A füsti fecskére vonatkozó EU-s adatok szerint Romániában csökkent az állomány
Fotó: Milvus Csoport/Nagy Attila
Nagy mértékben csökken a fecskeállomány Európa-szerte, így Romániában is, tehát lépéseket kell tenni a faj védelme érdekében, amíg még nem késő – figyelmeztetett a Krónika megkeresésére dr. Marton Attila biológus, a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Biológia és Geológia Karának kutatója. Felhívta a figyelmet, a vegyszerhasználatnak, az állattartás visszaszorulásának is az eredménye a jelenség, viszont jó lenne megvédeni mind az öt, Romániában élő fecskefajt.
2024. február 16., 14:062024. február 16., 14:06
Egyre kevesebb a fecske Európa-szerte: Magyarországon például az elmúlt két évtizedben több mint 50 százalékkal csökkent az állomány, az EU-s tagállamok jelentése szerint a füsti fecske állomány a 2013 és 2018 közti időszakban 8-23 százalékos csökkenést mutatott Romániában – tehát nálunk is mindent meg kellene tenni a faj védelme érdekében. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület pár nappal ezelőtt közleményben hívta fel a figyelmet a fecskék védelmére. Ennek kapcsán dr. Marton Attila biológust, a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársát, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Biológia és Geológia Karának kutatóját kérdeztük.
Fotó: Milvus Csoport/Nagy Attila
Mint mondta, a Romániában folytatott országos felmérésekből származó adatok még nem elégségesek az országban költő öt fecskefaj állományváltozásainak kimutatására: kell egy bizonyos számú megfigyelés, hogy a modellezés megbízható legyen. Kifejtette, a füsti fecskére vonatkozó EU-s adatok szerint Romániában csökkent az állomány 2013 és 2018 között, ugyanakkor a molnárfecskére, partifecskére, szirtifecskére és vörhenyes fecskére nem tudtak ennyire pontos adatokat becsülni, és egyik esetben sem tudtak hosszútávú állományváltozást kimutatni.
„Kiindulva abból, hogy EU-s szinten csökken az állománya mindkét fajnak és ismerve azokat a folyamatokat, amelyek negatívan hatnak az állományra – az állattartás csökkenése, a rovarirtás, az épületek átalakítása –, szerintem eléggé magabiztosan állíthatjuk, hogy baj van” – állapította meg a biológus.
„Sok helyen konfliktusba kerül az emberrel a fecske, amely bepiszkítja a frissen festett falat vagy az ablakot – volt már példa arra, hogy fecskefészket vertek le Marosvásárhelyen közintézménynél, hogy a falat védjék” – mondta el a biológus.
Az állománycsökkenés megállítását ürülékpotyogást megszüntető „fecskepelenkák” felszerelésével segíthetik az emberek
Fotó: Milvus Csoport
Úgy fogalmazott, hogy a hasonló beavatkozások óhatatlanul abba az irányba vezetnek, hogy kevesebb lesz a fecske, és ezt csak tetézi a vegyszeres szúnyogirtás alkalmazása – hiszen a szúnyog a fecskék fő táplálékforrása. „Nem kell megvárni, hogy a felmérések, modellezések azt mutassák, hogy csökken az állomány, mert szinte biztos, hogy csökken, anélkül is, hogy konkrét számokkal alátámasztanánk. A fecskék védelmére irányuló intézkedések mindenképpen javallottak. Az, hogy a mi adataink még nem gyűltek össze kellőképpen, az sajnos nem jelenti azt, hogy nincsen gond a fajjal” – hívta fel a figyelmet Marton Attila. Arra is rávilágított,
„Ajánlatos csökkenteni a vegyszerek, rovarirtók használatát, és ahol állatokat tartanak, ott jó lenne úgy kialakítani a pajtát, hogy legyen nyitott ablak, amíg költenek a füsti fecskék, legyen lehetőségük a fészkükhöz jutni” – mondta a biológus.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleményében az olvasható, hogy a tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak, amiben a lakosságnak és az önkormányzatoknak óriási szerepe és felelőssége van. Tavasz közeledtével még van idő megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújítást, felszerelni az ürülékpotyogást megszüntető „fecskepelenkákat”.
Fotó: Milvus Csoport/Nagy Attila
Az egyesület emlékeztetett arra, hogy a rovarok elleni biológiai védekezésben óriási szerepe van a fecskéknek és a denevéreknek, ezért is aggasztó a települési fecskeállomány ezredfordulót követő megfeleződése.
Fotó: Milvus Csoport/Nagy Attila
Az MME számításai szerint Magyarországról akár kétmillió fecske is hiányozhat, ami azt jelenti, hogy legalább kétezer tonna kártevő és betegségeket terjesztő rovar marad évről évre a környezetben. Az állománycsökkenés megállítását, megfordítását a meglévő természetes fészkek és telepek fokozott védelmével, valamint ürülékpotyogást megszüntető „fecskepelenkák” felszerelésével, a parti fecskék esetében pedig költőfalaik felújításával segíthetik az emberek.
Az érmelléki meredek homokdombok falait tavasztól őszig szitaszerűen belakják a partifecskék. A partifecsketelepek az Érmellék igazi látványosságai, azonban védelmükkel egyre kevesebbet törődnek.
Nélkülözhetetlen szerepe van a lakosságnak a városiasodott, sárfészket építő fecskék védelmében – állítja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, amely szerint a klímaváltozás miatt megjelenő új kártevők elleni védekezésben kiemelkedő szerepük van a fecskéknek.
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
szóljon hozzá!