
Kelemen Hunor motorkerékpáron járja be Erdélyt a választási kampány során
Fotó: Kelemen Hunor/Facebook
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – az elmúlt hetek sokszor emlegetett szlogennel, megoldási javaslatokkal mutatta be államelnökjelölti programját Kelemen Hunor, aki többek között hozzájárulás- és adókedvezményt, bérlakásprogramot, kétszintű érettségit, a nyelvi jogok betartását szorgalmazza, bizonyos intézményekre pedig lakatot tenne.
2024. október 27., 22:322024. október 27., 22:32
2024. október 27., 22:472024. október 27., 22:47
Az államfői tisztségre az idei romániai megmérettetés november 24-ei első fordulójában negyedszerre pályázó RMDSZ-elnök vasárnap este közzétett videóban ismertette, szerinte milyen változásra van szükség Romániában ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot. A Józan ész programjának nevezett választási stratégia bemutatójában erdélyi orvos, pedagógus, gazda és vállalkozó is elmondja, miben hátráltatja őt az állam. A kelemenhunor.ro oldalon olvasható terv 5 pontban foglalja össze a szövetség jelöltjének prioritásait,
Kelemen Hunor a legsúlyosabb problémák közé a népességfogyást és az elvándorlást teszi. „Hogyha nem lépünk, akkor 2050-re kevesebb mint 15 millió lakosa marad az országnak. És ami még súlyosabb: az idősek, nyugdíjasok lesznek többségben, nem a fiatalok, nem az aktív munkaerő. Ez azt jelenti, hogy az ellátórendszerek összeomlanak” – figyelmeztetett az államelnökjelölt.
Az RMDSZ azt javasolja, hogy akik több gyereket vállalnak, kapjanak több kedvezményt, és fizessenek kevesebbet. Például egy három gyermeket nevelő anya 10 százalék helyett fizessen csak 5% egészségügyi hozzájárulást. A gyereket nevelő nőkön azzal is segíteni kell az RMDSZ szerint, hogy munkába állhassanak, és támogatni kell a távmunkát és a rugalmas munkaidő-beosztást, ugyanakkor el kell törölni a részmunkaidővel munkába visszatérő szülők többletadózását. A jelenlegi kormány által leállított bölcsődeépítési program folytatását prioritásként kezeli az alakulat, emellett jó minőségű és megfizethető lakásokat kell biztosítani a gyereket nevelő családoknak, ezért 2035-ig 100 000 önkormányzati bérlakást kell fölépíteni az országban.
Kiemelt intézkedésként kezeli az alakulat a vidéki családorvosok és a fiatal, pályakezdő orvosok támogatását, továbbá megszüntetné a rezidens vizsgát. Az oktatás terén az RMDSZ azt akarja, hogy azoknak a diákoknak, akiknek 36-40 órájuk van egy héten, ne kelljen több mint 30 órát az iskolapadban tölteniük. A szövetség szerint újragondolt tankönyvekkel és a román nyelv oktatásában jelentkező hibák korrigálásával a magyar diákoknak „tisztességesen” meg kell tanulniuk románul.
Az RMDSZ továbbá kiáll a kétszintű érettségi mellett is. „Az elmúlt évtizedek megmutatták, hogy nem lehet minden diáktól ugyanazt elvárni. Ezért mi azt tartjuk jó megoldásnak, hogy bevezessük a kétszintű, differenciált érettségit. Ha valaki egyetemre akar menni, akkor támogassuk ebben, ha viszont szakmát tanul, akkor ezt a támogatást adjuk meg neki” – fejti ki Kelemen Hunor a videóban.
Kelemen ellenzi az adóemelést, szorgalmazva a hatékonyabb adóbegyűjtést, ugyanakkor határozottan kiáll az egységes adókulcs mellett, csökkenteni akarja a munka adóját, valamint a részmunkaidőre kirótt többletadót eltörölné. Ugyanakkor a kettős mérce ellen is fellépne azzal, hogy az állami intézményeknek is fizetniük kellene késedelmi kamatot, nem csak a vállalkozóknak és adófizetőknek. Intézményeket is megszüntetne az RMDSZ államfőjelöltje: például a kincstárat, a prefektúrákat, a regionális szintű adóhivatalokat.
„El kell érnünk, hogy a magyar a román mellett hivatalos nyelv legyen ott, ahol számottevő a magyar közösség. És számon kell kérnünk minden intézményen a nyelvi jogok betartását” – hangsúlyozza Kelemen, hozzátéve: azt a sok erőforrást és energiát, amit ma az állami intézmények a magyar szimbólumok ellen bevetnek, inkább a határon túli románok védelmezésére és segítésére kellene fordítaniuk. „A magyarok számára az a fontos, hogy az őszi választások után megmaradjon az erős parlamenti képviseletünk. Azért kell visszakerülnünk a kormányba, hogy A józan ész programját meg tudjuk valósítani” – foglalta össze a választások tétjét az RMDSZ elnöke.

A magyar szabadság eszméje, amiért az aradi vértanúk életüket adták ezelőtt 175 évvel, ma is aktuális: a 2024-es választási évben az erdélyi magyarság ugyanúgy az egyenlőségért, az önrendelkezésért, a közösségi érdekek érvényesítéséért küzd.
Nemzetközi turisztikai sikertörténetként népszerűsítik a Via Transilvanicát, miközben az útvonalon évek óta gondot jelentenek az agresszív pásztorkutyák, amelyek miatt maguk a szervezők is hatósági segítséget kértek korábban.
Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.
A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.
A Malom-barlang eddig nem szerepelt a kirándulók számára ajánlott útvonalak között, mostantól azonban kiépített ösvényen érhető el.
Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Mindössze 2029-ben nyílhat meg újra a látogatók előtt a Brassó megye egyik turistamágnesének számító barcarozsnyói vár.
szóljon hozzá!