Nagyvárad sok területen már utolérte, vagy meg is előzte Kolozsvárt
Fotó: Bálint Eszter
A romániai városlakók 80 százaléka elégedett a lakóhelyével, a megkérdezetteket leginkább az egészségügyi rendszer és a közlekedési körülmények aggasztják, derül ki egy felmérésből.
2020. október 20., 18:362020. október 20., 18:36
2020. október 20., 18:402020. október 20., 18:40
A fejlesztési minisztérium és a Világbank által készített, az EU által használt eurobarométer mintájára épülő felmérés eredményei szerint a romániai városok toplistáját Kolozsvár vezeti, melyet Temesvár és Brassó követ.
Bukarest csak negyedik a sorban, a főváros után Nagyszeben és Nagyvárad következik a július-augusztusban, több mint 13 ezer lakos megkérdezésével készült felmérés szerint. A Szabad Európa Rádió román kiadása által ismertetett eredményekből azt is kiderül, hogy
Brassó, Temesvár, Segesvár és Jászvásár lakóinak is több mint 90 százaléka véli úgy, hogy nincs oka panaszra. Ha mégis lenne, az főleg az egészségügyi ellátásra vonatkozna, a megkérdezettek 39 százaléka ezt tartja a legnagyobb problémának, míg
Az orvosi ellátással egyébként Jászvásáron a legelégedettebbek az emberek, de Drobeta Turnu Severin, Nagyvárad, Gyulafehérvár és Kolozsvár lakóinak is több mint 65 százaléka tartja megfelelőnek az egészségügyi rendszert.
A kincses város továbbra is a legkedveltebb romániai lakóhely
Fotó: Jakab Mónika
A fővárosiaknak az utak állapotáról sincs jó véleményük, csak 43% elégedett velük. Az ennél a pontnál legjobban teljesítő Konstanca és Nagyvárad esetében ez az arány 76%.
Romániában az egyik legnagyobb gondnak a légszennyezés számít, mutat rá a barométer, csak a városlakók 60%-a elégedett a levegő minőségével. A legkevésbé Ploiești lakói tartják egészségesnek városuk levegőjét (14%), a leginkább Suceava lakói vannak megelégedve (91%).
A zajszennyezés szintén szemponttá vált, és a főváros ezen a téren sem áll fényesen: csupán lakói 33%-nak nincs kivetnivalója a téren. De a bukarestiek a köztisztasággal és a közbiztonsággal is elégedetlenek. Nagyváradon a lakosok 89, Kolozsváron 86 százaléka érzi magát biztonságban.
A felmérés során a helyi adminisztrációval szembeni elégedettséget is mérték, négy mutató alapján: hogyan használja fel a közpénzt, hogyan fejlődik a város, mekkorák a helyi adók, valamint milyen a hatóságok és a városlakók közötti viszony. E téren is az Észak–Nyugati Fejlesztési Régió városai, Nagyvárad és Kolozsvár vezetik a rangsort.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!