Diamantstein Zsuzsa, aki túlélte a náci haláltábort és Soós Zoltán polgármester
Fotó: Soós Zoltán/Facebook
A Marosvásárhely utolsó holokauszt-túlélőjével, Diamantstein Zsuzsával való találkozással emlékeztet Soós Zoltán polgármester a holokauszt január 27-i emléknapjára.
2024. január 27., 12:262024. január 27., 12:26
2024. január 27., 12:262024. január 27., 12:26
„Amikor Diamantstein Zsuzsa szemébe néztem, reményt, bátorságot, derűt és végtelen szeretetet láttam. Nyoma sem volt gyűlöletnek vagy szenvedésnek.
Mint fogalmazott, a mai nap, január 27-e a náci táborok túlélőinek bátorságáról és csodájáról is szól, Diamantstein Zsuzsa néni pedig az egyetlen marosvásárhelyi már, aki túlélte az Auschwitz-Birkenaui tábort.
Az ENSZ közgyűlése 2005. november 1-jei határozatával január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Az emléknap a legnagyobb második világháborús megsemmisítő tábor, az auschwitzi koncentrációs tábor Vörös Hadsereg általi felszabadításának évfordulója.
A budapesti Holokauszt Emlékközpont szerint
Az Auschwitz (lengyel nevén Oswiecim) melletti megsemmisítő tábort Lengyelország lerohanása után, 1940-ben létesítette az SS, a nemzetiszocialista párt fegyveres szervezetének parancsnoksága egy régi kaszárnyában, eredetileg lengyel foglyoknak. A kezdetben munkatáborként is működő láger bejárata felett cinikus módon tábla hirdette, hogy „A munka szabaddá tesz” (Arbeit macht frei). A törzstáborban és az 1942-ben a közeli Birkenauban (Brzezinka) létrehozott koncentrációs táborban építették fel az első gázkamrákat.
Auschwitz-Birkenau az európai zsidóság megsemmisítésének központja lett, az oda érkezők egy idő után már számot sem kaptak, 70-75 százalékukra azonnali halál várt. A háború végén, amikor már közeledtek a szovjet csapatok, a gázkamrákat felrobbantották, a foglyok zömét legyilkolták vagy gyalogmenetben nyugat felé indították. A tömeggyilkosság bizonyítékait igyekeztek megsemmisíteni, ezért az áldozatok számáról a mai napig sincsenek pontos adatok.
Elhunyt Steinberger (Zeling) Katalin, az utolsó szatmárnémeti holokauszt-túlélő, a színház talán legutolsó aranybérletese – írta a közösségi oldalon Bessenyei Gedő István, a Harag György Társulat igazgatója.
A bukaresti holokausztmúzeum létrehozásának műszaki-pénzügyi terveiről fogadott el határozatot csütörtöki ülésén a Ciolacu-kormány.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron egyre több távol-keleti vesz részt a szentmiséken: nemcsak katolikusok, keresztények, hanem buddhisták és hinduk is. Különleges esemény helyszíne volt az emblematikus Szent Mihály-templom.
Parajdon román zászlót rakott a sóbánya bejáratához, Udvarhelyen a magyarok és az RMDSZ ellen hergelt Lucian Mușat AUR-os parlamenti képviselő, Szatmárnémetiben a PNL főtitkára pedig amiatt háborog, hogy október 23-án csak magyar zászlót lehetett látni.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfői előrejelzése szerint szerda délig csapadékos, szeles időjárás várható, és a magasabban fekvő hegyekben havazni fog.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
A gyulafehérvári székesegyházban megtartották vasárnap a diakónus- és papjelöltek befogadásának szertartását, az úgynevezett admissiót.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt a 43 éves férfit, aki szombat este airsoftfegyverrel és játékgránáttal lépett be a gyulafehérvári rendőrség épületébe.
Balázs Ferenc lelkész, író és közösségszervező születésének 125. évfordulóján, a Kolozs megyei Mészkőn tartotta az emlékév egyik központi ünnepségét a Magyar Unitárius Egyház.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!