
Fotó: Mediafax
A helyzet visszaállítására az elsõ konkrét lépések a tavaly történtek, amikor a Bánsági Vízügyi Hatóság költségvetési támogatást kapott a folyómeder kikotrására. Decemberben már ki is választották a céget, mely ez év tavaszán lát munkához. A tervek szerint a 10 millió lejes beruházás megvalósulását követõen 2010 elején indulhatnak el az elsõ hajók a Bégán Temesvár és a szerb határ között. Ezek egyelõre csak turistákat szállíthatnak. Mihnea Stanca, a Bánsági Vízügyi Igazgatóság vezetõje, a Cotidianul napilapnak elmondta, felmérés készült arról, hogy vannak cégek, amelyek érdekeltek lennének a folyón való személy- vagy áruszállításban. A Temes megyei hatóságok elõször a kilencvenes évek elején kezdték emlegetni, hogy ismét hajózhatóvá kellene tenni a Bégát. Ekkor egy holland befektetõ megvalósíthatósági elõtanulmányt is készített. A folyó mellé képzelték el az elsõ temesvári ipari parkot is, abból a megfontolásból, hogy az ott gyártott árut vízi úton lehet majd elszállítani a Tiszán és a Dunán keresztül Konstancáig, de a Duna–Majna–Rajna-csatornán át akár Rotterdamig is. Az akkori gazdasági helyzetben azonban csak álmodozásnak tûntek a tervek. Marossy Zoltán, a megye alprefektusa lapunknak elmondta: jelenleg csak a folyómeder kikotrására van meg az anyagi fedezet, esetleges kikötõk létesítése a Béga mentén csak késõbb, a hajózhatóság megteremtése után vetõdhet fel. „Most lett meg a haszna annak, hogy a kilencvenes években elkészült a holland befektetõ megvalósíthatósági elõtanulmánya, most ugyanis csak le kellett róla törölni a port\" – tette hozzá Marossy. A bánsági folyókat egyébként a 18. század közepén az osztrák adminisztráció idején kanalizálták. A párhuzamosan folyó Temes és Béga medrét úgy alakították ki, hogy a kiskastélyi átkötõ csatornán keresztül szárazság idején is a hajózáshoz elegendõ vizet lehessen ereszteni a Bégába; árvíz esetén pedig a víztöbbletet a topolováci átkötõcsatornán vissza lehessen küldeni a Bégából a Temesbe. Az eredetileg áruszállításra tervezett bégai hajózás perspektíváit azonban alapvetõen a trianoni határok vágták el; a csatorna 72 kilométeres szakasza Szerbiába, 42 kilométeres szakasza Romániába került. Míg a szerbiai szakaszon folyamatosan kotorták a folyómedret, az a romániai szakaszon feltelt hordalékkal, eliszaposodott. Az óteleki, szerbszentmártoni és románszentmihályi földmûvesek, ugyan még a 1960-as években is a menetrend szerint közlekedõ „puttyogóval\" vitték a zöldséget a temesvári piacokra, 1967-ben beszüntették a hajózást. Temesvár területén azonban még az 1980-as években is sétáltatta a turistákat a Pelikán nevû kishajó.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.
Új út építésével kötnék össze az észak-erdélyi autópályát Kolozsvárral, a kincses város tervezett körgyűrűjével.
Magiszteri képzés indítását tervezi a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának táncművészeti szakja, amely a végleges akkreditáció megszerzése után tovább bővítené felsőoktatási kínálatát – jelentették be a szak képviselői sajtótájékoztató keretében.
Zakariás Zoltán képviselő kétszer is az RMDSZ támogatásával jutott be a parlamentbe, most pedig „gondolt egyet”, és most független akar lenni – értékelt szerdán Kelemen Hunor újságírói kérdésre válaszolva.
Kormányválság, bizonytalan mandátum és sürgető agrárdöntések – ilyen körülmények között vette át az agrártárca irányítását Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes. Interjúnkban a legfontosabb teendőkről faggattuk a politikust.
Idén várhatóan lezárul a Brassó–Fogaras autópálya tervezése, ezt követően pedig kiírhatják a versenytárgyalást az 50 kilométeres szakasz kivitelezésére.
Az Animawings román légitársaság bejelentette, hogy Bécsbe és Frankfurtba is indít járatokat a kincses városból – közölte kedden a Kolozs Megyei Tanács.
Kilép az RMDSZ parlamenti frakciójából Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke, az alakulat szerint ugyanis kevés kivétellel szinte semmi nem valósult meg a 2024-ben kötött megállapodásból.
Székelyföld érdeke az, hogy legyen hangja Budapesten, legyen tekintélye Bukarestben, és legyen önbizalma itthon – szögezte le a magyarországi választásokat kiértékelő videóüzenetében Szakács-Paál István, Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármestere.
Semmi jóra nem számítani, ha a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása nyomán koalícióra lép a Szociáldemokrata Párt (PSD) a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Kossuth Rádió kedd reggeli műsorában.