A szobor felújítási munkálatai tavaly szeptemberben kezdődtek el
Fotó: Kiss Zoltán
Visszahelyezik eredeti belvárosi helyére a kommunizmus idején elköltöztetett barokk fogadalmi szobrot, a Mária-oszlopot Kolozsváron. A szobrászati elemek nagy részéről eredeti másolat készült, ezek kerülnek ki a köztérre – közölte az MTI-vel a napokban elkezdődött munkálatokat vezető Kiss Zoltán Árpád kőrestaurátor.
2023. november 07., 19:362023. november 07., 19:36
2023. november 07., 19:412023. november 07., 19:41
A kolozsvári Mária-oszlop a nagyszebeni Nepomuki Szent János-szobor mellett Erdély második legrégebbi köztéri emlékműve. Több évtized után kerül vissza eredeti helyére, a belvárosi Egyetem (Universitatii) és Farkas (Mihail Kogălniceanu) utcák kereszteződésénél kialakítandó kis térre, a piarista templom elé.
A 18. századi barokk fogadalmi szobrot a román kommunista hatóságok 1959-ben, restaurálása után bontották le azon indokkal, hogy akadályozza a gépkocsiforgalmat. 1961-től az egyik legnagyobb lakótelepen található, két sugárút által közrezárt Szent Péter és Pál apostolok templom kertjében állt, ahol a nagy gépkocsiforgalom miatt alig volt észrevehető.
A belvárosba való visszahelyezéséről 2018-ban döntött a képviselőtestület a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kezdeményezésére, az akkor önkormányzati képviselő Gergely Balázsnak, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezőjének javaslatára. Visszaállítása része a Farkas utca és a környező utcák teljes körű felújítását előíró, év végén záruló projektnek, a költségeket is innen állják - közölte az MTI-vel Oláh Emese kolozsvári alpolgármester.
Felújítva kerül vissza eredeti helyére, a Farkas és Egyetem utca találkozásához Erdély második legrégibb köztéri szobra, Kolozsvár legrégebbi alkotása, a pestisjárványhoz kapcsolódó Mária-oszlop.
Hozzátette, mivel az emlékmű nagyon rossz állapotban volt, csupán az eredeti talapzat kerül ki köztérre, a szoborelemek hiteles másolatok.
A restaurálást, újjáépítést vezető Kiss Zoltán Árpád az MTI-nek elmondta: a főalakról, Szűz Máriáról és a három angyalkáról hiteles másolat, a három ampolnából a javított eredeti változat kerül ki a térre. Az eredeti talapzat és oszlop néhány eleme is cserére szorult, de elmondása szerint ezek nem számottevők.
A szobor a felújítás előtt
Fotó: Kiss Zoltán
Szűz Mária alakja már az 1960-as években történt újraállítás előtt nagyon károsodott, egyes részei leváltak, amit akkor a „nem kőbarát” cementtel fogtak össze. A tömb, amelyen a főalak áll is el volt hasadva, fagy hatására akár tovább is repedhetett volna és ledőlhetett volna a szobor. „Nagy volt a veszélye, hogy ott helyben megsemmisül” – idézte fel Kiss Zoltán Árpád.
– tette hozzá.
Megjegyezte: a restaurálás során archív fotókat is használtak, ugyanis a kommunizmus idején történt beavatkozáskor nem állították be jól a szobrok szögét, ezeket most korrigálni kellett úgy, ahogy alkotójuk eredetileg megálmodta. Szűz Mária alakja a főtéri Szent Mihály-templomra néz.
A szobor a felújítás előtt a Mărăști negyedben állt, a szentpéteri templom mögött
Fotó: Kiss Zoltán
A kőrestaurátor szerint az újjáépítés legkevesebb egy hónapig eltart, mivel a kőtömböket helyben kell kapcsokkal összefogni, illeszteni, és nagyban függ az időjárástól, hidegben nem kivitelezhető. A végső simítások is sok munkát feltételeznek – tette hozzá.
A restaurálást Kiss Zoltán Árpád, Gere István kőfaragó, André Csongor és Sipos István Márton szobrász és Bede Ingrid Izabella keramikus végezte.
Kovács Zsolt művészettörténész Erdélyi Krónikában megjelent leírása szerint az emlékmű elkészítésére 1744-ben kötött szerződést az erdélyi katolikus arisztokrácia jelentős képviselője, Kornis Antal az erdélyi barokk szobrászat fő mesterével, Anton Schuschbauerrel. Megrendelője az emlékművet hálaadománynak szánta az 1738-ban elkezdődött pestisjárvány elmúltáért.
A szobor részletei a felújítás előtt
Fotó: Kiss Zoltán
Visszakerül a belvárosba Erdély második legrégebbi fogadalmi szobra, a kolozsvári Mária-oszlop, melyet 1957-ben „száműzött” a kommunista hatalom. Az értékes barokk alkotás jövő tavasszal kapja vissza méltó helyét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!