Varga Mihály: összefogás kell a nemzeti ügyekben

„A nagy globális malom mellett, amelyen Európa nemzeteit próbálják ledarálni lisztes képű, háttérben álló, olykor felismerhetetlen, sunyi molnárok, ott van a mi kis kalapácsmalmunk. Amely, ha nem is annyira globális, de minden nap bekapcsolják és a napi adagot leőrölik vele. Hadd fogyjon a magyarság” – értékelte az erdélyi magyarság jelenlegi helyzetét Rafai Emil, Székelykeresztúr polgármestere.

Az elöljáró szerint ugyanakkor reményre ad okot, hogy ezt Budapesten is észrevették, és többször hangoztatják a világ előtt – az viszont szomorú, hogy Bukarestben nem hallják meg. „Azért, hogy ez a hang jobban hallható legyen, és a fülek is kitisztuljanak, talán a legfontosabb: nemzeti ügyekben mi, a kisebbség össze kell fogjunk” – mondta Rafai.

Dióssi Csaba, Dunakeszi – Székelykeresztúr magyarországi testvérvárosa – polgármestere hangsúlyozta: március 15. a magyarság legfontosabb nemzeti ünnepe. „Talán azért van így, mert közösen küzdöttünk székelyek és magyarok, hogy kivívhassuk a szabadságunkat” – fogalmazott. Kijelentette, anyaországiként sokszor Székelyföldre kell utazniuk, hogy az itteni erős magyarságérzetet megtapasztalják.

A modern Magyarország születésnapja

Varga Mihály, Magyarország nemzetgazdasági minisztere emlékeztetett, az 1848–49-es forradalom során a „magyarság egységben, bátran és hittel állt ki az állami függetlenség, a nemzeti önállóság és az emberek közötti egyenlőség, vagyis a szabadság mellett.” Rámutatott, a magyarság ma is azt akarja, amit 168 évvel ezelőtt: békében, biztonságban és félelem nélkül élni.

„A forradalmat alkotó tömegben ott voltak az erdélyi emberek is. Nem csak a magyarok, hanem mindenki: a szolgaság ellen lázadók, a szabadságért lelkesedők és a jövőért harcolók” – részletezte. Hangsúlyozta, nemzeti hőseink a szabadságharc során bebizonyították, hogy csak közösen, nemzetben gondolkodva lehet európai értékeket, haladást és fejlődést elérni. „Március 15-e a modern Magyarország születésnapja is” – hangoztatta Varga Mihály, hozzátéve, hogy a magyar kormány a ’48-as forradalom hőseinek eszméit megtartva szeretné újjáalkotni Magyarországot.

Rámutatott, a magyar kormány Petőfi lelkesedésével, Széchenyi megfontoltságával és Kossuth tenni akarásával az elmúlt években olyan döntéseket hozott, amelyekkel kivívta helyét Európában: rendbe tette és növekedési pályára állította a gazdaságot, visszaadta a határainkon túl élő magyarságnak a nemzethez tartozás jogát.

Magyar elvárások

Varga Mihály arról is beszélt, hogy a magyar kormány komoly figyelmet fordít a Kárpát-medencei régió gazdasági előrejutására, olyan együttműködés kialakítására, amely előnyös a térség számára. Az egymásra utaltság, a közös érdekek azonban nem írhatják felül azt az elvárást, amellyel az anyaország a tavaly ősszel hivatalba lépett új román kormány működésével szemben támaszt, mutatott rá a tárcavezető.

Közölte, minden fórumon fel kell az ellen lépni, hogy a román hatóságok akadályozzák a magyar nyelv használatát a közigazgatásban, és gátolják az erdélyi magyar közösség azon törekvéseit, hogy településeit, köztereit és intézményeit anyanyelvén, a maga által választott névvel illesse, szimbólumait szabadon használja. Kijelentette, a román kormánytól azt várják, hogy tartassa be az általános emberi és kisebbségi jogokat, hogy folytathassuk a közös munkát: a fejlesztéseket, egy igazi közös közép-európai tér kialakítását.