Diamantstein Zsuzsa, aki túlélte a náci haláltábort és Soós Zoltán polgármester
Fotó: Soós Zoltán/Facebook
A Marosvásárhely utolsó holokauszt-túlélőjével, Diamantstein Zsuzsával való találkozással emlékeztet Soós Zoltán polgármester a holokauszt január 27-i emléknapjára.
2024. január 27., 12:262024. január 27., 12:26
2024. január 27., 12:262024. január 27., 12:26
„Amikor Diamantstein Zsuzsa szemébe néztem, reményt, bátorságot, derűt és végtelen szeretetet láttam. Nyoma sem volt gyűlöletnek vagy szenvedésnek.
Mint fogalmazott, a mai nap, január 27-e a náci táborok túlélőinek bátorságáról és csodájáról is szól, Diamantstein Zsuzsa néni pedig az egyetlen marosvásárhelyi már, aki túlélte az Auschwitz-Birkenaui tábort.
Az ENSZ közgyűlése 2005. november 1-jei határozatával január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Az emléknap a legnagyobb második világháborús megsemmisítő tábor, az auschwitzi koncentrációs tábor Vörös Hadsereg általi felszabadításának évfordulója.
A budapesti Holokauszt Emlékközpont szerint
Az Auschwitz (lengyel nevén Oswiecim) melletti megsemmisítő tábort Lengyelország lerohanása után, 1940-ben létesítette az SS, a nemzetiszocialista párt fegyveres szervezetének parancsnoksága egy régi kaszárnyában, eredetileg lengyel foglyoknak. A kezdetben munkatáborként is működő láger bejárata felett cinikus módon tábla hirdette, hogy „A munka szabaddá tesz” (Arbeit macht frei). A törzstáborban és az 1942-ben a közeli Birkenauban (Brzezinka) létrehozott koncentrációs táborban építették fel az első gázkamrákat.
Auschwitz-Birkenau az európai zsidóság megsemmisítésének központja lett, az oda érkezők egy idő után már számot sem kaptak, 70-75 százalékukra azonnali halál várt. A háború végén, amikor már közeledtek a szovjet csapatok, a gázkamrákat felrobbantották, a foglyok zömét legyilkolták vagy gyalogmenetben nyugat felé indították. A tömeggyilkosság bizonyítékait igyekeztek megsemmisíteni, ezért az áldozatok számáról a mai napig sincsenek pontos adatok.
Elhunyt Steinberger (Zeling) Katalin, az utolsó szatmárnémeti holokauszt-túlélő, a színház talán legutolsó aranybérletese – írta a közösségi oldalon Bessenyei Gedő István, a Harag György Társulat igazgatója.
A bukaresti holokausztmúzeum létrehozásának műszaki-pénzügyi terveiről fogadott el határozatot csütörtöki ülésén a Ciolacu-kormány.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!