
Fotó: Alex Micsik/Agerpres
Volt szó a nyugdíjkorhatár és a szolgálati idő növeléséről a kormánykoalícióban Ludovic Orban szerint. A nagyobbik kormánypárt elnöke kijelentésével Raluca Turcan munkaügyi miniszternek mondott ellent. Dan Barna, az USR–PLUS szövetség társelnöke eközben azt mondja, nőtt a lakosság várható élettartama, így szükség van ilyen jellegű módosításkra.
2021. május 27., 12:542021. május 27., 12:54
Ugyan nem született döntés, de volt szó a nyugdíjkorhatár és a szolgálati idő növeléséről a kormánykoalícióban – ismerte el Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.
A mi kormányprogramunkban amúgy is szerepel a nyugdíjrendszer reformja. A főbb célkitűzések: a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosítása, a nyugdíjemelés biztosítása a gazdasági realitások mentén” – fogalmazott a képviselőház elnöke. Jelezte, esett szó a nyugdíjkorhatár és a szolgálati idő növeléséről is, döntés viszont nem született.
– szögezte le a nagyobbik kormánypárt elnöke. Arra a kérdésre, hogy számíthat-e a romániai lakosság a nyugdíjkorhatár emelésére 2024-ig, vagyis a mostani kormányzati ciklus végéig, Orban így felelt: „Nem válaszolok erre a kérdésre, amíg nem születik döntés a témában”.
A nyugdíjkorhatárt és szolgálati időt firtató kérdésre válaszolva leszögezte, nincs szó ezekről sem a kormányprogramban, sem az országos helyreállítási tervben (PNRR). Lesz egy új nyugdíjtörvény – mondta Dan Barna. Kitért ugyanakkor arra is, hogy „mindenhol nőtt a várható élettartam”. „Tulajdonképpen ez egy európai politika, megtaláljuk minden tagállamban, de jelenleg nincs vállalás ennek kapcsán, a mi vállalásunk egy új nyugdíjtörvény” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
„Romániának új nyugdíjtörvényre van szüksége, mivel itt is megváltoztak a 10–15 éve érvényes demográfiai mutatók. (…) Ilyesmit én sem mondtam (hogy változna a nyugdíjkorhatár – szerk. megj.).
– idézte Dan Barna nyilatkozatát a Digi24 hírtelevízió honlapja.
Mint magyarázta, jelenleg is lehetőség van arra, hogy valaki, aki elérte a nyugdíjkorhatárt, továbbra is dolgozzon, „de ehhez minden évben jóváhagyásra van szükség”. „A számokat nézve azt láttam, hogy több mint 100 ezer 65 évesnél idősebb személy dolgozik inkább tovább, így arra gondoltunk, hogy meghagyjuk ezt a lehetőséget. Ami a szolgálati időt illeti, abszurdum azt állítani, hogy növelni készülnek a 15 éves minimális szolgálati időt, amikor ez jelenleg 35 év” – szögezte le Turcan.
A munkaügyi tárca vezetője kijelentésével Marcel Ciolacunak, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének válaszolt, aki azzal vádolta meg a kormányt, hogy vállalta az Európai Bizottság előtt, hogy nem emeli a nyugdíjakat, megszünteti az előrehozott nyugdíj intézményét, emeli a nyugdíjkorhatárt és a nyugdíjazáshoz szükséges minimális szolgálati időt is.

Jelenleg nincs szó a nyugdíjkorhatár növeléséről, a kormánykoalíció egy új nyugdíjtörvény kidolgozásáról egyeztet, amely fenntarthatóvá és kiegyensúlyozottá tenné a rendszert – jelentette ki Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes.
Amint arról beszámoltunk, egy kedd esti televíziós interjúban
amely fenntarthatóvá és kiegyensúlyozottá tenné a rendszert. Beszélt ugyanakkor arról is, hogy problémásnak tartja a korengedményes nyugdíjazást is. „Nézetem szerint nem korrekt, hogy 45 évesen nyugdíjba mehet valaki” – idézte a televíziós nyilatkozatot az Agerpres hírügynökség.
„Nem azt mondom, hogy egy rendőr 65 vagy 70 éves koráig álljon az útkereszteződésben, de az is elfogadhatatlan, hogy egyesek 45 évesen már nyugdíjasok, majd ismét munkába állnak, általában az állami szektorban, és megkapják a nyugdíjukat is, meg a jó fizetésüket is. Ez nem korrekt. A tanár vagy az orvos nem stresszes? Mégis dolgozik 65 éves koráig. Szóval erről tárgyalások zajlanak, hogy megtaláljuk a társadalmi egyensúlyt. Igen, új törvényről van szó, amely kiegyensúlyozottabb és méltányosabb lesz” – szögezte le a kormányfő-helyettes, aki úgy számol, hogy az új nyugdíjtörvény legkorábban 2023-ban léphet érvénybe.
Etnikai színezetű vita alakult ki a kolozsvári képviselő-testület csütörtöki ülésén, amikor az AUR egyik tanácsosa elégedetlenségének adott hangot a december elsejei román ünnepségre, illetve a Kolozsvári Magyar Napokra fordított pénzösszegek kapcsán.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal kiírta az ötletpályázatot a Kossuth- és Herder-díjas író, Sütő András szobrának megtervezésére. Az alkotással „párban” egy román személyiségnek is szobrot állítanak Marosvásárhelyen.
Az aradi műemléképületekről és az épített örökség védelméről tartott előadást a Maros-parti városban Erhardt Gábor építész, az MCC műhelyvezetője és Bognár Levente, aki húsz éven át volt megszakítás nélkül Arad alpolgármestere.
Beigazolódott a sajtóértesülés: az ANAF a bírósághoz fordul, hogy lefoglalhassa azt a házat, ahol Klaus Iohannis a feleségével él, amíg meg nem kapja a volt elnöki házaspárhoz az utólag elkobzott nagyszebeni ingatlan bérleti díjából befolyt összeget.
Sürgős állagmegóvási munkálatok miatt lezárják Brassó legkeskenyebb utcáját, a turistalátványosságként is ismert Zsinór utcát – jelentette be a Cenk alatti város polgármesteri hivatala.
Egy 27 éves, kerekesszékes férfi meghalt, egy másik 18 éves pedig súlyosan megsérült, miután szerda este elütötte őket egy autó a Bihar megyei Váradszentmárton községben, Kardó településen tal&
Egy személy orvosi ellátásra szorult és kórházba kellett szállítani, miután csütörtök reggel gázszagot jelentettek egy zilahi panelházban. Az épület 27 lakóját evakuálták.
A szórvány nem az elfogyás szigete, hanem a magyar jövő határvidéke – hangzott el a hétvégén Aradon, a Magyar Szórvány Napján tartott RMDSZ-es vándorkonferencián.
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
szóljon hozzá!