A szobor felújítási munkálatai tavaly szeptemberben kezdődtek el
Fotó: Kiss Zoltán
Visszahelyezik eredeti belvárosi helyére a kommunizmus idején elköltöztetett barokk fogadalmi szobrot, a Mária-oszlopot Kolozsváron. A szobrászati elemek nagy részéről eredeti másolat készült, ezek kerülnek ki a köztérre – közölte az MTI-vel a napokban elkezdődött munkálatokat vezető Kiss Zoltán Árpád kőrestaurátor.
2023. november 07., 19:362023. november 07., 19:36
2023. november 07., 19:412023. november 07., 19:41
A kolozsvári Mária-oszlop a nagyszebeni Nepomuki Szent János-szobor mellett Erdély második legrégebbi köztéri emlékműve. Több évtized után kerül vissza eredeti helyére, a belvárosi Egyetem (Universitatii) és Farkas (Mihail Kogălniceanu) utcák kereszteződésénél kialakítandó kis térre, a piarista templom elé.
A 18. századi barokk fogadalmi szobrot a román kommunista hatóságok 1959-ben, restaurálása után bontották le azon indokkal, hogy akadályozza a gépkocsiforgalmat. 1961-től az egyik legnagyobb lakótelepen található, két sugárút által közrezárt Szent Péter és Pál apostolok templom kertjében állt, ahol a nagy gépkocsiforgalom miatt alig volt észrevehető.
A belvárosba való visszahelyezéséről 2018-ban döntött a képviselőtestület a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kezdeményezésére, az akkor önkormányzati képviselő Gergely Balázsnak, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezőjének javaslatára. Visszaállítása része a Farkas utca és a környező utcák teljes körű felújítását előíró, év végén záruló projektnek, a költségeket is innen állják - közölte az MTI-vel Oláh Emese kolozsvári alpolgármester.
Felújítva kerül vissza eredeti helyére, a Farkas és Egyetem utca találkozásához Erdély második legrégibb köztéri szobra, Kolozsvár legrégebbi alkotása, a pestisjárványhoz kapcsolódó Mária-oszlop.
Hozzátette, mivel az emlékmű nagyon rossz állapotban volt, csupán az eredeti talapzat kerül ki köztérre, a szoborelemek hiteles másolatok.
A restaurálást, újjáépítést vezető Kiss Zoltán Árpád az MTI-nek elmondta: a főalakról, Szűz Máriáról és a három angyalkáról hiteles másolat, a három ampolnából a javított eredeti változat kerül ki a térre. Az eredeti talapzat és oszlop néhány eleme is cserére szorult, de elmondása szerint ezek nem számottevők.
A szobor a felújítás előtt
Fotó: Kiss Zoltán
Szűz Mária alakja már az 1960-as években történt újraállítás előtt nagyon károsodott, egyes részei leváltak, amit akkor a „nem kőbarát” cementtel fogtak össze. A tömb, amelyen a főalak áll is el volt hasadva, fagy hatására akár tovább is repedhetett volna és ledőlhetett volna a szobor. „Nagy volt a veszélye, hogy ott helyben megsemmisül” – idézte fel Kiss Zoltán Árpád.
– tette hozzá.
Megjegyezte: a restaurálás során archív fotókat is használtak, ugyanis a kommunizmus idején történt beavatkozáskor nem állították be jól a szobrok szögét, ezeket most korrigálni kellett úgy, ahogy alkotójuk eredetileg megálmodta. Szűz Mária alakja a főtéri Szent Mihály-templomra néz.
A szobor a felújítás előtt a Mărăști negyedben állt, a szentpéteri templom mögött
Fotó: Kiss Zoltán
A kőrestaurátor szerint az újjáépítés legkevesebb egy hónapig eltart, mivel a kőtömböket helyben kell kapcsokkal összefogni, illeszteni, és nagyban függ az időjárástól, hidegben nem kivitelezhető. A végső simítások is sok munkát feltételeznek – tette hozzá.
A restaurálást Kiss Zoltán Árpád, Gere István kőfaragó, André Csongor és Sipos István Márton szobrász és Bede Ingrid Izabella keramikus végezte.
Kovács Zsolt művészettörténész Erdélyi Krónikában megjelent leírása szerint az emlékmű elkészítésére 1744-ben kötött szerződést az erdélyi katolikus arisztokrácia jelentős képviselője, Kornis Antal az erdélyi barokk szobrászat fő mesterével, Anton Schuschbauerrel. Megrendelője az emlékművet hálaadománynak szánta az 1738-ban elkezdődött pestisjárvány elmúltáért.
A szobor részletei a felújítás előtt
Fotó: Kiss Zoltán
Visszakerül a belvárosba Erdély második legrégebbi fogadalmi szobra, a kolozsvári Mária-oszlop, melyet 1957-ben „száműzött” a kommunista hatalom. Az értékes barokk alkotás jövő tavasszal kapja vissza méltó helyét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az egyházak tiltakozása ellenére megtartják a Halloween-fesztivált október 30. és november 1. között Segesváron, a Világörökség részét képező középkori várban. A rendezvény ellen közös petíciót nyújtott be hat felekezet.
Újra napirendre került egy 2024-es törvénytervezet, amelynek célja Bálványos(fürdő) nevének (vissza)románosítása Bălvănișre.
Hazaengedték hétfőn a kórházból azt a 28 éves matematikatanárnőt, akit egy 13 éves diák múlt hétfőn késsel megsebesített egy besztercei iskolában – közölte kedden a Beszterce-Naszód megyei sürgősségi kórház szóvivője.
Kolozsváron egyre több távol-keleti vesz részt a szentmiséken: nemcsak katolikusok, keresztények, hanem buddhisták és hinduk is. Különleges esemény helyszíne volt az emblematikus Szent Mihály-templom.
Parajdon román zászlót rakott a sóbánya bejáratához, Udvarhelyen a magyarok és az RMDSZ ellen hergelt Lucian Mușat AUR-os parlamenti képviselő, Szatmárnémetiben a PNL főtitkára pedig amiatt háborog, hogy október 23-án csak magyar zászlót lehetett látni.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfői előrejelzése szerint szerda délig csapadékos, szeles időjárás várható, és a magasabban fekvő hegyekben havazni fog.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
A gyulafehérvári székesegyházban megtartották vasárnap a diakónus- és papjelöltek befogadásának szertartását, az úgynevezett admissiót.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt a 43 éves férfit, aki szombat este airsoftfegyverrel és játékgránáttal lépett be a gyulafehérvári rendőrség épületébe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!