A szobor felújítási munkálatai tavaly szeptemberben kezdődtek el
Fotó: Kiss Zoltán
Visszahelyezik eredeti belvárosi helyére a kommunizmus idején elköltöztetett barokk fogadalmi szobrot, a Mária-oszlopot Kolozsváron. A szobrászati elemek nagy részéről eredeti másolat készült, ezek kerülnek ki a köztérre – közölte az MTI-vel a napokban elkezdődött munkálatokat vezető Kiss Zoltán Árpád kőrestaurátor.
2023. november 07., 19:362023. november 07., 19:36
2023. november 07., 19:412023. november 07., 19:41
A kolozsvári Mária-oszlop a nagyszebeni Nepomuki Szent János-szobor mellett Erdély második legrégebbi köztéri emlékműve. Több évtized után kerül vissza eredeti helyére, a belvárosi Egyetem (Universitatii) és Farkas (Mihail Kogălniceanu) utcák kereszteződésénél kialakítandó kis térre, a piarista templom elé.
A 18. századi barokk fogadalmi szobrot a román kommunista hatóságok 1959-ben, restaurálása után bontották le azon indokkal, hogy akadályozza a gépkocsiforgalmat. 1961-től az egyik legnagyobb lakótelepen található, két sugárút által közrezárt Szent Péter és Pál apostolok templom kertjében állt, ahol a nagy gépkocsiforgalom miatt alig volt észrevehető.
A belvárosba való visszahelyezéséről 2018-ban döntött a képviselőtestület a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kezdeményezésére, az akkor önkormányzati képviselő Gergely Balázsnak, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezőjének javaslatára. Visszaállítása része a Farkas utca és a környező utcák teljes körű felújítását előíró, év végén záruló projektnek, a költségeket is innen állják - közölte az MTI-vel Oláh Emese kolozsvári alpolgármester.
Felújítva kerül vissza eredeti helyére, a Farkas és Egyetem utca találkozásához Erdély második legrégibb köztéri szobra, Kolozsvár legrégebbi alkotása, a pestisjárványhoz kapcsolódó Mária-oszlop.
Hozzátette, mivel az emlékmű nagyon rossz állapotban volt, csupán az eredeti talapzat kerül ki köztérre, a szoborelemek hiteles másolatok.
A restaurálást, újjáépítést vezető Kiss Zoltán Árpád az MTI-nek elmondta: a főalakról, Szűz Máriáról és a három angyalkáról hiteles másolat, a három ampolnából a javított eredeti változat kerül ki a térre. Az eredeti talapzat és oszlop néhány eleme is cserére szorult, de elmondása szerint ezek nem számottevők.
A szobor a felújítás előtt
Fotó: Kiss Zoltán
Szűz Mária alakja már az 1960-as években történt újraállítás előtt nagyon károsodott, egyes részei leváltak, amit akkor a „nem kőbarát” cementtel fogtak össze. A tömb, amelyen a főalak áll is el volt hasadva, fagy hatására akár tovább is repedhetett volna és ledőlhetett volna a szobor. „Nagy volt a veszélye, hogy ott helyben megsemmisül” – idézte fel Kiss Zoltán Árpád.
– tette hozzá.
Megjegyezte: a restaurálás során archív fotókat is használtak, ugyanis a kommunizmus idején történt beavatkozáskor nem állították be jól a szobrok szögét, ezeket most korrigálni kellett úgy, ahogy alkotójuk eredetileg megálmodta. Szűz Mária alakja a főtéri Szent Mihály-templomra néz.
A szobor a felújítás előtt a Mărăști negyedben állt, a szentpéteri templom mögött
Fotó: Kiss Zoltán
A kőrestaurátor szerint az újjáépítés legkevesebb egy hónapig eltart, mivel a kőtömböket helyben kell kapcsokkal összefogni, illeszteni, és nagyban függ az időjárástól, hidegben nem kivitelezhető. A végső simítások is sok munkát feltételeznek – tette hozzá.
A restaurálást Kiss Zoltán Árpád, Gere István kőfaragó, André Csongor és Sipos István Márton szobrász és Bede Ingrid Izabella keramikus végezte.
Kovács Zsolt művészettörténész Erdélyi Krónikában megjelent leírása szerint az emlékmű elkészítésére 1744-ben kötött szerződést az erdélyi katolikus arisztokrácia jelentős képviselője, Kornis Antal az erdélyi barokk szobrászat fő mesterével, Anton Schuschbauerrel. Megrendelője az emlékművet hálaadománynak szánta az 1738-ban elkezdődött pestisjárvány elmúltáért.
A szobor részletei a felújítás előtt
Fotó: Kiss Zoltán
Visszakerül a belvárosba Erdély második legrégebbi fogadalmi szobra, a kolozsvári Mária-oszlop, melyet 1957-ben „száműzött” a kommunista hatalom. Az értékes barokk alkotás jövő tavasszal kapja vissza méltó helyét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ingyenes önvédelmi workshopokat szerveznek nők számára március 21-én Kolozsváron a Beard Brothers által indított 14-es Kampány (Campania 14) kezdeményezés keretében.
Csíksomlyó évszázadok óta a magyarság egyik legfontosabb lelki találkozási pontja: a pünkösdi búcsú idején százezrek gyűlnek össze a Nyeregben, hogy közösen imádkozzanak és erősítsék meg hitüket.
Az anyaországi magyarok tartoznak köszönettel az erdélyi magyaroknak, mert példát mutatnak nekik nemzethűségből és megmaradni akarásból – hangoztatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn Székelyudvarhelyen.
B. Kovács András sepsiszentgyörgyi közíró köteteit ismerheti meg a közönség március 19-én, csütörtökön délután 6 órától a kolozsvári Vallásszabadság Házában.
Ingadozó hőmérsékletre számíthatunk a következő két hétben, a Bánságban és a Körösök vidékén olykor a 17 Celsius-fokot is elérő maximumokkal; szerdától sokfelé várható csapadék – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzéséből.
Iskolák és helyi sporttevékenységek bevételi forrásává „alakítanának” játékbarlangokat egy erdélyi városban.
Két ember meghalt, miután 100 méteres magasságból lezuhantak motoros siklóernyővel Nagyvárad határában.
Március 15-e a szabadság és a magyarság egységének az ünnepe, amikor magyarok milliói egyet mondanak, és egyet gondolnak a piros-fehér-zöld kokárdák és lobogók alatt Kézdivásárhelytől Sopronig, Clevelandtől Sepsiszentgyörgyig.
A kincses városban idén is több százan vettek részt a nemzeti ünnep alkalmából szervezett megemlékezésen.
A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban, és kiállunk egymásért – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!