Az évente 63-65 ezer tonna cukrot előállító üzem 1960 óta működik Marosludason
Fotó: Haáz Vince
Több hónapja tartó, az üzem végleges bezárásával fenyegető bizonytalanság után nem várt fordulat történt a marosludasi cukorgyár ügyében, amelyet a korábban felmerült elképzelésekkel ellentétben nem a román állam, és nem is a régió cukorrépa-termesztői, hanem hazai élelmiszeripari vállalkozók vásároltak meg. Ezáltal megmenekülhet Erdély – és Románia – egyik utolsó cukorgyára, vele együtt pedig az erdélyi cukorrépa-előállítás is.
2023. február 02., 08:002023. február 02., 08:00
A francia Tereos Sucre bejelentése szerint román üzletemberekkel sikerült megállapodnia a marosludasi cukorgyár eladásáról. „Nagyon boldogok vagyunk, hogy aláírtunk a két befektetővel. Ez a tranzakció lehetőséget teremt a munkahelyek megmentésére és a cukor előállításának folytatására Marosludason” – közölte szerdán kibocsátott közleményében Gérard Clay, Franciaország legnagyobb, a Maros megyei üzemet 2012-ben felvásárló cukorgyártó társasága igazgatótanácsának elnöke.
A vevők ugyanakkor élelmiszeriparban érdekelt román üzletemberek, Mihaela Neagu és Mihail-Daniel Matache, akik közül előbbi birtokolja azt a Best Achiziții Kft.-ét, amely két évvel ezelőtt megvásárolta a csődbiztostól az 1889-ben – még Magyar Cukoripar Rt. néven – alapított, a Brassó megyei Botfaluban lévő cukorgyárat. Neagu megerősítette a Ziarul Financiar pénzügyi-gazdasági lapnak az üzlet nyélbe ütéséről szóló információt, beszámolva arról is, hogy sikerült megállapodnia a régió mintegy 300 cukorrépa-termesztőjével abban, miszerint 3200 hektár területen állítanak elő ipari növényt az üzem számára.
Nem lesz elbocsátás, hamarosan indulhat a termelés
„Egyetlen dolgozó sem veszíti el az állását, mert a jövő héten átvesszük a ludasi gyárat, és hamarosan újranyitjuk” – nyilatkozta az üzletasszony. A több mint hatvan éve működő marosludasi üzem mintegy 65 ezer tonna cukrot állított elő évente, és 150 alkalmazottnak adott munkát. Mihaela Neagu nem kívánta nyilvánoságra hozni, mekkora összegért vásárolta meg a franciáktól, ágazati források szerint azonban a ludasi gyár értéke mintegy 70 millió euróra rúghat.
Nem maradnak felvásárló nélkül az erdélyi cukorrépa-termesztők a gyár megmenekülésével
Fotó: Vargyasi Levente
„Romániában akartam befektetni a pénzemet, amellyel két cukorgyárat sikerült megmentenem a csődtől. Botfaluban 45 alkalmazottunk van, az ottani gyárban külföldi nyers cukorból állítunk elő cukrot, de hamarosan cukorrépából is fogunk” – számolt be a ludasi gyár új tulajdonosa, hozzátéve, a botfalusi termék forgalmazásáról egyelőre a Lidl és Penny üzletláncokkal sikerült üzletet kötnie, de tárgyalást folytat további láncokkal is.
A marosludasi után a héten egy másik erdélyi, a Brassó megyei Botfalu 133 éves cukorgyárának a megmentése is terítékre került. Náznán Jenő marosvásárhelyi agrármérnök azonban óvatosságra int.
Egy évvel ezelőtt dobták be a törölközőt a franciák
A francia Tereos Sucre egy évvel ezelőtt jelentette be, hogy gazdasági megfontolásból lakatot tesz az 1960-ban alapított, évente 63-65 ezer tonna cukrot előállító marosludasi üzemre. A döntés oka, hogy a Maros megyei gyár az elmúlt évtizedben veszteséget termelt, 2020-ban 32 millió eurós üzleti forgalma mellett 5,2 millió eurós deficitet könyvelt el, ráadásul az adósságai is meghaladják a 32 millió eurót.
A bezárás nem csak azt jelentette volna, hogy Romániában mindössze két cukorgyár maradna talpon, de utcára került volna 150 alkalmazott, továbbá a gyárral szerződéses viszonyban álló, kilenc erdélyi megyében gazdálkodó több száz cukorrépa-termesztő megrendelő – és megélhetés – nélkül maradna. Tavaly a termelők bejelentették, hogy szövetkezetbe tömörülve megvásárolnák a gyárat, ám szándékuk meghiúsult, képtelenek voltak ugyanis kifizetni a francia tulajdonos által kért vételárat, ami korábbi sajtóhírek szerint 250 millió euróra rúgott.
Mindenkit hitegetett a megbukott agrárminiszter
Egy ideig úgy tűnt, hogy a román állam fogja megmenteni az üzemet, felvásárolva a Tereostól, ám az erről szóló bukaresti nyilatkozatok merő ígérgetéseknek bizonyultak. Adrian Chesnoiu korábbi mezőgazdasági miniszter tavaly többször egyeztett a termelőkkel és a tulajdonosokkal, sőt francia kollégájával is, sőt olyat is mondott, hogy a román állam a termesztőkkel partnerségben, esetleg magánbefektetőket is bevonva kívánja felvásárolni a gyárat, de ebből semmi nem lett. (Chesnoiu tavaly júliusban le is mondott tisztségéről, miután a korrupcióellenes ügyészség (DNA) bűnvádi eljárást indított ellene hivatali visszaélés és nem a nyilvánosságnak szánt információk felfedésére való felbujtás gyanújával).
Évtizedekkel ezelőtt még 33 cukorgyár működött az országban, ma már viszont a ludasit és botfalusit leszámítva mindössze kettő, azok is a Kárpátokon túl, az osztrák Agrana tulajdonában. Románia 500 ezer tonna cukrot fogyaszt évente, ebből 100 ezret állítottak elő belföldön, a többi behozatalból származik répa-, vagy nádcukor formájában; 2021-ben 337 millió euró értékben importáltak cukrot és cukoripari termékeket (70 millió eurós tétellel többet, mint egy évvel korábban), miközben az export mindössze 13 millió euró volt.
A gyártás visszaszorulásával egy időben fokozatosan csökkent a cukkorépa-termesztés is: miközben 1990-ben még 3,2 millió, napjainkban csak 680 ezer tonna répát termesztenek az országban, kevesebb mint 9000 hektáron, ellentétben a 30 évvel ezelőtti 250 ezer hektárra kiterjedő répaültetvényekkel. Ágazati szakértők szerint a ludasi cukorgyár megmentése az ukrajnai háború, illetve a globális élelmiszerbiztonság felértékelődése miatt különös jelentőséggel bírna Románia számára.
A marosludasi cukorgyár többségi részvénycsomagjának megvásárlásáról, így az ipari egység megmentéséről számolt be Teodor Aflat, Erdély egyik legnagyobb cukorrépa-termesztő gazdája.
A kormányígéretek ellenére is esélytelennek látszik a marosludasi cukorgyár megmentése. A gyár francia tulajdonosa bejelentette: többet nem vár, megkezdi a gyár bezárási, majd lebontási folyamatát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Augusztus elsejétől Aradon lesz a legolcsóbb az országban a tömegközlekedés: a villamosokra és autóbuszokra érvényes napijegy 1 lejbe kerül majd.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).
Megnyitná a látogatók előtt Erdély egyik leglátványosabb barlangját, a Humpleu-barlangot (más néven Firei-völgyi Nagy-barlang) a Kolozs megyei önkormányzat – írta kedden a Monitorulcj.ro hírportál.
Rémálommá vált egy Szatmár megyei diákcsoport franciaországi kirándulása: a Nizzában nyaraló tanulók személyi okmányok, pénz és poggyász nélkül maradtak, miután ismeretlenek feltörték az autóbuszukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!