
A Fekete-templom szobrai nagyon károsodtak a elmúlt időszakban
Fotó: Wikipédia
A légszennyezés és a sok galamb egyaránt káros hatással van Brassó legnagyobb turisztikai látványosságára, a Fekete-templomra.
2022. július 15., 17:082022. július 15., 17:08
2022. július 15., 17:092022. július 15., 17:09
Erről az értékes műemlék épület működtetői számoltak be a Brașov.net helyi hírportálnak. Az evangélikus egyház képviselői szerint a galambok befészkeltek a templom tetőszerkezetébe, a szobrok közelébe és kárt tesznek azokban, de a közeli gépkocsiforgalom és az ezzel járó légszennyezés is árt nekik.
A szobrok állapotát legutóbb 2016-ban mérték fel, amikor levált egy kődísz a homlokzatról, és kiderült, hogy ezek nagyon leromlott állapotban vannak.
Jelenleg a templom 7-es és 8-as számú, a Lukács evangélistát és Pál apostolt ábrázoló szobrán dolgoznak a szakemberek. A munkálatok értéke 60 000 lej, az összeg felét az evangélikus egyház, másik felét a Brassó megyei önkormányzat biztosítja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
szóljon hozzá!