Sínre tették. A Dacia nemzetközi járat 2022-ben Brassóban
Fotó: Ovi Stîngaciu/Asociația Pro Infrastructură
A Dacia nemzetközi vonatjárat 96 perc alatt tette meg a Piski és Segesvár közötti 169 kilométeres távot (négy megállóval), és ezzel jelentősen javított a vonalon jegyzett korábbi menetidőrekordon. A „bécsi gyors” sikerét azonban beárnyékolja, hogy a vasúti vágányok felújítása 11 évig tartott, és most sincs teljesen kész. Hiába a többmilliárdos szerződések, csigalassúság jellemzi más vonalak korszerűsítését is, pedig a felújítások után a vasúti közlekedés felvenné a versenyt a közútival több kulcsfontosságú erdélyi távon.
2023. június 14., 10:292023. június 14., 10:29
A vasúti megvalósításról a Pro Infrastruktúra Egyesület számolt be közösségi oldalán. A romániai infrastrukturális nagyberuházásokat figyelő civil szervezet tájékoztatása szerint 1995-től hosszú ideig 2 óra és 10 perc alatt tették meg a vonatok a Hunyad megyei Piski és a Maros megyei Segesvár közötti távot, tehát az új csúcs ennél több mint fél órával jobb.
Ebből is kiderül, hogy a felújítási munkálatokat még nem fejezték be. Mégpedig a 11 évvel ezelőtt elkezdett munkálatokat – a Pro Infrastruktúra meg is jegyzi, hogy a hihetetlenül sok idő beárnyékolja a mai megvalósításokat. Az első kivitelezési szerződéseket ugyanis még 2012-ben írták alá, hogy aztán csak 2018–2019-ben kezdjék részlegesen átadni a forgalomnak az első szakaszokat, a kétvágányú vasúti pálya egyik vonalán; a legtöbbet kilenc évet kellett várni egy szakasz átadására, miközben a határidő három év volt.
Közben 2021-ben is folytatódott a „rémálom”, hiszen hiába készült el mindkét vágány, továbbra is csak egyet lehetett használni, mert szintén késett az állomások elektronikus vágányváltóinak (kitérőinek) beszerzése, amelyeket külön szerződés rögzített.
Ráadásul a Fehér megyei Koslárd környékén egyik új vágányt sem lehetett használni, két éven keresztül a régi vonalra terelték a vonatokat. Több ponton csak a napokban helyezték üzembe az új berendezéseket, ezért lehet csak mostantól használni rendeltetése szerint a korszerűsített vasútvonalat.
De még itt sem ért véget a történet: a vonatok közlekedésének felügyeletét ellátó, a vasúti forgalom biztonságát szavatoló úgynevezett ETCS-rendszert (európai vonatbefolyásoló rendszer) még tesztelni sem kezdték a felújított szakaszon – működése nélkül pedig nem közlekedhetnek a szerelvények 160 km/h-s sebességgel.
Az egyesület egyébként megjegyzi: mivel a jelenleg érvényes menetrend még a korábbi állapotokat tükrözi, a Dacia nemzetközi vonat csak akkor tud ilyen gyorsan közlekedni Piski és Segesvár között, ha korábban késést halmozott fel – ellenkező esetben meg kell felelnie a hosszabb időintervallumoknak.
„Kétségbeejtő a politikusok krónikus érdektelensége mindennel szemben, ami vasúti fejlesztést jelent, még a többmilliárd eurós projektek esetében is. Kár, hiszen a menetidő-csökkenés jelentős lenne: a Piski–Arad-távot (158 km) kevesebb mint 90 perc alatt lehetne megtenni (1995-től 2 óra volt a rekord), ám a munkálatok elvégzői máris hároméves késést halmoztak fel, és még kell legalább három év a szolcsvai alagutak elkészültéig. A Brassó–Segesvár-utat (112 km az új vonalon) kevesebb mint egy óra alatt lehetne megtenni (szemben az 1995-ös 92 perccel), ám háromévnyi munka után sem kezdtek dolgozni az alagútfúrók, tehát még várunk vagy öt évet.
– érzékeltette a szomorú helyzetet a Pro Infrastruktúra Egyesület.
Mint ismeretes, a Brassó–Segesvár-vonal felújítása a Román Vasúttársaság (CFR) jelenlegi legnagyobb infrastrukturális beruházása: a 112 kilométeres, három szakaszra felosztott táv csaknem hatmilliárd lejből újul meg. Ám itt is az a nagy kérdés, hogy mikor, hiszen miközben a szerződés szerint jövőre el kellene készülni a korszerűsítéssel, jelenleg a munkálatok alig egyötöde készült el.
A Brassó–Apáca és Kaca–Segesvár közti vonalakon (összesen 84 km) húsz százalékon állnak, miközben a köztes, 28 km-t kitevő Apáca–Kaca-távon 15,5 százalékos a teljesítmény.
Hosszas késlekedés után – melyeket részben a Dunán szállított munkagépek kései megérkeztével magyaráztak – a kivitelezők idén nyáron fognak neki az alagutak fúrásának, mely a terv szerint 18-19 hónapot vesz igénybe.
A számos bosszantó késlekedés ellenére év elején még azt becsülte a Club Feroviar vasúti szakportál, hogy a tavalyi „szűk esztendő” után 2023 lehet a vasúti fejlesztések éve: nagy valószínűséggel 100 kilométernyi új vasútvonalat adnak át idén Romániában. Ez több, mint a szakemberek év eleji előrejelzése szerint idén biztosan megépülő 78 kilométernyi autópálya. A legnagyobb vasúti megvalósítások Dél-Erdélyben, a Piski–Arad-vonalon, több szakaszon várhatók, összesen 88 kilométer hosszan. Közben számos egyéb fejlesztés is folyamatban van.
A tavalyi „szűk esztendő” után 2023 lehet a vasúti fejlesztések éve: nagy valószínűséggel 100 kilométernyi új vasútvonalat adnak át idén Romániában. Ez több, mint a szakemberek szerint idén biztosan megépülő 78 kilométernyi autópálya.
Amint arról beszámoltunk, múlt héten az abszolút vasúti sebességrekord is megdőlt Romániában: A CFR Infrastructură közlése szerint egy mozdony 210 kilométer/órás sebességgel száguldott a Brăila megyei Făurei környékén kialakított, most felújított tesztpályán.
A Román Vasúttársaság infrastruktúrafejlesztési részlegének pénteki közlése szerint egy mozdony 210 kilométer/órás sebességgel száguldott a Brăila megyei Făurei környékén kialakított tesztpályán, ami országos vasúti sebességrekordot jelent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!