Kelemen Hunor motorkerékpáron járja be Erdélyt a választási kampány során
Fotó: Kelemen Hunor/Facebook
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – az elmúlt hetek sokszor emlegetett szlogennel, megoldási javaslatokkal mutatta be államelnökjelölti programját Kelemen Hunor, aki többek között hozzájárulás- és adókedvezményt, bérlakásprogramot, kétszintű érettségit, a nyelvi jogok betartását szorgalmazza, bizonyos intézményekre pedig lakatot tenne.
2024. október 27., 22:322024. október 27., 22:32
2024. október 27., 22:472024. október 27., 22:47
Az államfői tisztségre az idei romániai megmérettetés november 24-ei első fordulójában negyedszerre pályázó RMDSZ-elnök vasárnap este közzétett videóban ismertette, szerinte milyen változásra van szükség Romániában ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot. A Józan ész programjának nevezett választási stratégia bemutatójában erdélyi orvos, pedagógus, gazda és vállalkozó is elmondja, miben hátráltatja őt az állam. A kelemenhunor.ro oldalon olvasható terv 5 pontban foglalja össze a szövetség jelöltjének prioritásait,
Kelemen Hunor a legsúlyosabb problémák közé a népességfogyást és az elvándorlást teszi. „Hogyha nem lépünk, akkor 2050-re kevesebb mint 15 millió lakosa marad az országnak. És ami még súlyosabb: az idősek, nyugdíjasok lesznek többségben, nem a fiatalok, nem az aktív munkaerő. Ez azt jelenti, hogy az ellátórendszerek összeomlanak” – figyelmeztetett az államelnökjelölt.
Az RMDSZ azt javasolja, hogy akik több gyereket vállalnak, kapjanak több kedvezményt, és fizessenek kevesebbet. Például egy három gyermeket nevelő anya 10 százalék helyett fizessen csak 5% egészségügyi hozzájárulást. A gyereket nevelő nőkön azzal is segíteni kell az RMDSZ szerint, hogy munkába állhassanak, és támogatni kell a távmunkát és a rugalmas munkaidő-beosztást, ugyanakkor el kell törölni a részmunkaidővel munkába visszatérő szülők többletadózását. A jelenlegi kormány által leállított bölcsődeépítési program folytatását prioritásként kezeli az alakulat, emellett jó minőségű és megfizethető lakásokat kell biztosítani a gyereket nevelő családoknak, ezért 2035-ig 100 000 önkormányzati bérlakást kell fölépíteni az országban.
Kiemelt intézkedésként kezeli az alakulat a vidéki családorvosok és a fiatal, pályakezdő orvosok támogatását, továbbá megszüntetné a rezidens vizsgát. Az oktatás terén az RMDSZ azt akarja, hogy azoknak a diákoknak, akiknek 36-40 órájuk van egy héten, ne kelljen több mint 30 órát az iskolapadban tölteniük. A szövetség szerint újragondolt tankönyvekkel és a román nyelv oktatásában jelentkező hibák korrigálásával a magyar diákoknak „tisztességesen” meg kell tanulniuk románul.
Az RMDSZ továbbá kiáll a kétszintű érettségi mellett is. „Az elmúlt évtizedek megmutatták, hogy nem lehet minden diáktól ugyanazt elvárni. Ezért mi azt tartjuk jó megoldásnak, hogy bevezessük a kétszintű, differenciált érettségit. Ha valaki egyetemre akar menni, akkor támogassuk ebben, ha viszont szakmát tanul, akkor ezt a támogatást adjuk meg neki” – fejti ki Kelemen Hunor a videóban.
Kelemen ellenzi az adóemelést, szorgalmazva a hatékonyabb adóbegyűjtést, ugyanakkor határozottan kiáll az egységes adókulcs mellett, csökkenteni akarja a munka adóját, valamint a részmunkaidőre kirótt többletadót eltörölné. Ugyanakkor a kettős mérce ellen is fellépne azzal, hogy az állami intézményeknek is fizetniük kellene késedelmi kamatot, nem csak a vállalkozóknak és adófizetőknek. Intézményeket is megszüntetne az RMDSZ államfőjelöltje: például a kincstárat, a prefektúrákat, a regionális szintű adóhivatalokat.
„El kell érnünk, hogy a magyar a román mellett hivatalos nyelv legyen ott, ahol számottevő a magyar közösség. És számon kell kérnünk minden intézményen a nyelvi jogok betartását” – hangsúlyozza Kelemen, hozzátéve: azt a sok erőforrást és energiát, amit ma az állami intézmények a magyar szimbólumok ellen bevetnek, inkább a határon túli románok védelmezésére és segítésére kellene fordítaniuk. „A magyarok számára az a fontos, hogy az őszi választások után megmaradjon az erős parlamenti képviseletünk. Azért kell visszakerülnünk a kormányba, hogy A józan ész programját meg tudjuk valósítani” – foglalta össze a választások tétjét az RMDSZ elnöke.
A magyar szabadság eszméje, amiért az aradi vértanúk életüket adták ezelőtt 175 évvel, ma is aktuális: a 2024-es választási évben az erdélyi magyarság ugyanúgy az egyenlőségért, az önrendelkezésért, a közösségi érdekek érvényesítéséért küzd.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!