Kelemen Hunor motorkerékpáron járja be Erdélyt a választási kampány során
Fotó: Kelemen Hunor/Facebook
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – az elmúlt hetek sokszor emlegetett szlogennel, megoldási javaslatokkal mutatta be államelnökjelölti programját Kelemen Hunor, aki többek között hozzájárulás- és adókedvezményt, bérlakásprogramot, kétszintű érettségit, a nyelvi jogok betartását szorgalmazza, bizonyos intézményekre pedig lakatot tenne.
2024. október 27., 22:322024. október 27., 22:32
2024. október 27., 22:472024. október 27., 22:47
Az államfői tisztségre az idei romániai megmérettetés november 24-ei első fordulójában negyedszerre pályázó RMDSZ-elnök vasárnap este közzétett videóban ismertette, szerinte milyen változásra van szükség Romániában ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot. A Józan ész programjának nevezett választási stratégia bemutatójában erdélyi orvos, pedagógus, gazda és vállalkozó is elmondja, miben hátráltatja őt az állam. A kelemenhunor.ro oldalon olvasható terv 5 pontban foglalja össze a szövetség jelöltjének prioritásait,
Kelemen Hunor a legsúlyosabb problémák közé a népességfogyást és az elvándorlást teszi. „Hogyha nem lépünk, akkor 2050-re kevesebb mint 15 millió lakosa marad az országnak. És ami még súlyosabb: az idősek, nyugdíjasok lesznek többségben, nem a fiatalok, nem az aktív munkaerő. Ez azt jelenti, hogy az ellátórendszerek összeomlanak” – figyelmeztetett az államelnökjelölt.
Az RMDSZ azt javasolja, hogy akik több gyereket vállalnak, kapjanak több kedvezményt, és fizessenek kevesebbet. Például egy három gyermeket nevelő anya 10 százalék helyett fizessen csak 5% egészségügyi hozzájárulást. A gyereket nevelő nőkön azzal is segíteni kell az RMDSZ szerint, hogy munkába állhassanak, és támogatni kell a távmunkát és a rugalmas munkaidő-beosztást, ugyanakkor el kell törölni a részmunkaidővel munkába visszatérő szülők többletadózását. A jelenlegi kormány által leállított bölcsődeépítési program folytatását prioritásként kezeli az alakulat, emellett jó minőségű és megfizethető lakásokat kell biztosítani a gyereket nevelő családoknak, ezért 2035-ig 100 000 önkormányzati bérlakást kell fölépíteni az országban.
Kiemelt intézkedésként kezeli az alakulat a vidéki családorvosok és a fiatal, pályakezdő orvosok támogatását, továbbá megszüntetné a rezidens vizsgát. Az oktatás terén az RMDSZ azt akarja, hogy azoknak a diákoknak, akiknek 36-40 órájuk van egy héten, ne kelljen több mint 30 órát az iskolapadban tölteniük. A szövetség szerint újragondolt tankönyvekkel és a román nyelv oktatásában jelentkező hibák korrigálásával a magyar diákoknak „tisztességesen” meg kell tanulniuk románul.
Az RMDSZ továbbá kiáll a kétszintű érettségi mellett is. „Az elmúlt évtizedek megmutatták, hogy nem lehet minden diáktól ugyanazt elvárni. Ezért mi azt tartjuk jó megoldásnak, hogy bevezessük a kétszintű, differenciált érettségit. Ha valaki egyetemre akar menni, akkor támogassuk ebben, ha viszont szakmát tanul, akkor ezt a támogatást adjuk meg neki” – fejti ki Kelemen Hunor a videóban.
Kelemen ellenzi az adóemelést, szorgalmazva a hatékonyabb adóbegyűjtést, ugyanakkor határozottan kiáll az egységes adókulcs mellett, csökkenteni akarja a munka adóját, valamint a részmunkaidőre kirótt többletadót eltörölné. Ugyanakkor a kettős mérce ellen is fellépne azzal, hogy az állami intézményeknek is fizetniük kellene késedelmi kamatot, nem csak a vállalkozóknak és adófizetőknek. Intézményeket is megszüntetne az RMDSZ államfőjelöltje: például a kincstárat, a prefektúrákat, a regionális szintű adóhivatalokat.
„El kell érnünk, hogy a magyar a román mellett hivatalos nyelv legyen ott, ahol számottevő a magyar közösség. És számon kell kérnünk minden intézményen a nyelvi jogok betartását” – hangsúlyozza Kelemen, hozzátéve: azt a sok erőforrást és energiát, amit ma az állami intézmények a magyar szimbólumok ellen bevetnek, inkább a határon túli románok védelmezésére és segítésére kellene fordítaniuk. „A magyarok számára az a fontos, hogy az őszi választások után megmaradjon az erős parlamenti képviseletünk. Azért kell visszakerülnünk a kormányba, hogy A józan ész programját meg tudjuk valósítani” – foglalta össze a választások tétjét az RMDSZ elnöke.
A magyar szabadság eszméje, amiért az aradi vértanúk életüket adták ezelőtt 175 évvel, ma is aktuális: a 2024-es választási évben az erdélyi magyarság ugyanúgy az egyenlőségért, az önrendelkezésért, a közösségi érdekek érvényesítéséért küzd.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!