Daniel Barbu kulturális miniszter szerint Verespatak leghamarabb tíz év múlva kerülhet fel az UNESCO világörökségi listájára, miután restaurálják a műemlék épületeket és a római kori tárnákat. A helyreállítás finanszírozása viszont éppen a bányanyitást tervező kanadai-román társaságtól függ.
2013. augusztus 21., 17:522013. augusztus 21., 17:52
2013. augusztus 21., 17:532013. augusztus 21., 17:53
Daniel Barbu művelődési miniszter szerint Verespataknak most nincs esélye arra, hogy a világörökség részévé váljon, erre legfeljebb hét-tíz év múlva lesz remény, ha addig folytatódik a római kori tárnák és a középkori épületek helyreállítása. A tárcavezető erről kedd este beszélt sajtótájékoztatón, miután a bukaresti parlament UNESCO-bizottságának tagjaival terepszemlét tartott a Fehér megyei településen.
Verespatakon a kanadai többségi tőkével alapított Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) készül Európa legnagyobb külszíni színesfémbányáját megnyitni, ahol ciántechnológiás eljárással 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni. A rendkívül vitatott projekt jóváhagyására 15 éve vár a beruházó, amely eddig 450 millió dollárt költött a lakóházak felvásárlására, műemlék épületek és a több ezer éves római tárnák restaurálására.
A bányanyitást ellenző civil szervezetek 2010-ben – Kelemen Hunor minisztersége idején – kezdeményezték, hogy a bukaresti kulturális tárca terjessze fel a községet az épített örökséget védő UNESCO-listára, ezáltal ugyanis megakadályozhatják a környező hegyek apróra őrlésével és ciántechnológiás átmosásával járó terv megvalósítását.
Daniel Barbu a helyszínen közölte, akkor nyílik reális esély – becslése szerint 7-10 év múlva – kezdeményezni az UNESCO várakozó listájára történő felvételt, ha folytatódni fog a helyreállítás és valóban lesz 30 kilométernyi római kori, középkori és Mária Terézia korabeli konzervált bányajárat, továbbá 120 helyreállított épület.
A település arculatának megújulása azonban a munkálatokat finanszírozó kanadai-román vegyes vállalattól függ, amely csak abban az esetben folytatná a helyreállítást, ha megkapja az engedélyt a színesfémbányászatra. Márpedig egy, a napokban kiszivárgott egyezménytervezet szerint legkésőbb 2016 novemberében elkezdődik a verespataki arany kitermelése, amelynek során a robbantásos kőzetbontás miatt szakértők szerint elpusztulna a régészeti műemlék.
Mint ismeretes, a kanadaiakkal zajló tárgyalás értelmében a beruházó jövőre megkapná a kitermelés által érintett területen lévő valamennyi ingatlan használati jogát és az építkezési engedélyt. A román parlament várhatóan már ősszel szavaz arról, egyetért-e az aranybánya megnyitásával.
Különben a bukaresti delegáció keddi látogatása során az RMGC alkalmazottai bányászruhában és lámpásokkal demonstráltak a projekt mellett, míg a térség ledózerolását ellenző szervezetek tagjai a Verespatak elpusztításával járó bányanyitás ellen tüntettek. Az Alburnus Maior egyesület és az UNESCO-védelmet kezdeményező műépítészeti és örökségvédelmi szervezetek elutasították, hogy a vizit keretében az RMGC épületében találkozzanak Barbuval, akit részrehajlással vádolnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!