
Fokozott odafigyelés. A bölcsődékben minden 7–9 gyerek mellé kellene egy pedagógus
Fotó: Boda L. Gergely
A Krónikának nyilatkozó szakpolitikus szerint jövőre már az államnak kell finanszíroznia a bölcsődepedagógusok fizetését.
2018. december 28., 10:182018. december 28., 10:18
2018. december 28., 10:212018. december 28., 10:21
Meglepte a tanfelügyelőségeket, hogy a novemberben megjelent beiskolázási módszertanban nem szerepelnek a bölcsődék, pedig számítottak rá. A júliusban hatályba lépett törvény alapján ugyanis az állam finanszírozza a bölcsődepedagógusok fizetését, és általában a beiskolázási terv alapján hagyják jóvá az álláskeretet. Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő a Krónikának úgy nyilatkozott,
ám az biztos, hogy a bölcsődepedagógusok fizetését az oktatási minisztérium biztosítja normatív finanszírozási rendszer, vagyis fejkvóta alapján.
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő lapunknak elmondta, már novemberben megjelent a 5235-ös miniszteri rendelet, vagyis a jövő tanévre a beiskolázási módszertan, ez alapján számítják ki az álláskeretet, és ebben egy szó sem esik a bölcsődékről. „Attól tartunk, hogy a 2019–2020-as tanévben minden marad a régiben, hiszen ez országos szinten több ezer új tanügyi állást jelent” – részletezte Kiss Imre. Kifejtette, miközben az óvodában, iskolában húsz fősnél nagyobb csoportok, osztályok alakulnak, a bölcsődékben 7–9 gyerek mellé kell alkalmazni pedagógust, hogy kijöjjön a fizetésük legalább 10 ezer lej kell hogy legyen a fejkvóta, vagyis kétszerese annak, amit jelenleg az óvodákban, iskolákban alkalmaznak. Félő, hogy ezt a hatalmas kiadást nem vállalják be, de bizonytalan a rendszer, nem lehet előre tervezni” – mutatott rá Kiss Imre.
Az oktatási törvényt módosító, júliusban megjelent 2018/201-es jogszabályban különben az áll, hogy megjelenése után 90 napon belül ki kell dolgozni a normatív finanszírozásra vonatkozó módszertant, módosítani kell a bölcsődék megszervezését és működését szabályozó 2012/1252-es kormányhatározat módszertanát, a bölcsődék finanszírozásának módját pedig újabb kormányrendelettel kell szabályozni, szintén 90 napon belül. Bár ez a határidő lejárt, ezekből még semmi nem történt meg.
„A törvény világosan fogalmaz, a 2019–2020-as tanévtől a bölcsődepedagógusok fizetését a minisztériumnak kell finanszíroznia” – szögezte le megkeresésünkre Szabó Ödön. Az RMDSZ oktatásért felelős szakpolitikusa kifejtette, a jogszabály szerint a bölcsődéknek nem kell átkerülniük az oktatási hálózatba – bár esetenként erre is van lehetőség, de
„Nem beszélhetünk még a bölcsődék finanszírozásáról, hiszen a jövő évi költségvetést még nem láttuk. Ha készen lesz az oktatási minisztérium büdzséje, az álláskeret, akkor látjuk, hogy betartották vagy sem a törvényt. Elvileg még a félévi költségvetés-kiegészítésbe is bekerülhet a bölcsődepedagógusok fizetésére szánt keret, hiszen arra csak 2019 szeptemberétől lesz szükség, amikor az új tanév megkezdődik” – részletezte a szakpolitikus. Hozzátette: lehet, hogy „megijednek”, és nem akarják bevinni a jövő évi költségvetésbe ezt az összeget, de ezt még nem lehet tudni, hiszen még nem ismertek a sarokszámok, a költségvetést csak januárban fogadja el a parlament. Addig pedig még további egyeztetések várhatóak.
Szabó Ödön hangsúlyozta, a bölcsődéket valamikor szociális-egészségügyi intézménynek nyilvánították, így valószínűleg a munkaügyi és az egészségügyi minisztérium is bepótol a fenntartásukba. Szerinte
szavatolják a szakmai fejlődésüket, például tehessék le a véglegesítő, fokozati vizsgákat, a szakmai hozzáállást pedig ellenőrizni tudják. Korábban a tanfelügyelőségeknek volt „homályos felügyeleti joguk”, de ezt nem alkalmazták, a bölcsődékben dolgozó pedagógusoknak nem volt tanfelügyelőjük, pedagógiai körük, kidolgozott módszertanuk, holott nagyon fontos a korai fejlesztés. „A bölcsőde nem csomagmegőrző, ebben az időszakban intenzíven fejlődik a gyerek, komoly fejlesztési programra, képzett pedagógusokra, és szakmai felügyeletre van szükség, ezt szavatolja az új törvény” – szögezte le Szabó Ödön.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
szóljon hozzá!