Az évente 63-65 ezer tonna cukrot előállító üzem 1960 óta működik Marosludason
Fotó: Haáz Vince
Több hónapja tartó, az üzem végleges bezárásával fenyegető bizonytalanság után nem várt fordulat történt a marosludasi cukorgyár ügyében, amelyet a korábban felmerült elképzelésekkel ellentétben nem a román állam, és nem is a régió cukorrépa-termesztői, hanem hazai élelmiszeripari vállalkozók vásároltak meg. Ezáltal megmenekülhet Erdély – és Románia – egyik utolsó cukorgyára, vele együtt pedig az erdélyi cukorrépa-előállítás is.
2023. február 02., 08:002023. február 02., 08:00
A francia Tereos Sucre bejelentése szerint román üzletemberekkel sikerült megállapodnia a marosludasi cukorgyár eladásáról. „Nagyon boldogok vagyunk, hogy aláírtunk a két befektetővel. Ez a tranzakció lehetőséget teremt a munkahelyek megmentésére és a cukor előállításának folytatására Marosludason” – közölte szerdán kibocsátott közleményében Gérard Clay, Franciaország legnagyobb, a Maros megyei üzemet 2012-ben felvásárló cukorgyártó társasága igazgatótanácsának elnöke.
A vevők ugyanakkor élelmiszeriparban érdekelt román üzletemberek, Mihaela Neagu és Mihail-Daniel Matache, akik közül előbbi birtokolja azt a Best Achiziții Kft.-ét, amely két évvel ezelőtt megvásárolta a csődbiztostól az 1889-ben – még Magyar Cukoripar Rt. néven – alapított, a Brassó megyei Botfaluban lévő cukorgyárat. Neagu megerősítette a Ziarul Financiar pénzügyi-gazdasági lapnak az üzlet nyélbe ütéséről szóló információt, beszámolva arról is, hogy sikerült megállapodnia a régió mintegy 300 cukorrépa-termesztőjével abban, miszerint 3200 hektár területen állítanak elő ipari növényt az üzem számára.
Nem lesz elbocsátás, hamarosan indulhat a termelés
„Egyetlen dolgozó sem veszíti el az állását, mert a jövő héten átvesszük a ludasi gyárat, és hamarosan újranyitjuk” – nyilatkozta az üzletasszony. A több mint hatvan éve működő marosludasi üzem mintegy 65 ezer tonna cukrot állított elő évente, és 150 alkalmazottnak adott munkát. Mihaela Neagu nem kívánta nyilvánoságra hozni, mekkora összegért vásárolta meg a franciáktól, ágazati források szerint azonban a ludasi gyár értéke mintegy 70 millió euróra rúghat.
Nem maradnak felvásárló nélkül az erdélyi cukorrépa-termesztők a gyár megmenekülésével
Fotó: Vargyasi Levente
„Romániában akartam befektetni a pénzemet, amellyel két cukorgyárat sikerült megmentenem a csődtől. Botfaluban 45 alkalmazottunk van, az ottani gyárban külföldi nyers cukorból állítunk elő cukrot, de hamarosan cukorrépából is fogunk” – számolt be a ludasi gyár új tulajdonosa, hozzátéve, a botfalusi termék forgalmazásáról egyelőre a Lidl és Penny üzletláncokkal sikerült üzletet kötnie, de tárgyalást folytat további láncokkal is.
A marosludasi után a héten egy másik erdélyi, a Brassó megyei Botfalu 133 éves cukorgyárának a megmentése is terítékre került. Náznán Jenő marosvásárhelyi agrármérnök azonban óvatosságra int.
Egy évvel ezelőtt dobták be a törölközőt a franciák
A francia Tereos Sucre egy évvel ezelőtt jelentette be, hogy gazdasági megfontolásból lakatot tesz az 1960-ban alapított, évente 63-65 ezer tonna cukrot előállító marosludasi üzemre. A döntés oka, hogy a Maros megyei gyár az elmúlt évtizedben veszteséget termelt, 2020-ban 32 millió eurós üzleti forgalma mellett 5,2 millió eurós deficitet könyvelt el, ráadásul az adósságai is meghaladják a 32 millió eurót.
A bezárás nem csak azt jelentette volna, hogy Romániában mindössze két cukorgyár maradna talpon, de utcára került volna 150 alkalmazott, továbbá a gyárral szerződéses viszonyban álló, kilenc erdélyi megyében gazdálkodó több száz cukorrépa-termesztő megrendelő – és megélhetés – nélkül maradna. Tavaly a termelők bejelentették, hogy szövetkezetbe tömörülve megvásárolnák a gyárat, ám szándékuk meghiúsult, képtelenek voltak ugyanis kifizetni a francia tulajdonos által kért vételárat, ami korábbi sajtóhírek szerint 250 millió euróra rúgott.
Mindenkit hitegetett a megbukott agrárminiszter
Egy ideig úgy tűnt, hogy a román állam fogja megmenteni az üzemet, felvásárolva a Tereostól, ám az erről szóló bukaresti nyilatkozatok merő ígérgetéseknek bizonyultak. Adrian Chesnoiu korábbi mezőgazdasági miniszter tavaly többször egyeztett a termelőkkel és a tulajdonosokkal, sőt francia kollégájával is, sőt olyat is mondott, hogy a román állam a termesztőkkel partnerségben, esetleg magánbefektetőket is bevonva kívánja felvásárolni a gyárat, de ebből semmi nem lett. (Chesnoiu tavaly júliusban le is mondott tisztségéről, miután a korrupcióellenes ügyészség (DNA) bűnvádi eljárást indított ellene hivatali visszaélés és nem a nyilvánosságnak szánt információk felfedésére való felbujtás gyanújával).
Évtizedekkel ezelőtt még 33 cukorgyár működött az országban, ma már viszont a ludasit és botfalusit leszámítva mindössze kettő, azok is a Kárpátokon túl, az osztrák Agrana tulajdonában. Románia 500 ezer tonna cukrot fogyaszt évente, ebből 100 ezret állítottak elő belföldön, a többi behozatalból származik répa-, vagy nádcukor formájában; 2021-ben 337 millió euró értékben importáltak cukrot és cukoripari termékeket (70 millió eurós tétellel többet, mint egy évvel korábban), miközben az export mindössze 13 millió euró volt.
A gyártás visszaszorulásával egy időben fokozatosan csökkent a cukkorépa-termesztés is: miközben 1990-ben még 3,2 millió, napjainkban csak 680 ezer tonna répát termesztenek az országban, kevesebb mint 9000 hektáron, ellentétben a 30 évvel ezelőtti 250 ezer hektárra kiterjedő répaültetvényekkel. Ágazati szakértők szerint a ludasi cukorgyár megmentése az ukrajnai háború, illetve a globális élelmiszerbiztonság felértékelődése miatt különös jelentőséggel bírna Románia számára.
A marosludasi cukorgyár többségi részvénycsomagjának megvásárlásáról, így az ipari egység megmentéséről számolt be Teodor Aflat, Erdély egyik legnagyobb cukorrépa-termesztő gazdája.
A kormányígéretek ellenére is esélytelennek látszik a marosludasi cukorgyár megmentése. A gyár francia tulajdonosa bejelentette: többet nem vár, megkezdi a gyár bezárási, majd lebontási folyamatát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!