„A háromszéki diákok soha nem értek el ilyen jó eredményt, mint idén, sikeresnek bizonyult az új vizsgarendszer” – értékelte az eredményeket Farkas István, a vizsgasorozat lebonyolításával megbízott Kovászna megyei tanfelügyelő. Úgy vélte, a jó eredmény az új vizsgarendszernek köszönhető: annak, hogy a szaktárca nyilvánosságra hozta a 100 vizsgatételt, így a diákok idejében megismerkedhettek a kérdésekkel. A fellebbezés után a megmérettetésre beiratkozott 1868 nyolcadik osztályos tanuló 78,9 százaléka kapott átmenőjegyet, ez az arány 7,2 százalékkal magasabb, mint tavaly. A tanfelügyelőség összesítése szerint a román nyelv és irodalom vizsgán a diákok 82,4 százaléka kapott 5-ösnél nagyobb osztályzatot; tavaly ebből a tantárgyból 8,3 százalékkal volt alacsonyabb az átmenőjegyek aránya. Magyar nyelv és irodalomból a vizsgázók 93,3 százalékának sikerült a vizsgája, míg matematikából 95,5 százalékuk, történelemből 100 százalékuk és földrajzból 98,5 százalékuk ért el átmenőjegyet. A megyében 193 diák fellebbezett a kapott osztályzat miatt, közülük több mint 126-an a román vizsga eredményével voltak elégedetlenek. Az óvások elbírálása után 19-en érték el az átmenőjegyet. Az összesítések szerint az 1868 nyolcadik osztályos diák 78,9 százaléka kezdheti el ősszel gimnáziumi tanulmányait, a többiek szakiskolákban tanulhatnak tovább.
Egy sepsiszentgyörgyi, immár kilencedik osztályba lépő diáklány lapunknak elmondta: a román nyelv és irodalom vizsgától tartott a leginkább, amely a vártnál jobban, kilencesre sikerült. „Azzal volt szerencsénk, hogy a 11-es tételt húzták ki – mesélte. – Az iskolában körülbelül a 30-as tételig sikerült kidolgoznunk az anyagot, ezért a kapott tételek ismerősek voltak.”
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezete a vártnál jobb eredmények ellenére újra a diszkriminációellenes tanácshoz fordult a képességvizsga ügyében. Beadványukban arra kérik a tanácsot: vizsgálja meg, diszkriminatív-e az, hogy a nemzeti kisebbségek nem idegen nyelvként tanulják a románt. Vizsgálatot kérnek annak ügyében is, hogy a kisebbségi diákok román nyelven tanulják Románia földrajzát és történelmét, és hasonló elbírálásban részesülnek a képességvizsgán és az érettségin azokkal, akik anyanyelvükön sajátítják el a két tantárgyat.
Bár Szatmár megyében lapzártánkig nem születtek végleges eredmények, Kónya László Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint itt is több diák szerepelt sikerrel a megmérettetésen. „Ez többek között annak tudható be, hogy jobban kidolgozták az előre megadott száz tételt” – nyilatkozta a Krónikának Kónya. Hozzátette, nem tartja megfelelőnek a képességvizsga rendszerét. „Nálunk tízosztályos a kötelező oktatás, és a képességvizsgával nem zárul le semmi. Egy ilyen jellegű megmérettetést egy szakasz végén érdemes megszervezni – fejtette ki a főtanfelügyelő-helyettes. – Ez a vizsgáztatási módszer az egyik legnagyobb pedagógiai hiba, amit elkövettek az utóbbi időben Romániában. Az, hogy a diákoknak más iskolákban, idegen környezetben kell teljesíteniük, megzavarja őket. Szerintem ezek a vizsgaeredmények nem tükrözik hűen a tanulók tudását.”
Hargita megyében 3426 nyolcadikos diák vizsgázott az idén, közülük 663-an nem kaptak átmenőjegyet. Román nyelv és irodalomból 641, magyarból 251, matematikából 74 diák kapott ötösnél kisebb osztályzatot. Románia történelmét csak 344-en választották, közülük négyen kaptak elégtelent, a párhuzamosan választható földrajzvizsgán pedig a 3080 diák közül 18-an buktak el. A megyében 390 dolgozat osztályzata ellen emeltek óvást, ezek felét megalapozottnak ítélték. Az óvások nyomán 52 diák kapott átmenőjegyet. A székelyudvarhelyi Orbán Balázs-iskolában húszan óvták meg az eredeti jegyet, 11 esetben jogosnak ítélték a fellebbezést, és magasabb jegyeket kaptak a diákok. „Kirívóan magas az érvényesként elfogadott óvások aránya, ami azt jelzi, hogy nem volt megfelelő az első osztályozás – közölte Máthé András, az iskola igazgatója. – Olyan esetre is volt példa, hogy egy korábban 7,5-re értékelt dolgozat kilences fölötti jegyet kapott.” n Krónika
Érettségi: kezdődnek az írásbeli vizsgák
Túl vannak a szóbeli vizsgákon az idén érettségizők: péntektől az írásbeli megmérettetések sora kezdődik. Ezen a napon román nyelv és irodalom ismereteikről kell számot adniuk, majd hétfőn, július 2-án anyanyelvükből mérik fel a kisebbségi diákok tudását. Július 3-án a profilnak megfelelő kötelező tantárgyból, 4-én és 5-én a két választott tantárgyból vizsgáznak a végzősök. A tizenkettedikes diákok román nyelv és irodalomból, valamint egy idegen nyelvből szóbeliztek, illetve a kisebbségi diákok magyar nyelv és irodalomból is. Az oktatási minisztérium adatai szerint a román nyelv és irodalom szóbeli megmérettetésen összesen 183 085 diák jelent meg, akiknek 99,69 százaléka sikeresen vette az első akadályt. Magyar, német, horvát, szerb, szlovák és ukrán kisebbségi végzősök összesen 8663-an vizsgáztak anyanyelvükből, 99,97 százalékuk kapta meg az átmenőjegyet. A választott idegennyelv-vizsga eredményeit lapzártánkig még nem összesítették.
A beruházás 192 kilométeren valósul meg, többségében Bihar megyében, kisebb szakaszokkal Arad és Szatmár megyében. A kerékpárutak kialakítása mellett a beruházás árvízvédelmi célokat is szolgál, és a munkálatok közel 98 százalékban befejeződtek.
Élesen elítéli, és súlyos felelőtlenségnek tekinti az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) gyergyószentmiklósi szervezete Nagy Zoltán polgármester bejelentését, miszerint megpályázza az RMDSZ városi szervezetének elnöki tisztségét.
A jövő kihívásaira közösen kell válaszokat, megoldásokat keresni, és ki kell dolgozni a Kárpát-medence fenntartható fejlődésére vonatkozó stratégiát – hangoztatta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Székelyudvarhelyen.
Kolozsváron adták át pénteken a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyháznak a Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma támogatásának köszönhetően vásárolt hat új szolgálati gépkocsit.
Etnikai színezetű vita alakult ki a kolozsvári képviselő-testület csütörtöki ülésén, amikor az AUR egyik tanácsosa elégedetlenségének adott hangot a december elsejei román ünnepségre, illetve a Kolozsvári Magyar Napokra fordított pénzösszegek kapcsán.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal kiírta az ötletpályázatot a Kossuth- és Herder-díjas író, Sütő András szobrának megtervezésére. Az alkotással „párban” egy román személyiségnek is szobrot állítanak Marosvásárhelyen.
Az aradi műemléképületekről és az épített örökség védelméről tartott előadást a Maros-parti városban Erhardt Gábor építész, az MCC műhelyvezetője és Bognár Levente, aki húsz éven át volt megszakítás nélkül Arad alpolgármestere.
Beigazolódott a sajtóértesülés: az ANAF a bírósághoz fordul, hogy lefoglalhassa azt a házat, ahol Klaus Iohannis a feleségével él, amíg meg nem kapja a volt elnöki házaspárhoz az utólag elkobzott nagyszebeni ingatlan bérleti díjából befolyt összeget.
Sürgős állagmegóvási munkálatok miatt lezárják Brassó legkeskenyebb utcáját, a turistalátványosságként is ismert Zsinór utcát – jelentette be a Cenk alatti város polgármesteri hivatala.
Egy 27 éves, kerekesszékes férfi meghalt, egy másik 18 éves pedig súlyosan megsérült, miután szerda este elütötte őket egy autó a Bihar megyei Váradszentmárton községben, Kardó településen tal&