
2012. október 04., 09:022012. október 04., 09:02
Mint mondta, csak Németországban hivatalosan 5 ezer emberre van szükség, de nem hivatalosan ez akár tízezer főt is elérheti, de a becslések szerint a megüresedett egészségügyi állások száma 2020-ra elérheti a 20 ezret is. Hozzáfűzte, a következő években a leginkább Németországban várható a legnagyobb kereslet egészségügyi személyzetre.
Kérdésünkre elmondta, elsősorban azért alakult ki ez a munkaerőhiány Nyugaton, mert korábban nem jól mérték fel, hogy mennyi szakképzett orvosra, nővérre van szükségük, ezért nem képeztek elegendő szakembert, illetve túl magasra helyezték a mércét az egyetemi felvételiknél, így egyre kevesebben jelentkeztek.
Hozzáfűzte: 2007 óta szerveznek állásbörzéket, a mostani a 12-ik rendezvénysorozatuk több mint húsz európai államban, Romániában nyolc helyszínen rendeznek börzéket. Mint részletezte, a toborzó cégek nagyra értékelik a romániai orvosokat, nemcsak szakmai felkészültségük, hanem nyelvtudásuk miatt is.
Eddig Bukarestben, Brassóban, Nagyszebenben és Marosvásárhelyen tartottak állásbörzéket, Kolozsvár után Nagybányára mennek, majd Csehországba mennek, innen később visszatérnek Romániába, Nagybányán és Temesváron is szerveznek állásbörzét. Kérdésünkre elmondta: általában minden 150 érdeklődőből 10-20 kap munkát már a következő egy hónapon belül, ennek az is az oka, hogy valamennyi, a munkavállaláshoz szükséges hivatalos irat beszerzése időbe kerül.
Mint részletezte, a munkavállalók részéről enyhe érdeklődéscsökkenést tapasztaltak, de így is minden rendezvényükön legalább kétszázan vesznek részt, ez a létszám esetenként az 500–600-at is elérheti. Az idősebb, tapasztalt orvosok és a frissen végzett egyetemisták egyaránt érdeklődnek a lehetőségek iránt. Hangsúlyozta, ez a toborzás nem jelenti azt, hogy a nyugati országok lenyúlják a romániai orvosokat, hiszen azok előbb-utóbb – úgy 3-4 év múlva – hazatérnek, ráadásul külföldi tapasztalattal felvértezve még képzettebbek lesznek.
A Németországba munkaerőt toborzó Exteren Krankenhaus Akademie Gmbh képviselője a Krónikának elmondta, havi 2000–2400 eurós fizetés vár a romániai orvosokra, annyi embert toboroznak, ahányat csak tudnak, nincs előre meghatározott létszámkeret. Az egyik érdeklődő elmondta, frissen végezte az egyetemet, és elsősorban a németországi munkakörülmények és a jóval magasabb fizetés miatt szeretne külföldön dolgozni, hiszen egy rezidens orvos fizetése mindössze a 880 lejes minimálbérrel egyenlő, és nem azért tanult évekig, hogy elpazarolja az így megszerzett tudását.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.