Vízválasztó Bölönben

Évtizedes probléma

Mint arról korábban többször is beszámoltunk, a Bölönhöz tartozó, a községtől három kilométer távolságra levő szántóföldön már a rendszerváltás előtt elkezdtek építkezni a Brassó megyei, szászmagyarósi romák, majd ’89 után gombamód szaporodtak fa- és téglaházaik. A ’90-es évek elején a bölöni önkormányzat lebontatta az engedély nélkül épített házakat, de azok újra megjelentek. Jelenleg a Kovászna megyéhez tartozó, mezőgazdasági területként telekkönyvezett húsz hektáron 130 házban mintegy 600 szászmagyarósi roma lakik. A betelepedett romák Brassó megyei személyazonossági igazolvánnyal rendelkeznek, amelyekben a szászmagyarósi 104-es házszám szerepel állandó lakhelyként. Korábban több elképzelés is született az ügy rendezésére. A két megye elöljárói már területcserén is gondolkodtak, ezt azonban nem lehetett megvalósítani, mivel ehhez meg kellett volna változtatni a megyék közigazgatási határait. Tervezték, hogy beperelik az engedély nélkül építkezőket, majd a végleges bírósági ítélet alapján lebontják házaikat, a pereskedésre viszont nem került sor. A háromszéki elöljárók azt is felvetették, hogy kormánytámogatásból úgynevezett NATO-típusú, könnyűszerkezetű házakat vásárolnak, amelyeket Szászmagyaróson építenek fel, majd átköltöztetik ide a romákat.

György Ervin Kovászna megyei és Emil Niţă Brassó megyei prefektus többszöri tárgyalás után találta meg a végső, kompromisszumos megoldást a kérdésre. Bölönnél a Korlát-patak képezi a természetes határt Kovászna és Brassó megye között, ennek medrét olyan módon szabályozzák majd, hogy a terület, amelyen a romák házai állnak, átkerüljön a Brassó megyei Szászmagyarós településhez. György Ervin hangsúlyozta, a mederszabályozás azért is javallott, hogy megóvják a házakat az áradástól. „A két megye területe tulajdonképpen nem változik, mert lennebb visszakanyarítjuk a patakot, és így Kovászna megye nem lesz semmivel sem kisebb” – magyarázta a Krónikának a kormánybiztos.

Egymillió lejes „beruházás”

Mint mondta, becslések szerint a mederszabályozás egymillió lejbe kerül. Erről a két megye kormánybiztosi hivatala, illetve vízgazdálkodási igazgatósága együttműködési szerződést ír alá. A patakszabályozási munkálatok kivitelezését a két megye vízgazdálkodási igazgatóságát irányító Râmnicu Vâlcea-i vízgazdálkodási hivatalnak kell jóváhagynia és felügyelnie. A műszaki dokumentáció hozzávetőleg hat hónap alatt készül el, így a jövő év folyamán a bölöni terület átkerül Brassó megyébe, mondta György Ervin. A prefektus szerint így mindenki jól jár, ugyanis a romák mindig is Brassó megyeiek akartak maradni, hiszen a szociális támogatást is onnan kapták, másrészt a romakérdés megoldásával egyidejűleg a patakmedret is szabályozzák.

György Ervin Kovászna és Emil Niţă Brassó megyei prefektus abban is megállapodott, segítik a romákat, hogy törvényesítsék építkezési engedély nélkül felhúzott házaikat. Legalizálják a felek között kötött, csak egymás számára íródott adásvételi szerződéseket, majd Szászmagyarós önkormányzata kiadja ezekre az építkezési engedélyeket. A bölöni határban lakó romák ugyanis szászmagyarósinak vallják magukat, és azt állítják, megvették a földeket, amelyeken házaik állnak.

Precedenst teremtenek?

Sikó Imre, Bölön polgármestere, a Krónikától értesült a döntésről, és nem örül a prefektusok által elfogadott megoldásnak. „Jobb lenne, ha Szászmagyarós adna a romáknak egy területet, és odaköltöztetnék őket” – fejtette ki lapunknak Sikó Imre. Az elöljáró szerint a népes roma közösség tagjai garázdálkodnak a falubeliek földjein, lopják a termést. Mint mondta, a bölöni gazdák kénytelenek voltak eladni földjeik egy részét a romáknak, mert amúgy sem tudták ezekről betakarítani a termést, mivel a romák ellopták azt. Sikó Imre attól is tart, hogy ha utólag kiadják a törvénytelenül felépített házakra az építkezési engedélyt, ezzel precedenst teremtenek. „Hiába tartoznak majd Brassó megyéhez, csak Bölön határában maradnak. Most hatszázan laknak itt, de ha büntetlenül építkezhetnek, hamarosan hatezren lesznek” – fogalmazott a polgármester.