Nem új keletű technológia. Magyarországon közel tíz éve működik meteorológiai előrejelzésre épülő riasztórendszer
Fotó: MTI
Hiába hangzik jól a kormány terve, miszerint egy országos rendszer révén mobiltelefonon értesítenék a lakosságot a közelgő ítéletidőre: amíg egész falvakban nincs térerő, az elképzelés a gyakorlatban nem sokat érne. Egyes illetékesek szerint emiatt a hagyományos rendszerek – például a kézzel bekapcsolható szirénák vagy a harangok – még mindig hatékonyabbak. Noha országos szinten még valószínű sokat kell várni az egységes rendszerre, Bihar megyében például évek óta működik azonnali műholdas helymeghatározást lehetővé tevő szisztéma, ami igencsak sokat segít a szükségben.
A másfél hete, szeptember 17-én Erdélyre váratlanul lesújtó, halálos áldozatokat is követel ítéletidő kapcsán szerzett tapasztalatokból kiindulva messzemenően időszerű és hasznos lenne a kormány elképzelésének megvalósulása, miszerint az ország minden pontjára kiterjedő, egységes rendszert vezetnének be, amely által a lakosságot rövid időn belül értesíthetnék a közelgő szélsőséges természeti jelenségekről.
Sistem Alert néven dolgoz ki telefonos gyorsriasztási rendszert a szolgáltatókkal közösen a kormány. Az államfő által kért rendszer kifejlesztésében az illetékes intézmények is részt vesznek, működéséről kampány keretében tájékoztatják a lakosságot.
A Mihai Tudose vezette kabinet konkrétan mobiltelefonos gyorsriasztási rendszer kidolgozását javasolta, eszerint a polgárok sms-ben kapnának figyelmeztetést, a Krónikának nyilatkozó illetékesek azonban arra hívták fel a figyelmet, egy ilyen szisztéma létrehozását
Erre Vass Levente Maros megyei parlamenti képviselő hívta fel a figyelmet, aki Mihai Tudose bejelentése után arra kérte a megye településvezetőit, mérjék fel és jelezzék, hol nincs egyáltalán térerő. A felhívás utáni első 24 órában már 34 vidéki településről jelezték a hiányosságot.
„Szerintem mindannyian egyetértünk abban, hogy a kormány kezdeményezése jó, szükség van hatékony értesítési rendszerre. Felmerül viszont a kérdés, mi történik azokkal, akik lefedettség nélküli térségben élnek” – tette fel a kérdést a politikus.
Az egyik ilyen „fekete folt” a Marosvásárhellyel majdnem összenőtt Székelykakasd. A községközpont Maroskeresztúr polgármesteri hivatala jelezte is az Orange mobiltelefon-szolgáltatónak a gondot, a cég viszont azt állította: munkatársai kimentek a helyszínre, méréseket végeztek, és mindent tökéletesnek találtak.
– jegyezte meg Palkó Attila településmenedzser. Vass szerint – a riasztási rendszertől függetlenül – a 21. században elfogadhatatlan, hogy ne legyen minden településen térerő. Ezért az általa kezdeményezett felmérés után egyeztetni fog a műszaki probléma szakértőivel és telefonos szolgáltatókkal.
Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke is egyetért azzal, hogy az egységes riasztórendszer technikailag nehezen kivitelezhető. Ő azt a problémát emelte ki, hogy a különböző régiókat eltérő mobilszolgáltatók fedik le, ezeket valahogyan össze kellene hangolni. Vákár lapunknak azt is elmondta: erről már több rendben is egyeztettek a készenléti felügyelőség szakembereivel. A Körösök környékén például alig működik a Vodafone és az Orange hálózat, a Digi-kártyás mobiltelefonok azonban jól üzemelnek.
A megyei önkormányzat alelnöke arra is kitért, hogy
Vákár rámutatott: ez számos kockázatot rejt, például hétvégeken előfordult, hogy a polgármester nem volt telefonközelben, így későn kapta meg a riasztást, nem továbbította időben, ezért az nem jutott el a veszélyeztetettekhez.
Jobban szól? Vákár István szerint a hagyományos riasztóberendezéseket kellene ismét bevezetni
Fotó: Veres Nándor
A politikus úgy véli: inkább a hagyományos riasztási módszereket, például a kézzel működtetett szirénákat kellene ismét bevezetni, vagy vészhelyzet esetén meg kellene kongatni a harangokat, hiszen ezek áramszünet idején is bevethetők. „Egy óránként 150-160 kilométeres sebességgel haladó vihar esetén különösen gyors riasztásra van szükség, hiszen amikor egy vihar alkalmából például telefonon elérték a bánffyhunyadi illetékeseket, a helybeliek jelezték, hogy már tombol a vihar” – magyarázta.
Bihar megyében jobb a helyzet, ugyanis az országban elsőként ültettek gyakorlatba olyan rendszert, amely riasztás esetén azonnali műholdas helymeghatározást (GPS) tesz lehetővé. A katasztrófavédelmi projektet Hajdú-Bihar megyével közösen valósították meg évekkel ezelőtt – tudtuk meg Pásztor Sándor Bihar megyei tanácselnöktől. Már kezdetektől fogva 90 százalék fölötti lefedettséget tudtak elérni. A szisztéma által
A mobiltelefonos lefedettség nem működik ennyire jól a megyében, például a hegytetőkön nincs térerő. A továbbiakban két hegyimentőpontot is létrehoznak, ahonnan baleset bekövetkeztekor továbbítják az adatokat az érintett hatóságoknak és intézményeknek, így gyorsabban érkezik a segítség.
Pásztor Sándor lapunknak leszögezte: a katasztrófavédelem terén minden fejlesztés hasznos és hatékony, ezért abban bíznak, hogy a kormány komolyan veszi a riasztórendszer kiépítését.
Az azonnali riasztásos technológia egyébként nem újszerű, számos országban van példa arra, hogy mobiltelefonos vagy internetes oldalakat működtető szolgáltatók központi beavatkozás vagy igénylés nélkül figyelmeztetik előfizetőiket, látogatóikat a szélsőséges időjárás közeledtére.
amelyet ingyen le lehet tölteni Android és iOS operációs rendszerre. Romániában eközben nemcsak az elszigeteltebb településeken jelent gondot a térerő hiánya, sok helyen ugyanis a főútvonalak mentén, hosszú autópálya-szakaszokon sincs lefedettség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
Több mint 300 dolgozójától válik meg dési üzemében a járműipari alkatrészeket gyártó japán Fujikura, tájékoztat a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) közleménye. A Fujikura 26 év alatt megvált romániai dolgozóinak több mint 90 százalékát&
Két fiatal vesztette életét szombat hajnalban Petrozsényben, miután személygépkocsijuk lesodródott az úttestről és egy villanyoszlopnak csapódott. A fiatalok halálát az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozhatta.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!