Gyártanak még cukrot Erdélyben valaha? A romániai áruházak polcain kapható termék többsége import, és alaposan megdrágult
Fotó: Facebook/Asociatia Pro Consumatori
A marosludasi után a héten egy másik erdélyi, a Brassó megyei Botfalu 133 éves cukorgyárának a megmentése is terítékre került. Náznán Jenő marosvásárhelyi agrármérnök azonban óvatosságra int: a ludasi gyárat a francia konkurenciától, Lázár Attila önkormányzati képviselő a botfalusi üzemet a tulajdonosok ingatlanspekulációitól félti.
2022. november 04., 08:272022. november 04., 08:27
A pénteki nap folyamán találkozik a cukorrépa-termesztőkkel a botfalusi cukorgyár új tulajdonosa, a Best Achiziții Kft., amely a jövő év folyamán újraindítaná a termelést. A megbeszélésre elsősorban Brassó és Kovászna megyei gazdákat várnak, olyanokat, akik eddig is foglalkoztak, vagy a továbbiakban szeretnének rátérni a cukorrépa termesztésére.
Hosszas bukdácsolás és néhány tulajdonváltás után az 1889-ben Magyar Cukoripar Rt. néven létesített gyárban négy évvel ezelőtt állt le a cukorgyártás. „Erőfeszítéseket teszünk azért, hogy Romániában ne szakadjon meg a cukorrépa-termesztés hagyománya. A természeti adottságok főleg Maros, Brassó és Kovászna megyében kedvezőek ezen növény számára” – fogalmazott Mihaela Neagu, a Best Achiziții vezérigazgatója, aki reméli, hogy nemsokára szerződést köthetnek a gazdákkal a jövő évi termésre. A helyi termesztők képviselője is bizakodónak mutatkozik.
Reménykednek az idén leállt marosludasi gyár beszállítói is, akik, mint ismert, maguk vásárolnák meg a francia Tereos csoporttól az üzemet.
A helyi gazdák próbálják megmenteni a marosludasi cukorgyárat
Fotó: Haáz Vince
Amint korábban hírül adtuk, a termesztők egyesülete azok után került képbe, miután ígérete ellenére a román kormány elállt a gyár megvásárlásának szándékától. A jelentős múlttal rendelkező Brassó, illetve Maros megyei üzem leállásával Erdély cukorgyár nélkül maradt, és országos szinten is mindössze a románvásári Agrana működik.
A két erdélyi gyár esetleges újraindításának nem csak a termelők, jelenlegi és potenciális alkalmazottak, de a szakemberek is örülnek.
Főként a botfalusira célzott, amelyet még a 19. század végén, „magyar világban” létesítettek. A Maros megyei Mezőgazdasági Igazgatóság egykori vezetője ugyanakkor kiemelte: a termelés újrakezdése a mezőgazdászoknak, de a vetésforgó által a talajnak is jót tesz. „Mint ismert, Erdély földjei a krumpli és a cukorrépa termesztésére a legalkalmasabbak. Kár lenne ezt nem kihasználni” – fejtette ki.
Szerinte dicséretes, hogy akár száz évvel ezelőtt a Nyárád és Küküllő menti konzervgyár-alapító „kalákások”, a gazdák most is saját kezükbe vennék a feldolgozó egység sorsát. Csakhogy, fűzte hozzá, arra is oda kell figyelniük, hogy a gyárat eladó franciák a továbbiakban erőteljes konkurenciát jelentenének számukra.
Ha Náznán Jenő visszafogottan optimista, a botfalusi Lázár Attila egyenesen borúlátó. A helyi magyarság egyetlen önkormányzati képviselője napirenden van a gyár körüli gazdasági manőverekkel, és biztos forrásból tudja, hogy csak a termelés újraindítása mindössze egymillió lejbe kerülne.
– sorolta a lehetséges akadályokat Lázár, aki valamikor maga is dolgozott a cukorgyárban, és nagyon örülne a termelés újraindításának.
Megmentik? A botfalusi cukorgyár újraindítását ígérik, de nagyon sok kétely felmerül
Fotó: Facebook/Fabrica de Zahar Bod
Egyébként a történelemtanárként dolgozó RMDSZ-es tanácsos apja, nagyapja és dédapja után a negyedik nemzedéket képviseli, amelynek köze volt a botfalusi cukorgyárhoz. A múlt század elején, amikorra már Botfalutól független, mindmáig létező telep alakult ki az időközben a Magyar Általános Hitelbank tulajdonába került gyár körül, a dédnagyapja a tulajdonos kocsisaként kereste a betevő falatot. Nagyapja megélte azt a korszakot, amikor jobbára a helyi szászok mellett magyarok és románok dolgoztak a gyárban. Az apja idejében már egyre több Kárpátokon túlról betelepített román munkás vette át a helyüket. Ő pedig a gyár csődbe taszításának és bezárásának volt a tanúja.
A tulajdonos házaspár elhunyta után fiuk képtelen volt szülei munkáját folytatni. A cég többször is tulajdonost cserélt, de mindenki csak a gyors haszon reményében vágott bele az üzletbe. Közben épületeket és működőképes gépsorokat adtak el. Az utóbbi két évben egyetlen zsák cukrot nem állítottak elő, az alkalmazottak az EU által a rászorulóknak segélyként felajánlott 25 kilogrammos élelmiszercsomagok dobozolásával foglalkoznak.
– bocsátkozott előrejelzésekbe Lázár Attila. A mindössze 15 kilométerre fekvő Brassó közelsége a Cenk alatti megyeszékhely egyik alvóvárosává alakítaná az 1377 óta jegyzett települést, a valamikori Bringendorfot. Kijelentését az RMDSZ helyi politikusa a Best Achiziţii Kft. eddigi tevékenységére alapozza. Amint a neve is elárulja, a cég különböző csődbe jutott vállalatok értéken aluli felvásárlására, majd területük értékesítésére szakosodott. Nem áll távol tőle az egészségügyben rejlő közpénzek megszerzésének technikája sem; legutóbb 2020-ban keveredett egy maszkbeszerzési botrányba.
A marosludasi cukorgyár többségi részvénycsomagjának megvásárlásáról, így az ipari egység megmentéséről számolt be Teodor Aflat, Erdély egyik legnagyobb cukorrépa-termesztő gazdája.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kormánynak nem kellett volna mindenki számára csökkentenie a gázolaj jövedéki adóját, hanem csak azok számára, akiknek valóban szükségük van rá – vallja Bogdan Chirițoiu, a Versenytanács elnöke.
Az idei első három hónapban 20 843 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 0,75 százalékkal kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki a Cégnyilvántartási Hivatal (ONRC) vasárnap közölt adataiból.
Ha a Hormuzi-szorosban kialakult patthelyzet „még két-három hónapig” fennmarad, Európában is ellátási problémák léphetnek fel, ahogyan az már néhány ázsiai országban is megfigyelhető – kongatta meg a vészharangot a TotalEnergies vezérigazgatója.
A kormány idén is folytatja az Új otthon programot, 500 millió lejes hitelgarancia-kerettel – derül ki a pénzügyminisztérium vasárnap közzétett jogszabálytervezetéből.
Nem hivatalos dokumentum és nem az egységes közalkalmazotti bértörvény végső változata a sajtóban két napja megjelent állítólagos jogszabálytervezet – jelentette ki szombaton a Facebook-oldalán Dragoș Pîslaru.
A nagyobb töltőállomás-láncok szombaton reggel is meglehetősen drasztikusan emelték az üzemanyagárakat. A mostani drágítás nyomán a gázolaj ára ismét meghaladta a literenként 9 lejes lélektani határt a legtöbb töltőállomáson.
Nicușor Dan államfő pénteken, az Európai Tanács informális ülésén való részvétele után kijelentette, hogy a közel-keleti feszültségek fényében „aggasztó középtávú kilátások” várhatók az üzemanyagválság tekintetében.
Idén is kritikus lesz az éhezés mértéke a világban dúló válságok, az aszály és a segélyek megcsappanó mértéke miatt, az élelmezési bizonytalanság pedig várhatóan nő a világ legkiszolgáltatottabb térségeiben.
Friss felmérés szerint Románia Közép- és Kelet-Európában első helyen áll az élelmiszervásárlásokkal kapcsolatos megtakarítási szándék tekintetében.
Ilie Bolojan kormányfő pénteken kijelentette, hogy az új közalkalmazotti egységes bértörvény nem fog jövedelemcsökkenést okozni, hanem egyes jövedelmek fokozatosan emelkedni fognak a méltányosság biztosítása érdekében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!