A segesvári várban vasárnap avatják Petőfi Sándor visszaállított mellszobrát, amelyet öt évvel ezelőtt egy földcsuszamlás miatt kellett eltávolítani - közölte kedden az RMDSZ Maros megyei szervezete.
2013. május 28., 15:572013. május 28., 15:57
Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke elmondta, a szobor új, sokkal impozánsabb helyre kerül, mint ahol korábban állt, és a környezetében levő parkot is Petőfi Sándorról nevezik el.
A szobor újraavatásának és a park névadásának vasárnap délben kezdődő ünnepségén Dorin Danesan polgármester, Zsigmond Barna, Magyarország csíkszeredai főkonzulja, Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke és Kapus Krisztián, - a Segesvárral testvérvárosi kapcsolatot ápoló - Kiskunfélegyháza polgármestere is beszédet mond.
Gál Ernő, az RMDSZ segesvári kerületi szervezetének elnöke szerint Petőfi Sándor most újraavatandó szobrát az 1950-es években a román állam adományozta Segesvárnak. A bronz mellszoborral Köllő Miklós egészalakos Petőfi-szobrát próbálták pótolni, amelyet az első világháború idején Magyarországra menekítettek Segesvárról, és jelenleg Kiskunfélegyházán áll.
„A szimbólumok jelentőségét vitathatjuk, de tény az, hogy azok érzelmileg erősítenek bennünket\" - nyilatkozta az esemény kapcsán Brassai Zsombor, aki örömét fejezte ki, hogy az RMDSZ Maros megyei kerületei is anyagi támogatást nyújtottak a szobor újbóli felállításhoz.
A 2011-es népszámlálás adatai szerint a 26 ezer lakosú Segesváron a magyarok a lakosság 17,6 százalékát teszik ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Napok alatt a Bánffy-palota egyszerre kiállítótér, találkozóhely és esti bulihelyszín: miközben odabent öt tárlat várja a látogatókat, az udvarban már napközben készülnek az esti pezsgésre.
Még nem azonosították, ki küldte a halálos fenyegetést a Majka művésznéven ismert Majoros Péternek, vagy legalábbis az ügyészség nem tájékoztatta erről a magyarországi rapper, dalszövegíró és műsorvezető romániai jogi képviselőjét.
A magyar nemzeti ünnep alkalmából ökumenikus szertartás keretében áldották meg a Magyarok Kenyerét Kolozsváron, a Szent Mihály-templomban. A Kolozs megyei gazdák búzaadományával idén is erdélyi intézményeket támogatnak.
Mit tudott valójában Sztálin Erdélyről? Mi alapján döntött a második világháború után Észak-Erdély sorsáról, és mennyire Moszkvában születtek azok a döntések, amelyek később évtizedekre meghatározták a térség történelmét?
Hamarosan egyszerűbbé válhat számos kisebb építkezés és átalakítás Romániában.
Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese – közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.
Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!