A villámárvizek, viharok ellen is védelmet nyújtana városi erdő
Fotó: parkerdo.hu
A városi erdők klímaváltozás elleni védekezésben játszó szerepére hívja fel a figyelmet az Act for Tomorrow környezetvédelmi szervezet.
2025. június 23., 10:082025. június 23., 10:08
Amint bejegyzésükben írják, az extrém időjárási jelenségek – például az elmúlt hetek esőzései, árvizei – immár a városi lét mindennapi részévé váltak. Emiatt elengedhetetlen, hogy városaink fejlődése a természettel összhangban – és nem ellene – történjen. Egyre világosabb: az egyik leghatékonyabb megoldás ebben a folyamatban
– hangsúlyozza a természetvédelmi szervezet, amely felsorolja a városi erdők pozitívumait is:
1. Vízelvezetés: mint egy gigantikus szivacs
Az esőzések során az erdők – fák lombkoronájával együtt – mintegy szivacsként szívják fel a csapadékot. Egyetlen érett tölgy akár évente 3000 liter esővizet is visszatarthat, és egy hektárnyi erdő több száz köbméter vizet képes elnyelni idegigelenesen. Ez különösen a burkolt felületekkel tarkított városokban indokolt, ahol a csapadék nem szivárog el, hanem felgyűlik, és túlterhelheti a csatornarendszert.
2. Védelmi vonal a viharok ellen
A stabilan gyökerező fák természetes szélfogóként működnek: csökkentik a vihar sebességét és mérséklik a szél romboló hatásait. Az átgondolt telepítés és gondozás – például minőségi gyökértér biztosítása, rendszeres ápolás – kulcsfontosságúak ahhoz, hogy az erdő megfelelően tudjon elegyedni a városi építészettel és csökkentse a környezet sérülésének esélyét.
3. Városi hőszigetek enyhítése
Az aszfalt és beton nyáron túlmelegszik, így hőszigetek alakulnak ki. De a városi erdők 2–4 °C-kal is kedvezőbbé tehetik a környező levegőt, ami kevesebb hősokkot, ezáltal kevesebb heves zivatar kialakulását jelenti.
4. Talajstabilizáció és árvízvédelem
A dombos, lejtős városrészek különösen ki vannak téve a talajeróziónak. A fák gyökerei azonban stabilan tartják a talajt, így hatékonyan akadályozzák meg az eső által kiváltott földcsuszamlásokat.
5. Biodiverzitás: élő védőburok
A városi erdők kisebb ökoszisztémákként működnek: otthont adnak madaraknak, rovaroknak, gombáknak és élőlényeknek. Ez a változatos élővilág kiegyensúlyozza a helyi mikroklímát, javítja a talaj nedvességtartalmát, és stabilizálja az élőhelyet. A sűrű növényzet ráadásul természetes szélfogó, árvízvédő és hőmérséklet-szabályozó szerepet is betölt.
A környezetvédelmi szervezet aktív szerepet vállal a városok „zöldítésében”
Fotó: Facebook/Act for Tomorrow
A szervezet szerint ugyanakkor fontos az őshonos fafajok választása, hiszen ezek hozzászoktak a helyi viszonyokhoz, ellenállnak a betegségeknek, emellett élőhelyet biztosítanak az őslakos állatoknak és növényeknek.
Az Act for Tomorrow stratégiai programjaként létrejött RegenerACT kezdeményezés célja a városok „zöldítése”. Az egyesület munkatársai fákat és évelőket ültetnek kulcsfontosságú helyeken, ösztönzik a helyi lakosság részvételét – így civil összefogással formálják át a városi környezetet élhetőbbé, fenntarthatóbbá és klímabiztosabbá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
Az Edutus Egyetem – a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával – meghirdeti a Répás Zsuzsanna Ösztöndíj Programot.
Első fokon kimondta a bíróság 19 műemlék államosítását Herkulesfürdőn, ám a döntés még nem jogerős. A polgármester és a civilek szerint hosszú jogi út áll előttük, és a végső ítélet dönti el, új korszak kezdődhet-e a Krassó-Szörény megyei fürdővárosban.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere 412 napot hiányzott az általa vezetett intézményből a 2020 októbere és 2025 júniusa közötti 1180 munkanapból – világított rá egy oknyomozó portál számítása.
Átadták szerdán a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház felújított járóbeteg-rendelőintézetét, az egészségügyi intézmény új szakrendelőkkel és korszerű felszereléssel is bővült – közölte a Hargita megyei önkormányzat.
A tűzoltók beavatkozására volt szükség a karánsebesi városi kórháznál, miután kedden késő este a műszaki helyiségben kigyulladt egy elektromos kapcsolótábla.
Szerdára virradóra megérkezett a tél Hargita megyébe: Csíkszeredából is látványos havas fotókat posztoltak a közösségi médiában az ott élők, Hargitafürdőn pedig még vastagabb hóréteg képződött.
Megújult a református templom és parókia épülete a Fehér megyei Verespatakon. Ladányi Péter Sándor lelkipásztor a Krónikának elmondta, a turistaforgalom lehet a kapaszkodó, amely hosszú távon életben tarthatja a szórványban működő egyházközséget.
Miután összeomlott Brassó mellett annak az épületnek a fala, amelyen egy Salamon királyt ábrázoló falfestmény volt látható, a város vezetése bejelentette: a tulajdonos a „hely szellemét” megőrző új létesítményt tervez a helyszínen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!