoszorúzták. Az ünnepség a Szent László, légy velünk! című rockopera bemutatásával zárult.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
szóljon hozzá!