Dolgos fecskepár készíti a költőhelyet
Fotó: Sütő Éva
Az érmelléki meredek homokdombok falait tavasztól őszig szitaszerűen belakják a partifecskék. A tenyérnyi odúk lakói először riadtan köröznek a „betolakodók” körül, majd mintha játszani, ismerkedni akarnának. A partifecsketelepek az Érmellék igazi látványosságai, azonban védelmükkel egyre kevesebbet törődnek.
2022. február 25., 16:572022. február 25., 16:57
A hazai tájakon előforduló füsti-, illetve molnárfecskék mellett a partifecskék is kedves, élénk, mozgékony madarak, amelyeknek a természetük sokban emlékeztet a füstifecskékre. Könnyed, lebegő repülésükkel hasonlítanak hozzájuk leginkább. Az alsóbb levegőrétegekben tartózkodnak, a víz tükre fölött ide-oda cikáznak, magasra ritkán emelkednek. Az embertől nem félnek. Más madarak és az emlősök iránt barátságosak, bár tartanak tőlük. Telepeikre a Natura 2000 hálózat visel gondot, amely több mint 26 ezer védett területet ölel fel, és amely az EU szárazföldi területének egyötödét képezi. Ez a legnagyobb ilyen jellegű hálózat a világon. Jelentősége létfontosságú, a legveszélyeztetettebb európai állat- és növényfajok, illetve élőhelyek védelme szempontjából.
Az Érmelléken Szalacs község bejáratánál egy meredek homokdomb oldalában minden tavasszal megpezsdül az élet, és rengeteg apró szárnyacska repdesőn keresi a fészek biztonságát, vagy épít újat magának.
A partifecske mintegy 10–12 cm hosszú, hátoldala és szárnyai barnák, fehér alsó részét csak a mellén szakítja meg egy barna szalagcsík. Csőre rövid, fekete, farka enyhén villás.
Partifecske „lakosztályok” Szalacs határában
Fotó: Sütő Éva
Hosszútávon vonuló madarak, vagyis évente az átlagosan 12 gramm tömegű egyedeknek ősszel és tavasszal 5–6 ezer km-t kell megtenniük a fészkelő és afrikai telelő területük között, átrepülik a Földközi-tengert és a Szaharát. Ez a megterhelés azt eredményezi, hogy egy átlagos évben, 100 fészkelő partifecskéből 60–70 elpusztul a vonulás során, és csak a többi tér vissza. A partifecske más fecskékhez hasonlóan védett madár.
Legjelentősebb fészkelő helyeit a szabályozatlan folyók szakadásos partfalai jelentik, egyrészt ezek hatalmas kiterjedése, másrészt a folyamatos megújulása, a használt szakaszok évről-évre történő beszakadása miatt. A folyószabályozások következtében e természetes élőhelyek Európában eltűnőben vannak, az egyik legjelentősebb ilyen maradványállomány a Felső-Tisza mentén található.
Főleg, ha az emberek tiszteletben tartják költési idejüket, és olyankor nem folyik homokkitermelés.
A magyar ornitológusok szerint a partifecske telepesen fészkelő madár. A Tiszán az átlagos telep 150–160 pár. A tiszai, mintegy 30 ezer páros állomány 50 százaléka 500 párosnál nagyobb telepeken költ. A Felső-Tisza térségében van Európa legnagyobb ismert partifecsketelepe, amelynek mérete 1500–2500 pár között mozog. Másodköltésre a partifecskék mintegy 40 százaléka képes.
A szalacsi homokdombok mellett számtalan más telep is található az Érmelléken. Érkenézben is léteznek partifecskék által lakott meredek domboldalak, de Érmihályfalván látható tán a vidék legnagyobb állománya. Az egykori téglagyári munkatelep falában, közel a csillék mozgásterületéhez számtalan fecskepár érkezett minden tavasszal. Mai napig is látni belőlük visszatérőket. A Pásztorgaz (Mihályfalva egyik negyede) felé vezető úton is vannak általuk lakott domboldalak. A legnépesebb telep azonban a homokbányák környékén található. Ott számtalan meredek falban fészkelnek és költenek évről évre. A természetnek eme ritkasága mégsincs kellőképpen megbecsülve, bár védett madárként van számon tartva.
A munkagépek nem egyszer bontottak homokfalakat a nyár kellős közepén is. A teherautók búgása és forgalma tönkretette az itteni madárállomány legnépesebb telepét – büntetlenül. A Bihar megyei természetvédelmi hatóság lépett ugyan az ügyben, és beszüntette a kitermelést a visszatérő madarak költési idejére. Bár a teljes európai állomány mintegy két és fél millióra tehető, e hasznos természetes rovarirtó kis szárnyasaink védelmét semmi sem garantálta e vidéken. Nem hiába mondják: ott lakik, ahol a part szakad.
A homokkitermelő cég az Érmelléken fittyet hányt a környezetvédelmi előírásokra
Fotó: Sütő Éva
A gyurgyalag egyik legszínesebb madara az Érmelléknek, amely szintén védett fajta. Méhészmadárnak is nevezik, mivel méheket is fogyaszt, de darazsakkal, lepkékkel és egyéb repülő rovarokkal is táplálkozik. Vonuló madár, a telet Afrikában tölti. A házi méh igen kis részét képezi táplálékának, amelyet leginkább csak hűvös időben fogyaszt.
Költőürege hosszú, elérheti a 2 métert is. Április végén, május elején érkezik vissza, ezért évente csak egyszer költ.
Az ürge a rágcsálók rendjébe tartozó karcsú testű állat. Fülei aprók, bundája hátán világos pontokkal tarkított sárgásszürke alapszínű, hasa rozsdasárga, nyaknál fehér. Mellső végtagjai fejletlenebbek a hátsóknál. Nyílt, rövidfüvű területek lakója. Veszély esetén felegyenesedve jellegzetes füttyöt hallat, amely felhívja társai figyelmét a közelgő ellenségre.
Más emlőssel nehezen összetéveszthető, könnyen felismerhető faj. Jelenlétét a 4–5 cm átmérőjű ürgelyukak felfedezésével is valószínűsíthetjük. Téli álmot alszik, védett állatnak számít. Az Érmelléken annyira elterjedt, hogy Érmihályfalván egy egész határrészt Ürgéskertnek neveznek róla. A Natura 2000 által kijelölt területeken honos helyét tilos bolygatni.
Érmihályfalva határában több helyen is hatalmas homokdombok emelkednek, a sárgahomok a település jellegzetes „aranya”, hiszen szőlő-, dinnye- és egykoron igen jó szűzdohányérlelő tulajdonságáról volt híres. A homokfalakban fészkelő partifecskék mellett felbecsülhetetlen értékű növényvilág is jellemzi a bányák környékét.
Két évtizede egy nagyváradi cég ipari mennyiségben kezdte el a homok kitermelését több érmelléki település határában. A homokterületek a települések tulajdonát képezték, így az önkormányzatok a kilencvenes évek végén szerződést kötöttek a nagyváradi Simcor építkezési anyagokat gyártó vállalattal. Ennek értelmében minden teherautó homokért kavicsot hoznak cserébe, amellyel a mellékutcák járhatóságát teszik lehetővé. 2004 után lassan elmaradoztak a kavicsos teherautók.
A helybéli kataszteri mérnök akkor elmondta, ilyen bányák csak a Banka-soron (határrész Érsemjén és Érmihályfalva között) és a János-telken (az egykori vízimalomnál) működtek, de utóbbit a környezetvédelmi hatóságok bezárták. Tudtával a városra eső tulajdonrészt tanácsi határozattal adták el. Így
A mezőgazdasági földterületekre vonatkozó visszaszolgáltatási törvények értelmében sok mihályfalvi gazdát feketeföld helyett is ezekkel a „holtterületekkel” fizettek ki. Akiknek jobb híján nem volt más választásuk, el is fogadták, de aprópénzen azonnal fel is vásárolták tőlük, akik ismerték a váradi cég szándékait – panaszolták az Érmellék lakói. Vitathatatlan, hogy a felvásárlóknak a Simcor borsos árat fizetett az említett homokföldekért. Szerettük volna megkérdezni a cég képviseletét a környezetvédelmi engedélyükről, ám a sokadik telefonhívásra sem válaszoltak. Érdeklődtünk volna afelől is, hogy egy védett állatokkal, növényritkaságokkal és madárvilággal tarkított területet hogyan lehetett ilyen barbár módon büntetlenül letarolni. Hogy a környezetvédelmi igazgatóság lépésére vagy a Natura 2000 szabályainak szigorítására maradtak-e el a teherautók, még ma is talány. Már senki sem „emlékszik rá.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
A Közép-európai Fórum a Vallás- és Hitszabadságért június elején nemzetközi konferenciát szervezett Pozsonyban a vallásszabadság kérdésköréről. A szakemberek bemutatták a világ különböző térségeiben tapasztalható keresztényüldözés következményeit.
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.
Záporokban és zivatarokban gazdag napok elé nézünk, és csak a hétvégére várható szép, napos idő. A nappali csúcshőmérséklet 22 és 24 fok között alakul.
Mitől fél, hogyan „bandázik” a mai kisiskolás, szereti-e a zsíros kenyeret, tejbegrízt, málna- és bodzaszörpöt, vagy inkább a chipset részesíti előnyben – ezeket a kérdéseket tettük fel gyermeknap apropóján elemistáknak.
Könnyű beleszeretni a francia Riviérába: a tengerbe, a pálmafákba, a kikötőkbe, az óvárosok szűk utcáiba, abba a nyugodt eleganciába, amellyel a helyiek élik a mindennapjaikat.
A használtautó-piac az elmúlt években nagy változásokon ment keresztül: a Covid-időszak, az üzemanyagárak ingadozása, és az elektromobilitás térnyerése mind hatással voltak a vásárlói szokásokra. Juhos Dávid használtautó-kereskedővel beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!