
Fokozott odafigyelés. A bölcsődékben minden 7–9 gyerek mellé kellene egy pedagógus
Fotó: Boda L. Gergely
A Krónikának nyilatkozó szakpolitikus szerint jövőre már az államnak kell finanszíroznia a bölcsődepedagógusok fizetését.
2018. december 28., 10:182018. december 28., 10:18
2018. december 28., 10:212018. december 28., 10:21
Meglepte a tanfelügyelőségeket, hogy a novemberben megjelent beiskolázási módszertanban nem szerepelnek a bölcsődék, pedig számítottak rá. A júliusban hatályba lépett törvény alapján ugyanis az állam finanszírozza a bölcsődepedagógusok fizetését, és általában a beiskolázási terv alapján hagyják jóvá az álláskeretet. Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő a Krónikának úgy nyilatkozott,
ám az biztos, hogy a bölcsődepedagógusok fizetését az oktatási minisztérium biztosítja normatív finanszírozási rendszer, vagyis fejkvóta alapján.
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő lapunknak elmondta, már novemberben megjelent a 5235-ös miniszteri rendelet, vagyis a jövő tanévre a beiskolázási módszertan, ez alapján számítják ki az álláskeretet, és ebben egy szó sem esik a bölcsődékről. „Attól tartunk, hogy a 2019–2020-as tanévben minden marad a régiben, hiszen ez országos szinten több ezer új tanügyi állást jelent” – részletezte Kiss Imre. Kifejtette, miközben az óvodában, iskolában húsz fősnél nagyobb csoportok, osztályok alakulnak, a bölcsődékben 7–9 gyerek mellé kell alkalmazni pedagógust, hogy kijöjjön a fizetésük legalább 10 ezer lej kell hogy legyen a fejkvóta, vagyis kétszerese annak, amit jelenleg az óvodákban, iskolákban alkalmaznak. Félő, hogy ezt a hatalmas kiadást nem vállalják be, de bizonytalan a rendszer, nem lehet előre tervezni” – mutatott rá Kiss Imre.
Az oktatási törvényt módosító, júliusban megjelent 2018/201-es jogszabályban különben az áll, hogy megjelenése után 90 napon belül ki kell dolgozni a normatív finanszírozásra vonatkozó módszertant, módosítani kell a bölcsődék megszervezését és működését szabályozó 2012/1252-es kormányhatározat módszertanát, a bölcsődék finanszírozásának módját pedig újabb kormányrendelettel kell szabályozni, szintén 90 napon belül. Bár ez a határidő lejárt, ezekből még semmi nem történt meg.
„A törvény világosan fogalmaz, a 2019–2020-as tanévtől a bölcsődepedagógusok fizetését a minisztériumnak kell finanszíroznia” – szögezte le megkeresésünkre Szabó Ödön. Az RMDSZ oktatásért felelős szakpolitikusa kifejtette, a jogszabály szerint a bölcsődéknek nem kell átkerülniük az oktatási hálózatba – bár esetenként erre is van lehetőség, de
„Nem beszélhetünk még a bölcsődék finanszírozásáról, hiszen a jövő évi költségvetést még nem láttuk. Ha készen lesz az oktatási minisztérium büdzséje, az álláskeret, akkor látjuk, hogy betartották vagy sem a törvényt. Elvileg még a félévi költségvetés-kiegészítésbe is bekerülhet a bölcsődepedagógusok fizetésére szánt keret, hiszen arra csak 2019 szeptemberétől lesz szükség, amikor az új tanév megkezdődik” – részletezte a szakpolitikus. Hozzátette: lehet, hogy „megijednek”, és nem akarják bevinni a jövő évi költségvetésbe ezt az összeget, de ezt még nem lehet tudni, hiszen még nem ismertek a sarokszámok, a költségvetést csak januárban fogadja el a parlament. Addig pedig még további egyeztetések várhatóak.
Szabó Ödön hangsúlyozta, a bölcsődéket valamikor szociális-egészségügyi intézménynek nyilvánították, így valószínűleg a munkaügyi és az egészségügyi minisztérium is bepótol a fenntartásukba. Szerinte
szavatolják a szakmai fejlődésüket, például tehessék le a véglegesítő, fokozati vizsgákat, a szakmai hozzáállást pedig ellenőrizni tudják. Korábban a tanfelügyelőségeknek volt „homályos felügyeleti joguk”, de ezt nem alkalmazták, a bölcsődékben dolgozó pedagógusoknak nem volt tanfelügyelőjük, pedagógiai körük, kidolgozott módszertanuk, holott nagyon fontos a korai fejlesztés. „A bölcsőde nem csomagmegőrző, ebben az időszakban intenzíven fejlődik a gyerek, komoly fejlesztési programra, képzett pedagógusokra, és szakmai felügyeletre van szükség, ezt szavatolja az új törvény” – szögezte le Szabó Ödön.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
szóljon hozzá!