A villámárvizek, viharok ellen is védelmet nyújtana városi erdő
Fotó: parkerdo.hu
A városi erdők klímaváltozás elleni védekezésben játszó szerepére hívja fel a figyelmet az Act for Tomorrow környezetvédelmi szervezet.
2025. június 23., 10:082025. június 23., 10:08
Amint bejegyzésükben írják, az extrém időjárási jelenségek – például az elmúlt hetek esőzései, árvizei – immár a városi lét mindennapi részévé váltak. Emiatt elengedhetetlen, hogy városaink fejlődése a természettel összhangban – és nem ellene – történjen. Egyre világosabb: az egyik leghatékonyabb megoldás ebben a folyamatban
– hangsúlyozza a természetvédelmi szervezet, amely felsorolja a városi erdők pozitívumait is:
1. Vízelvezetés: mint egy gigantikus szivacs
Az esőzések során az erdők – fák lombkoronájával együtt – mintegy szivacsként szívják fel a csapadékot. Egyetlen érett tölgy akár évente 3000 liter esővizet is visszatarthat, és egy hektárnyi erdő több száz köbméter vizet képes elnyelni idegigelenesen. Ez különösen a burkolt felületekkel tarkított városokban indokolt, ahol a csapadék nem szivárog el, hanem felgyűlik, és túlterhelheti a csatornarendszert.
2. Védelmi vonal a viharok ellen
A stabilan gyökerező fák természetes szélfogóként működnek: csökkentik a vihar sebességét és mérséklik a szél romboló hatásait. Az átgondolt telepítés és gondozás – például minőségi gyökértér biztosítása, rendszeres ápolás – kulcsfontosságúak ahhoz, hogy az erdő megfelelően tudjon elegyedni a városi építészettel és csökkentse a környezet sérülésének esélyét.
3. Városi hőszigetek enyhítése
Az aszfalt és beton nyáron túlmelegszik, így hőszigetek alakulnak ki. De a városi erdők 2–4 °C-kal is kedvezőbbé tehetik a környező levegőt, ami kevesebb hősokkot, ezáltal kevesebb heves zivatar kialakulását jelenti.
4. Talajstabilizáció és árvízvédelem
A dombos, lejtős városrészek különösen ki vannak téve a talajeróziónak. A fák gyökerei azonban stabilan tartják a talajt, így hatékonyan akadályozzák meg az eső által kiváltott földcsuszamlásokat.
5. Biodiverzitás: élő védőburok
A városi erdők kisebb ökoszisztémákként működnek: otthont adnak madaraknak, rovaroknak, gombáknak és élőlényeknek. Ez a változatos élővilág kiegyensúlyozza a helyi mikroklímát, javítja a talaj nedvességtartalmát, és stabilizálja az élőhelyet. A sűrű növényzet ráadásul természetes szélfogó, árvízvédő és hőmérséklet-szabályozó szerepet is betölt.
A környezetvédelmi szervezet aktív szerepet vállal a városok „zöldítésében”
Fotó: Facebook/Act for Tomorrow
A szervezet szerint ugyanakkor fontos az őshonos fafajok választása, hiszen ezek hozzászoktak a helyi viszonyokhoz, ellenállnak a betegségeknek, emellett élőhelyet biztosítanak az őslakos állatoknak és növényeknek.
Az Act for Tomorrow stratégiai programjaként létrejött RegenerACT kezdeményezés célja a városok „zöldítése”. Az egyesület munkatársai fákat és évelőket ültetnek kulcsfontosságú helyeken, ösztönzik a helyi lakosság részvételét – így civil összefogással formálják át a városi környezetet élhetőbbé, fenntarthatóbbá és klímabiztosabbá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton kiadott időjárás-előrejelzése szerint vasárnaptól kedd délelőttig esőre, a szél élénkülésére, 1500 méter fölött pedig havas esőre és havazásra kell számítani Romániában.
Nem épül lakópark Nagybánya ikonikus természeti-kulturális örökségére, a Kereszthegyre a város polgármestere szerint. Egy helyi civil szervezet vezetője viszont állítja: nincs garancia erre.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!