A Váradhegyfoki Premontrei Prépostság épületegyüttese a Roman Ciorogariu utcában
Fotó: Alexandru Nițescu
Ritkán kerül a romániai közélet középpontjába egy szerzetesrend jogi helyzete, most azonban a nagyváradi premontrei közösség ügye nemcsak egyházi, hanem alkotmányossági, nemzetközi jogi és kisebbségvédelmi kérdéseket is felvet. A Váradhegyfoki Premontrei Prépostság szerint ugyanis olyan végrehajtási és kilakoltatási folyamat zajlik Nagyváradon, amely sérti az egyházi autonómiát, figyelmen kívül hagyja az állam által korábban elismert egyházi jogi státuszt, és veszélyes precedenst teremthet más egyházi és magántulajdonok számára is. Varga Andrea jogtörténész, a premontrei rend jogi képviselője a Krónikának nyilatkozva úgy véli: a Szentszék által rögzített egyházi székhelyet Románia nem szüntetheti meg egyoldalúan közigazgatási vagy önkormányzati eszközökkel.
2026. május 13., 14:012026. május 13., 14:01
2026. május 13., 14:512026. május 13., 14:51
A tavaly kirobbant veszélyes konfliktus középpontjában a nagyváradi Roman Ciorogariu (korábban Úri) utcai történelmi ingatlanegyüttes áll, amelyhez templom, rendház, kolostor, sekrestye, gimnáziumi épület és udvarrészek tartoznak. A rend jogi képviselője szerint a nagyváradi önkormányzat évek óta fokozatosan próbálja megszerezni és fejlesztési projektekbe integrálni az ingatlanegyüttest, most pedig egy vitatott végrehajtási eljárással gyakorlatilag felszámolná a prépostság működésének fizikai feltételeit.
A premontrei rend – hivatalos nevén a Premontrei Kanonokrend – Európa egyik legrégebbi katolikus szerzetesrendje. A közösséget Szent Norbert alapította 1120-ban a franciaországi Prémontréban. A rend egyszerre szerzetesi és lelkipásztori közösség: tagjai közösségi életet élnek, ugyanakkor oktatási, kulturális és pasztorális feladatokat is ellátnak.
A premontreiek magyarországi és erdélyi jelenléte már a középkorban jelentős volt. A váradhegyfoki prépostság évszázadokon keresztül fontos szellemi és vallási központként működött, különösen az oktatás és az egyházi kultúra területén.
A mai nagyváradi épületegyüttes alapjait a rend 1802-ben kapta királyi adományként. A premontreiek ezt követően saját anyagi forrásaikból újjáépítették és kibővítették az ingatlanokat, amelyek végleges formájukat a 19. század második felére, 1874-re nyerték el. A komplexum nemcsak egyházi központ volt, hanem oktatási intézményként is működött: gimnázium, rendház és kulturális tér egyaránt helyet kapott benne.
A második világháborút követően a kommunista hatalomátvétel gyökeresen megváltoztatta az egyházak helyzetét Romániában. Az állam fokozatosan felszámolta az egyházi autonómiát, államosította az iskolákat, kolostorokat és egyházi ingatlanokat, számos szerzetesrendet pedig betiltott vagy működésében korlátozott.
Az államosítások következtében több épület állami tulajdonba került, miközben az egyházi közösségek működését adminisztratív és politikai nyomás nehezítette. Ebben a történelmi helyzetben különösen fontosnak számított az a döntés, amelyet a Szentszék 1947. november 10-én hozott. A Sacra Congregatio pro Religiosis 8612/47-es számú aktusával hivatalosan rögzítette a Váradhegyfoki Premontrei Prépostság székhelyét Nagyváradon, a Roman Ciorogariu utcai épületegyüttesben.
Apróbb sikerről számolt be Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy kedden csendőri kíséretben végrehajtó foglalta le a rendházat és a templom sekrestyéjét az önkormányzat követelése nyomán.
A jogász szerint ez a dokumentum nem pusztán belső egyházi adminisztratív döntés, hanem nemzetközi közjogi jelentőségű aktus. A Szentszék nemzetközi jogi alanyként szuverén státusszal rendelkezik, ezért az általa rögzített egyházi székhelyet Románia nem szüntetheti meg egyoldalúan belső közigazgatási vagy önkormányzati eszközökkel.
Veszélyhelyzet: hívek tiltakoznak a kilakoltatás ellen Nagyváradon
Fotó: Alexandru Nițescu
Az 1989-es rendszerváltás után Romániában hosszú és gyakran ellentmondásos restitúciós folyamat indult az egyházi és magántulajdonok visszaszolgáltatására. Számos történelmi egyház éveken át próbálta visszaszerezni az államosított ingatlanokat, gyakran bírósági pereken keresztül. Varga Andrea felhívja a figyelmet, hogy a nagyváradi prépostság jogi státuszát maga a román állam is többször elismerte. A Vallásügyi Államtitkárság 1997-es dokumentumai szerint a nagyváradi premontrei kolostor önálló jogi személyiséggel rendelkezik. A prépostság saját adószámmal (CIF 10012169), külön telekkönyvi nyilvántartásokkal és önálló vagyonnal bír.
Az általa kezelt javak – templom, sekrestye, kolostor, liturgikus terek – az egyházi törzsvagyon részét képezik, amelyeket az egyházjog különleges védelemben részesít. Ezeket a javakat kizárólag az illetékes egyházi hatóság – végső soron a Szentszék – engedélyével lehetne elidegeníteni vagy más célra használni.
A jelenlegi vita gyökere egy több éve húzódó önkormányzati fejlesztési projekt és az ehhez kapcsolódó ingatlanrendezés. A prépostság szerint a nagyváradi önkormányzat fokozatosan olyan telekkönyvi és tulajdonjogi átrendezéseket hajtott végre, amelyek végső célja az egyházi ingatlanegyüttes feletti ellenőrzés megszerzése volt.
A rend különösen súlyosnak tartja, hogy miközben jogi eljárások zajlottak, az önkormányzat 2025-ben egy helyi tanácsi határozattal saját tulajdonába vett egy 736 négyzetméteres udvarrészt, amely a műemlék templom egyetlen szabványos hátsó kijáratát biztosítja. A prépostság szerint az önkormányzat a bejegyzési eljárás során azt állította, hogy az ingatlan nem áll per alatt, miközben a jogvita már folyamatban volt.
Ehelyett „jogi cselhez” folyamodott, és Fejes Rudolf Anzelm premontrei szerzetest, a prépostság prépost-prelátusát vonták perbe magánszemélyként.
A prépostság jogi képviselője szerint ez alapvető jelentőségű különbség. ,,A prépost nem egyszerű lakó vagy bérlő, hanem a rend törvényes képviselője, akinek státuszát a Szentszék erősítette meg. Megbízatása életre szóló kánoni kinevezés, amelyet nem lehet polgári jogi eszközökkel megszüntetni” – fogalmaz a jogász. A rend álláspontja szerint a prépost eltávolítása a prépostság székhelyéről gyakorlatilag magának az intézménynek a felszámolását jelenti.
A legnagyobb felháborodást a végrehajtási eljárás váltotta ki. A prépostság szerint a kilakoltatási döntés kizárólag a gimnázium egyik épületére vonatkozott, ennek ellenére a végrehajtók csendőri kísérettel beléptek a templomba, a sekrestyébe, a kolostorba és a rendházba is. ,,Ezek az ingatlanok külön telekkönyvi számon szerepelnek, és nem képezték a végrehajtási eljárás tárgyát” – nyomatékosítja a jogász.
Hangsúlyozta, hogy a Bihar megyei Törvényszék maga is elismerte, hogy a Roman Ciorogariu utca 16-os és 18-as számú ingatlanok pontos jogi elhatárolása nem tisztázott, ezért helyszíni szemlét rendelt el. A prépostság szerint azonban a végrehajtás már ezt megelőzően megkezdődött. További ellentmondásként említik, hogy míg az önkormányzat jogi képviselője a bíróságon azt állította: a végrehajtás kizárólag a gimnázium épületére vonatkozott, addig a román csendőrség hivatalos dokumentuma szerint a végrehajtó egyszerre több címre is fegyveres kíséretet kért.
Kedden reggel pontban kilenc órakor megérkezett a végrehajtó a nagyváradi premontrei templomhoz, ahol a Fejes Rudolf Anzelm apáttal szolidarizáló hívek fogadták. Ez sem akadályozta meg abban, hogy mise közben, csendőrök kíséretében behatoljon a templomba.
A prépostság szerint a következő szakaszban a közművek megvonása következhet. A víz, a mellékhelyiségek és a sekrestye használatának ellehetetlenítése gyakorlatilag működésképtelenné tenné a templomot és a szerzetesi életet. A közlemény ezt nemcsak jogi, hanem emberi méltósági kérdésként is értelmezi, és arra figyelmeztet: a vallási élet fizikai feltételeinek megszüntetése formálisan ugyan nem tiltja a liturgiát, de ténylegesen ellehetetleníti azt.
A bukaresti Vallásügyi Államtitkárság legutóbbi levele ugyan megerősítette, hogy a kultikus javak lefoglalhatatlanok, ugyanakkor arra hivatkozott, hogy a hatalmi ágak szétválasztása miatt nincs lehetősége közvetlenül fellépni.
A jogász szerint így kialakult egy olyan helyzet, amelyben minden intézmény másra hárítja a felelősséget: a csendőrség a végrehajtóra, a végrehajtó a bírósági döntésre, a bíróság pedig az önkormányzat kérelmére hivatkozik.
Fejes Rudolf Anzelm premontrei szerzetes nyilatkozik a hatósági törvénytelenségekről újságíróknak
Fotó: Alexandru Nițescu
A prépostság szerint az ügy jóval túlmutat Nagyváradon és egy egyházi ingatlan sorsán. Álláspontjuk szerint a történtek alapvető kérdéseket vetnek fel a romániai jogállamiságról, a vallásszabadságról, az egyházi autonómiáról és a kisebbségi jogokról. A rend arra figyelmeztet: ha egy történelmi egyházi intézmény államilag elismert jogi státusza és tulajdonvédelme egy helyi önkormányzat számára ilyen módon megkerülhető, akkor az precedenst teremthet más közösségek és magántulajdonok számára is.
A prépostság ezért a nemzetközi és romániai sajtóhoz fordult, arra kérve az újságírókat, hogy személyesen dokumentálják a május 14-re tervezett intézkedéseket. A rend szerint ugyanis a nyilvánosság az utolsó garancia arra, hogy a konfliktus ne maradjon láthatatlan.
A csütörtökre tervezett intézkedések helyszínén testületileg részt vesz a Mi Hazánk Mozgalom küldöttsége, élén Torockai László pártelnökkel és Borvendég Zsuzsanna EP-képviselővel.
Közleményt adott ki szombaton Böcskei László nagyváradi megyéspüspök a premontrei-ügyben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A csíksomlyói pünkösdi fogadalmi búcsú főcelebránsa és szónoka Exc. és Ft. dr. Székely János, a Szombathelyi Egyházmegye püspöke, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke lesz május 23-án, szombaton.
Bár hosszú évek után végre felépült az új gyermekkórház Temesváron, egyelőre nem használható ki teljesen: a hatból jelenleg csak két emeleten működik egészségügyi ellátás.
Aláírták kedden este a bukaresti kormánypalotában a kolozsvári regionális sürgősségi kórház kivitelezési szerződését. Az északnyugati régiót kiszolgáló egészségügyi intézmény Románia egyik legkorszerűbb kórháza lesz.
Akár már a májusi képviselő-testületi ülésen a tanácsosok elé kerülhet az a határozattervezet, amely szerint 1 lejes napijegyet vezetnek be Aradon a helyi tömegközlekedésben – közölte keddi sajtótájékoztatóján Călin Bibarț polgármester.
Egy férfit letöltendő, feleségét pedig felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte első fokon a bíróság, amiért tizenéves gyerekeiket bántalmazták, éheztették és munkára kényszerítették. Az apát 200 ezer lejes kártérítésre is kötelezték.
A háromszéki Zabola község lakóit rettegésben tartja hat medve, amelyek a település közelében kóborolnak, és gyakran behatolnak a lakott területre. A medvéket az utcákon, az emberek portáin, sőt egy oktatási intézmény udvarán is l&
„Ízlésromboló rángatózásnak” nevezte Tőkés László nyugalmazott református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Hegedűs Zsolt tiszás politikusnak, az egészségügyi miniszteri tisztség várományosának táncát.
Ellenőrzik a szuper- és hipermarketeket Arad megyében, miután a mezőgazdasági igazgatóság ügyvezetője penészes zöldségeket talált vásárlás közben.
Előzetes letartóztatásba helyezték a pelbárthidai (Parhida) gyilkosság fő gyanúsítottját – tájékoztatott a Bihar megyei ügyészség kedden.
Két iskolát is felkeresett Kolozs megyében Bölöni László egykori labdarúgó és mesteredző, hogy diákoknak meséljen életútjáról, a futballról, sikerek és kudarcok feldolgozásáról.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!