Nem új keletű technológia. Magyarországon közel tíz éve működik meteorológiai előrejelzésre épülő riasztórendszer
Fotó: MTI
Hiába hangzik jól a kormány terve, miszerint egy országos rendszer révén mobiltelefonon értesítenék a lakosságot a közelgő ítéletidőre: amíg egész falvakban nincs térerő, az elképzelés a gyakorlatban nem sokat érne. Egyes illetékesek szerint emiatt a hagyományos rendszerek – például a kézzel bekapcsolható szirénák vagy a harangok – még mindig hatékonyabbak. Noha országos szinten még valószínű sokat kell várni az egységes rendszerre, Bihar megyében például évek óta működik azonnali műholdas helymeghatározást lehetővé tevő szisztéma, ami igencsak sokat segít a szükségben.
A másfél hete, szeptember 17-én Erdélyre váratlanul lesújtó, halálos áldozatokat is követel ítéletidő kapcsán szerzett tapasztalatokból kiindulva messzemenően időszerű és hasznos lenne a kormány elképzelésének megvalósulása, miszerint az ország minden pontjára kiterjedő, egységes rendszert vezetnének be, amely által a lakosságot rövid időn belül értesíthetnék a közelgő szélsőséges természeti jelenségekről.
Sistem Alert néven dolgoz ki telefonos gyorsriasztási rendszert a szolgáltatókkal közösen a kormány. Az államfő által kért rendszer kifejlesztésében az illetékes intézmények is részt vesznek, működéséről kampány keretében tájékoztatják a lakosságot.
A Mihai Tudose vezette kabinet konkrétan mobiltelefonos gyorsriasztási rendszer kidolgozását javasolta, eszerint a polgárok sms-ben kapnának figyelmeztetést, a Krónikának nyilatkozó illetékesek azonban arra hívták fel a figyelmet, egy ilyen szisztéma létrehozását
Erre Vass Levente Maros megyei parlamenti képviselő hívta fel a figyelmet, aki Mihai Tudose bejelentése után arra kérte a megye településvezetőit, mérjék fel és jelezzék, hol nincs egyáltalán térerő. A felhívás utáni első 24 órában már 34 vidéki településről jelezték a hiányosságot.
„Szerintem mindannyian egyetértünk abban, hogy a kormány kezdeményezése jó, szükség van hatékony értesítési rendszerre. Felmerül viszont a kérdés, mi történik azokkal, akik lefedettség nélküli térségben élnek” – tette fel a kérdést a politikus.
Az egyik ilyen „fekete folt” a Marosvásárhellyel majdnem összenőtt Székelykakasd. A községközpont Maroskeresztúr polgármesteri hivatala jelezte is az Orange mobiltelefon-szolgáltatónak a gondot, a cég viszont azt állította: munkatársai kimentek a helyszínre, méréseket végeztek, és mindent tökéletesnek találtak.
– jegyezte meg Palkó Attila településmenedzser. Vass szerint – a riasztási rendszertől függetlenül – a 21. században elfogadhatatlan, hogy ne legyen minden településen térerő. Ezért az általa kezdeményezett felmérés után egyeztetni fog a műszaki probléma szakértőivel és telefonos szolgáltatókkal.
Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke is egyetért azzal, hogy az egységes riasztórendszer technikailag nehezen kivitelezhető. Ő azt a problémát emelte ki, hogy a különböző régiókat eltérő mobilszolgáltatók fedik le, ezeket valahogyan össze kellene hangolni. Vákár lapunknak azt is elmondta: erről már több rendben is egyeztettek a készenléti felügyelőség szakembereivel. A Körösök környékén például alig működik a Vodafone és az Orange hálózat, a Digi-kártyás mobiltelefonok azonban jól üzemelnek.
A megyei önkormányzat alelnöke arra is kitért, hogy
Vákár rámutatott: ez számos kockázatot rejt, például hétvégeken előfordult, hogy a polgármester nem volt telefonközelben, így későn kapta meg a riasztást, nem továbbította időben, ezért az nem jutott el a veszélyeztetettekhez.
Jobban szól? Vákár István szerint a hagyományos riasztóberendezéseket kellene ismét bevezetni
Fotó: Veres Nándor
A politikus úgy véli: inkább a hagyományos riasztási módszereket, például a kézzel működtetett szirénákat kellene ismét bevezetni, vagy vészhelyzet esetén meg kellene kongatni a harangokat, hiszen ezek áramszünet idején is bevethetők. „Egy óránként 150-160 kilométeres sebességgel haladó vihar esetén különösen gyors riasztásra van szükség, hiszen amikor egy vihar alkalmából például telefonon elérték a bánffyhunyadi illetékeseket, a helybeliek jelezték, hogy már tombol a vihar” – magyarázta.
Bihar megyében jobb a helyzet, ugyanis az országban elsőként ültettek gyakorlatba olyan rendszert, amely riasztás esetén azonnali műholdas helymeghatározást (GPS) tesz lehetővé. A katasztrófavédelmi projektet Hajdú-Bihar megyével közösen valósították meg évekkel ezelőtt – tudtuk meg Pásztor Sándor Bihar megyei tanácselnöktől. Már kezdetektől fogva 90 százalék fölötti lefedettséget tudtak elérni. A szisztéma által
A mobiltelefonos lefedettség nem működik ennyire jól a megyében, például a hegytetőkön nincs térerő. A továbbiakban két hegyimentőpontot is létrehoznak, ahonnan baleset bekövetkeztekor továbbítják az adatokat az érintett hatóságoknak és intézményeknek, így gyorsabban érkezik a segítség.
Pásztor Sándor lapunknak leszögezte: a katasztrófavédelem terén minden fejlesztés hasznos és hatékony, ezért abban bíznak, hogy a kormány komolyan veszi a riasztórendszer kiépítését.
Az azonnali riasztásos technológia egyébként nem újszerű, számos országban van példa arra, hogy mobiltelefonos vagy internetes oldalakat működtető szolgáltatók központi beavatkozás vagy igénylés nélkül figyelmeztetik előfizetőiket, látogatóikat a szélsőséges időjárás közeledtére.
amelyet ingyen le lehet tölteni Android és iOS operációs rendszerre. Romániában eközben nemcsak az elszigeteltebb településeken jelent gondot a térerő hiánya, sok helyen ugyanis a főútvonalak mentén, hosszú autópálya-szakaszokon sincs lefedettség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.
Széll Lőrinc eddigi alprefektus személyében magyar prefektust neveztek ki Hunyad megyében.
Milyen lehetőségek nyílhatnak a majdnem egy évvel ezelőtti parajdi bányakatasztrófa után a térség turizmusának tovább éltetésére? Parajd jócskán megcsappant idegenforgalmának potenciális lehetőségeiről dr. Horváth Alpár egyetemi oktatót kérdeztük.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!