Várhatóan nem csökken a magyarság összlakossághoz viszonyított számaránya

A korábbi népszámlálások alkalmával egyébként ugyan külön regisztrálták a székelyeket, összesítéskor számukat hozzáadták a magyarokéhoz – tudtuk meg Székely Istvántól, az RMDSZ népszámlálási munkacsoportjának vezetőjétől a cenzus témában a Kolozsvári Magyar Napok keretében megtartott beszélgetésen. Mint részletezte, ez idén is így történik, hacsak az emberek nem vallják tömegesen székelynek maguk, mert akkor a vonatkozó európai uniós irányelv értelmében külön népcsoportot fognak képezni, s a magyarság veszít erejéből. A csángók tekintetében egészen más a helyzet, őket külön közösségként fogják nyilvántartásba venni. Mint ahogy a romákat is. Bár Székely István szerint az a 90 ezer cigány, aki a 2001-es népszámláláson magyarnak vallotta magát, idén is így fog tenni, „ha csak kívülről nem avatkoznak bele az identitásmeghatározásba”.

Pozitív folyamatok

A munkacsoport eddigi következtetései egyébként pozitívak, becsléseik szerint várhatóan nem csökken a magyarságnak az összlakossághoz viszonyított számaránya, még ha létszámveszteségre egészen biztosan kell is számítani. Ez a következtetés három tényezőn nyugszik. Elsősorban azon, hogy a magyar családokban nagyobb a gyermekvállalási kedv, mint az összlakosság viszonylatában. Székely egyébként hungarikumnak nevezte azt a trendet, miszerint a magyar értelmiségi családokban több gyermek születik, mint az alacsonyabb iskolázottságúak esetében, mivel ez más nemzetek esetében éppen fordítva van. Az arányvesztés ellen szól az is, hogy a kilencvenes évekhez viszonyítva visszaesett a migráció a magyar lakosság körében, miközben a románok körében az elmúlt években erősödött meg. A hivatalos statisztikák szerint mintegy 1,9 millió – döntő mértékben román nemzetiségű – román állampolgár tartózkodik több mint egy éve külföldön, de a valóságban számuk ennél jóval nagyobb lehet. Silvio Berlusconi miniszterelnök nemrég arról beszélt, hogy Olaszországban 1,4 millió román él, míg a spanyol kormánynak is legalább 900 ezer románról van tudomása. Eközben az asszimilációs folyamatok is lelassultak. Székely szerint ennek fő oka, hogy egyre kevesebben élnek szórványban, mivel erős a fiatalok közösségen belüli migrációja a tömbvidékek irányába, egyfajta „tömbösödés” van kialakulóban. A szakember szerint ugyanakkor az első két tényező pozitív alakulása pótolni tudja az asszimilációs veszteséget.

A Krónika kérdésére, miszerint a tömbösödési folyamat jelentheti-e azt, hogy Kolozsváron eléri a 20 százalékot a magyarság számaránya, Székely nem tudott becslésekbe bocsátkozni. Mint részletezte, a nagyvárosokból egyre többen költöznek ki az elővárosokat képező közeli falvakba, így nincsenek olyan elméleti modellek, amelyek alapján meg lehetne saccolni, hogy ez a folyamat hogyan módosítja a települések etnikai összetételét.

Becsületességet várnak

Ahhoz azonban, hogy arányában ne csökkenjen a magyarság, az is szükséges, hogy a cenzus végeredménye megfeleljen a valóságnak. Azokat a román állampolgárokat ugyanis nem szabadna az ország stabil népességéhez sorolni, akik több mint egy éve külföldön tartózkodnak. Ez viszont a szakemberek szerint nem biztos, hogy így fog történni, hiszen sokféle interpretáció létezik, s főként a kérdezőbiztoson múlik majd, hogy mit jegyez fel. E tekintetben egyébként az Unió népszámlálási biztosa is kifejezte már abbéli aggodalmát, hogy lesznek olyan polgárok, akiket kétszer számlálnak meg, egyszer szülőföldjükön, egyszer pedig abban az államban, ahol jelenleg élnek. Szerinte ilyen „ferdítések” legnagyobb valószínűséggel Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában fordulhatnak elő, s mintegy 4-5 millióval több uniós lakos is kijöhet ily módon. Egyébként a valós számok tükrében Székely szerint 20 millió alá kellene hogy csökkenjen a romániai lakosság száma, amit sokak szerint azért is próbálnak elkerülni, mivel ezzel EU-szinten más besorolásba kerülne át az ország, kevesebb támogatás járna, mint ahogy csökkenne az európai parlamenti képviselői helyek száma is.

Technikai részletek

Néhány technikai részletről is beszámolt Székely a csütörtöki beszélgetésen. Mint kiderült, javában zajlik a népszámlálási biztosok toborzása, – ott, ahol a helyi önkormányzat más határidőt nem szabott meg – ez szeptember 2-án zárul. A jelentkezéshez szükséges űrlap megtalálható a Nepszamlalas.ro internetes honlapon is. Mint arról lapunkban korábban beszámoltunk, újítás az idei cenzuson, hogy lesznek magyar űrlapok, s született egy olyan hivatalos ajánlás is, miszerint azokon a településeken, ahol nagy számban élnek magyarok, a kérdezőbiztosok alkalmazásakor előnyt élvezzenek a magyarul beszélők. A magyar szervezetek egyébként már korábban mozgósító kampányokat indítottak annak érdekében, hogy minél több magyar jelentkezzen erre a feladatra. Egy biztos napi díja egyébként 50 lej. A lakosoknak ugyanakkor azt is tudniuk kell, hogy azt követően, hogy alkalmazták a kérdezőbiztosokat, s mindenkinek kijelölték a kerületét, három nap leforgása alatt a biztosnak valamennyi körzetébe tartozó családot fel kell keresnie, és időpontot kell egyeztetnie. Ez Székely István szerint azért fontos, mert a legutóbbi népszámláláson is fordult elő olyan, hogy egy egész utca kimaradt az összeírásból. Az RMDSZ a tervek szerint ingyenes hívható zöldvonalat is fog működtetni, ahol jelezni lehet, hogy ha valakit nem kerestek fel a biztosok.