Fotó: A szerző felvétele
Évtizedes probléma
Mint arról korábban többször is beszámoltunk, a Bölönhöz tartozó, a községtől három kilométer távolságra levő szántóföldön már a rendszerváltás előtt elkezdtek építkezni a Brassó megyei, szászmagyarósi romák, majd ’89 után gombamód szaporodtak fa- és téglaházaik. A ’90-es évek elején a bölöni önkormányzat lebontatta az engedély nélkül épített házakat, de azok újra megjelentek. Jelenleg a Kovászna megyéhez tartozó, mezőgazdasági területként telekkönyvezett húsz hektáron 130 házban mintegy 600 szászmagyarósi roma lakik. A betelepedett romák Brassó megyei személyazonossági igazolvánnyal rendelkeznek, amelyekben a szászmagyarósi 104-es házszám szerepel állandó lakhelyként. Korábban több elképzelés is született az ügy rendezésére. A két megye elöljárói már területcserén is gondolkodtak, ezt azonban nem lehetett megvalósítani, mivel ehhez meg kellett volna változtatni a megyék közigazgatási határait. Tervezték, hogy beperelik az engedély nélkül építkezőket, majd a végleges bírósági ítélet alapján lebontják házaikat, a pereskedésre viszont nem került sor. A háromszéki elöljárók azt is felvetették, hogy kormánytámogatásból úgynevezett NATO-típusú, könnyűszerkezetű házakat vásárolnak, amelyeket Szászmagyaróson építenek fel, majd átköltöztetik ide a romákat.
György Ervin Kovászna megyei és Emil Niţă Brassó megyei prefektus többszöri tárgyalás után találta meg a végső, kompromisszumos megoldást a kérdésre. Bölönnél a Korlát-patak képezi a természetes határt Kovászna és Brassó megye között, ennek medrét olyan módon szabályozzák majd, hogy a terület, amelyen a romák házai állnak, átkerüljön a Brassó megyei Szászmagyarós településhez. György Ervin hangsúlyozta, a mederszabályozás azért is javallott, hogy megóvják a házakat az áradástól. „A két megye területe tulajdonképpen nem változik, mert lennebb visszakanyarítjuk a patakot, és így Kovászna megye nem lesz semmivel sem kisebb” – magyarázta a Krónikának a kormánybiztos.
Egymillió lejes „beruházás”
Mint mondta, becslések szerint a mederszabályozás egymillió lejbe kerül. Erről a két megye kormánybiztosi hivatala, illetve vízgazdálkodási igazgatósága együttműködési szerződést ír alá. A patakszabályozási munkálatok kivitelezését a két megye vízgazdálkodási igazgatóságát irányító Râmnicu Vâlcea-i vízgazdálkodási hivatalnak kell jóváhagynia és felügyelnie. A műszaki dokumentáció hozzávetőleg hat hónap alatt készül el, így a jövő év folyamán a bölöni terület átkerül Brassó megyébe, mondta György Ervin. A prefektus szerint így mindenki jól jár, ugyanis a romák mindig is Brassó megyeiek akartak maradni, hiszen a szociális támogatást is onnan kapták, másrészt a romakérdés megoldásával egyidejűleg a patakmedret is szabályozzák.
György Ervin Kovászna és Emil Niţă Brassó megyei prefektus abban is megállapodott, segítik a romákat, hogy törvényesítsék építkezési engedély nélkül felhúzott házaikat. Legalizálják a felek között kötött, csak egymás számára íródott adásvételi szerződéseket, majd Szászmagyarós önkormányzata kiadja ezekre az építkezési engedélyeket. A bölöni határban lakó romák ugyanis szászmagyarósinak vallják magukat, és azt állítják, megvették a földeket, amelyeken házaik állnak.
Precedenst teremtenek?
Sikó Imre, Bölön polgármestere, a Krónikától értesült a döntésről, és nem örül a prefektusok által elfogadott megoldásnak. „Jobb lenne, ha Szászmagyarós adna a romáknak egy területet, és odaköltöztetnék őket” – fejtette ki lapunknak Sikó Imre. Az elöljáró szerint a népes roma közösség tagjai garázdálkodnak a falubeliek földjein, lopják a termést. Mint mondta, a bölöni gazdák kénytelenek voltak eladni földjeik egy részét a romáknak, mert amúgy sem tudták ezekről betakarítani a termést, mivel a romák ellopták azt. Sikó Imre attól is tart, hogy ha utólag kiadják a törvénytelenül felépített házakra az építkezési engedélyt, ezzel precedenst teremtenek. „Hiába tartoznak majd Brassó megyéhez, csak Bölön határában maradnak. Most hatszázan laknak itt, de ha büntetlenül építkezhetnek, hamarosan hatezren lesznek” – fogalmazott a polgármester.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.