
Heves nyilatkozatháború dúl a kormányzó szociáldemokraták és a liberálisok között a verespataki bányaprojekt kapcsán, amelynek parlamenti visszautasítása egyáltalán nem tűnik bizonyosnak. Crin Antonescu, a szenátus liberális elnöke azzal vádolja koalíciós partnereit, hogy „fű alatt” támogatják a bányanyitást, Victor Ponta kormányfő pedig elhallgatott bizonyos információkat. Közben a kanadai cég újfent azzal fenyegetőzött, hogy pert indít az állam ellen, ha a parlament leszavazza a bányaprojektet, sőt négymilliárd kártérítési igényt lebegtetett meg.
2013. szeptember 11., 18:262013. szeptember 11., 18:26
2013. szeptember 11., 18:322013. szeptember 11., 18:32
Színvallásra szólította szerdán a román Szociáldemokrata Pártot (PSD) Crin Antonescu annak kapcsán, hogy támogatja-e a Verespatakra tervezett színesfémbánya-projektet. A balliberális koalíció liberális társelnöke érthetetlennek és ellentmondásosnak nevezte a nagyobbik kormánypártnak a bányanyitásról szóló törvénytervezettel kapcsolatos álláspontját, amelyet szerinte Victor Ponta miniszterelnöknek, a PSD elnökének mihamarabb tisztáznai kell.
„Nem tartom tisztességesnek, hogy miután a liberális párt eldöntötte, nem szavazza meg a parlamentben a kormány által előterjesztett törvénytervezetet, a szociáldemokraták azt sugallják, hogy miattunk bukik meg a jogszabály. Itt az ideje, hogy a PSD nyilvánosan kimondja: támogatja-e az aranykitermelés beindítását Verespatakon” – szögezte le Antonescu. A szenátus elnöke közölte, bár az USL-ben nem született egységes álláspont az ügyben, a liberálisok korábban azt javasolták, hogy a kormány halassza el az arany- és ezüstérc-kitermeléssel kapcsolatos jogszabálytervezet elfogadását.
Ez azonban nem történt meg, a Ponta-kabinet augusztus 27-én jóváhagyta és a parlament elé terjesztette a dokumentumot. Antonescu kifogásolja azt is, hogy Ponta bejelentése szerint a projekt meghiúsulása esetén a román állam kétmilliárd eurós kártérítés kifizetését kockáztatja a kanadai Gabriel Resourcesszel szemben, holott az eddig nyilvánosságra hozott dokumentumok közül egyik sem tartalmaz ilyen kitételt.
A beruházásban érdekelt társaság ugyanakkor szerdán újfent azzal fenyegetőzött, hogy pert indít az állam ellen, ha a parlament leszavazza a bányaprojektet, sőt négymilliárd kártérítési igényt lebegtetett meg. Jonathan Henry, a cég vezérigazgatója a The Globe and Mail című torontói napilapnak elmondta, a Gabriel a beruházásokat szabályozó nemzetközi megállapodások sorozatos áthágásával vádolja Bukarestet. Henry azt is elmondta: mindent elkövetnek, hogy megakasszák Romániának a külföldi befektetők idecsalogatását célzó erőfeszítéseit. A miniszterelnök érdemben nem reagált Antonescu kijelentéseire, a szerdai kormányülésen mindössze azt bizonygatta, hogy kabinetje teljesítette kötelességét a törvénytervezet kidolgozásával, a végső szót pedig Ponta szerint a parlament hivatott kimondani.
A kormánykoalíció vezetői egymásnak ellentmondó nyilatkozatai közepette a bányaprojektet ellenző civil szervezetek a kedélyek csillapítására szolgáló porhintésnek tartják azt az ígéretet, hogy a balliberális többség elutasítja a törvénytervezetet a parlamentben. Kovács Zoltán Csongor, a Mentsük meg Verespatakot mozgalomban részt vevő Zöld Erdély Egyesület elnöke közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy a Verespatak-törvénytervezet sürgősségi eljárásban történő megvitatása nem jelent engedményt a tüntetők számára, hanem éppen arra ad lehetőséget, hogy a szenátus és a képviselőház érdemi vita nélkül, gyorsan döntsön a jogszabály sorsáról.
„A szenátorok és képviselők akár meg is szavazhatják, jogerőre emelhetik a Verespatak-törvénytervezetet. Annál is inkább, mivel a kormányerők kétharmados többséggel rendelkeznek a parlamentben” – állapította meg Kovács. A szervezet elnöke ismertette: szeptember 15-én délután ismét nagyméretű békés utcai demonstrációk lesznek országszerte, amelynek részvevői követelik egyebek mellett a törvénytervezet visszavonását vagy parlamenti elutasítását, Verespatak felvételének előterjesztését az UNESCO világörökségi listájára, továbbá a bányászati ciántechnológiát betiltó törvényt elfogadását. Eközben a verespataki bányavállalat dolgozói is igyekeznek nyomást gyakorolni a hatóságokra. Szerdán huszonkét vájár eltorlaszolta magát a mélyben, követelve a bányanyitás engedélyezését. A Roşia Montană Gold Corporation alkalmazottai azzal fenyegetőznek, hogy szombattól éhségsztrájkba lépnek, ha addig nem keresi fel őket szémélyesen Crin Antonescu, akit a bányaprojekt fő kerékkötőjének tartanak.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
szóljon hozzá!