Veszélyes az oltás elutasítása

A gyermekorvosok az április 22. és 27. között zajló oltások európai hetének keretében hívták fel a figyelmet a problémára, és elindították a „Védjük meg együtt a gyerekkort\" című, figyelemfelkeltő kampányukat, amelylyel jelzik: az országban a beoltottak aránya egyre csökken, míg a megelőzhető betegségek előfordulása vészesen nő.

A gyermekgyógyász-szövetség közleményében felhívja a figyelmet: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint egy országban a lakosok legalább 95 százaléknak kell megkapniuk az előírt oltásokat, míg Romániában ez az arány évtől függően 60 és 75 százalék között mozog. Eközben az öt év alatti gyerekeknél 2013-ban is Romániában fordul elő a legtöbb haláleset az Európai Unióban, holott a WHO felmérései szerint az oltások világszerte évi hárommillió életet mentenek meg. Az ügyben nemrég megszólalt Adrian Pană egészségügyi államtitkár is, aki szerint a betegségmegelőzési programok alulfinanszírozottsága is hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság egyre negatívabban viszonyuljon az oltásokhoz. Hozzátette: az oltásokról alkotott képet át kell alakítani, ő pedig reméli, hogy a megelőzési programra a legközelebbi költségvetés-módosítás után több pénz jut majd. 2011-ben az egyik legalacsonyabb lefedettséget, 74,9 százalékot az úgynevezett ROR-oltás érte el, amely rózsahimlő, mumpsz és kanyaró elleni védettséget biztosít. 2010-ben még ennél is kevesebben, mindössze a gyerekek 60 százaléka kapta meg ezt a vakcinát. A gyermekbénulás (poliomyelitis) elleni oltások lakossági aránya 89 százalékosra csökkent, hasonlóképpen a HIB-oltás esetében – ez utóbbi betegség kisgyermekkorban akár halálos kimenetelű is lehet, vagy maradandó károsodásokat okozhat.

Visszatérőben a rózsahimlő és a kanyaró

A gyermekgyógyászati szövetség és a WHO szerint félő, hogy az oltási programok megszakadása vagy abbamaradása miatt újra megjelenhetnek a már eltűnt betegségek vagy járványok, mint például Európában a gyermekbénulás. Egyes, oltással megelőzhető betegségek előfordulási aránya már így is vészesen megnőtt az utóbbi időben: 2012-ben például rózsahimlőben az európai átlagnál 27-szer többen betegedtek meg Romániában, kanyaróban pedig mintegy hétszer annyian. Utóbbi esetében 2013 januárjában európai szinten itt regisztrálták a legtöbb megbetegedést, holott mindkét betegség megelőzhető volna védőoltással. Összehasonlításképpen: Bulgáriában az elmúlt egy év alatt egyetlen gyereket diagnosztizáltak ezzel a megbetegedéssel. A kanyaró világszerte napi 450 gyerek halálát okozza – ez a legnagyobb szám az oltással megelőzhető betegségek okozta haláleseteket illetően.

Új oltások raktáron

Az Egészségügyi Világszervezet nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy az oltással megelőzhető betegségek okozta halálesetek 32 százalékát a pneumococcus baktérium okozza. Adrian Pană egészségügyi államtitkár az oltások európai hetének kapcsán megtartott sajtótájékoztatóján bejelentette: a pneumococcus-fertőzést megelőző összetett oltást, kérésre pedig a HPV-vakcinát is bevezették az oltási programba. A diftéria, tetanusz, hepatitis B és több más betegség megelőzésére szolgáló, úgynevezett hexavalens oltások, amelyeket a gyerekek két hónapos, majd négy és hat hónapos, illetve egyéves korukban kapnak meg, raktáron vannak, és hamarosan a háziorvosok rendelkezésére bocsátják. A méhnyakrák kialakulásáért felelőssé tehető HPV vírus elleni oltás nem kötelező, és a WHO romániai szervezetének tanulmánya szerint a lakosság széles körben elutasítja, mivel tart a vele járó kockázatoktól. Victor Olsavszky, a világszervezet romániai képviselője azt mondja, jobb kommunikációra van szükség ahhoz, hogy az emberek megértsék: az oltás védőpajzsot jelent a betegségekkel szemben.

Romániában jelenleg kétféle oltást a születés utáni órákban, a csecsemőosztályon kapnak meg a gyerekek, majd iskolaérett korukig még hétszer kell a háziorvoshoz vinni őket különböző vakcinákért. 6, 7, 8, majd végül 14 évesen az iskolában szervezett kampány során kapják meg oltásaikat a fiatalok.

„Internetbeteg\" szülők

Székelyföldön nem annyira riasztóak a vakcinák használatára vonatkozó adatok, ám ebben a térségben is növekszik azoknak a száma, akik elutasítják gyermekük beoltását. Bokor Márton csíkszeredai gyermekorvos „internetbetegségnek\" nevezi a jelenséget, arra utalva, hogy a szülők minden, a világhálón terjesztett, áltudományos írást elolvasnak, és annak alapján döntenek. „A tudomány legnagyobb felfedezése a védőoltás volt, hiszen azelőtt különböző betegségek tizedelték a lakosságot, ezen kellene elgondolkodniuk azoknak a szülőknek, akik a vakcina visszautasításával nemcsak a saját gyereküket, hanem a többieket is veszélyeztetik\" – fogalmazott a szakorvos. Bokor Márton elmondta, három-négy évvel ezelőtt meglepte, hogy néhány szülő visszautasította az oltást, ám azóta egyre növekszik a számuk. Rámutatott, különböző téves, megalapozatlan rémhírek keringenek a vakcinák mellékhatásairól, egy időben például az hírlett, hogy autizmust okoz a védőoltás. A szakember szerint azok között, akik nem oltatják be a gyereküket, két kategória különböztethető meg: az értelmiségi családok, akik meggyőződésből döntenek, illetve a társadalom peremére szorultak, akik csak akkor viszik a gyereket orvoshoz, ha beteg, akkor pedig nem szabad beoltani. A csíkszeredai gyerekorvos hangsúlyozta, kollégáival a rendelés során mindent bevetnek, hogy meggyőzzék a szülőket, gyakran sikerrel járnak, olyankor a már egy évet is betöltött gyereknél utólag pótolják az elmaradt vakcinákat.

Lucia Seres, a háziorvosok szövetségének Kovászna megyei elnöke egy olyan javaslaton dolgozik, miszerint ne engedjék közösségbe azokat a gyerekeket, akik nem kapták meg a kötelező oltásokat. „Nagyon veszélyes, ha a különböző betegségeknek kitett csoportban megjelenik egy beoltatlan gyermek, ha felüti a fejét valamilyen vírus, a többi, beoltott gyereket is felülfertőzhetik\" – magyarázta a háziorvos. Elmondta, ki kell találni valamilyen módszert, hogy a felelőtlen szülők miatt ne kerüljenek az utóbbiak is veszélybe. Seres szerint Kovászna megyében nem riasztó a helyzet, a gyerekek 95 százaléka megkapta a kötelező vakcinákat. „Mindannyian a legjobbat akarjuk a gyerekünknek. A védőoltás társadalmi kötelesség is, nem lenne jó, ha újból tizedelné a gyerekeket a torokgyík\" – mondta lapunknak egy kétgyerekes édesanya.