Nagyvárad sok területen már utolérte, vagy meg is előzte Kolozsvárt
Fotó: Bálint Eszter
A romániai városlakók 80 százaléka elégedett a lakóhelyével, a megkérdezetteket leginkább az egészségügyi rendszer és a közlekedési körülmények aggasztják, derül ki egy felmérésből.
2020. október 20., 18:362020. október 20., 18:36
2020. október 20., 18:402020. október 20., 18:40
A fejlesztési minisztérium és a Világbank által készített, az EU által használt eurobarométer mintájára épülő felmérés eredményei szerint a romániai városok toplistáját Kolozsvár vezeti, melyet Temesvár és Brassó követ.
Bukarest csak negyedik a sorban, a főváros után Nagyszeben és Nagyvárad következik a július-augusztusban, több mint 13 ezer lakos megkérdezésével készült felmérés szerint. A Szabad Európa Rádió román kiadása által ismertetett eredményekből azt is kiderül, hogy
Brassó, Temesvár, Segesvár és Jászvásár lakóinak is több mint 90 százaléka véli úgy, hogy nincs oka panaszra. Ha mégis lenne, az főleg az egészségügyi ellátásra vonatkozna, a megkérdezettek 39 százaléka ezt tartja a legnagyobb problémának, míg
Az orvosi ellátással egyébként Jászvásáron a legelégedettebbek az emberek, de Drobeta Turnu Severin, Nagyvárad, Gyulafehérvár és Kolozsvár lakóinak is több mint 65 százaléka tartja megfelelőnek az egészségügyi rendszert.
A kincses város továbbra is a legkedveltebb romániai lakóhely
Fotó: Jakab Mónika
A fővárosiaknak az utak állapotáról sincs jó véleményük, csak 43% elégedett velük. Az ennél a pontnál legjobban teljesítő Konstanca és Nagyvárad esetében ez az arány 76%.
Romániában az egyik legnagyobb gondnak a légszennyezés számít, mutat rá a barométer, csak a városlakók 60%-a elégedett a levegő minőségével. A legkevésbé Ploiești lakói tartják egészségesnek városuk levegőjét (14%), a leginkább Suceava lakói vannak megelégedve (91%).
A zajszennyezés szintén szemponttá vált, és a főváros ezen a téren sem áll fényesen: csupán lakói 33%-nak nincs kivetnivalója a téren. De a bukarestiek a köztisztasággal és a közbiztonsággal is elégedetlenek. Nagyváradon a lakosok 89, Kolozsváron 86 százaléka érzi magát biztonságban.
A felmérés során a helyi adminisztrációval szembeni elégedettséget is mérték, négy mutató alapján: hogyan használja fel a közpénzt, hogyan fejlődik a város, mekkorák a helyi adók, valamint milyen a hatóságok és a városlakók közötti viszony. E téren is az Észak–Nyugati Fejlesztési Régió városai, Nagyvárad és Kolozsvár vezetik a rangsort.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!