Válságban a kisközségek

Mint mondta, a kormánynak két forgatókönyve is van az évek óta fennálló probléma kiküszöbölésére: Cioloş szerint egyrészt a kisebb községek összevonásával, másrészt az önkormányzatok szorosabb együttműködése révén lehetne elérni azt, hogy a települések önfenntartóvá váljanak. Hozzátette, választási évben nem szabad csodákra számítani, kormánya azonban a decentralizációs reformok végrehajtására törekszik.

Ilyés: rossz a Cioloş-ötlet

Ilyés Gyula, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke a Krónika kérdésére elmondta, rossz ötletnek tartja a kisebb községek összevonására vonatkozó elképzelést, egy ilyen átszervezés szerinte rontaná a közigazgatási szolgáltatások minőségét. „Nem támogatjuk az összevonást, azt pedig végképp nem, hogy erre általános kritériumok – például a települések lakosságának száma – alapján kerüljön sor, hiszen minden esetet külön kell elbírálni” – fogalmazott a közigazgatásügyi szakértő.

Ilyés Gyula elmondta, más országokban is folyamatosan vitát szül az önkormányzati jövedelmeket szabályozó pénzügyi rendszer, hogy mekkora összegek folynak be az adókból a központi költségvetésbe, és mennyi marad helyben. „Ez teljesen gazdaságfüggő: ahol működik a gazdaság, ott a helyi önkormányzatnak is van jövedelme. A kisközségekben kevés a vállalkozás, kevés az alkalmazott, így a személyi jövedelemadóból visszaosztott összegek sem nagyok. Ám ez nem azt jelenti, hogy ha három szegény községet összevonunk, jelentősen javul a helyzet” – érvelt az RMDSZ politikusa.

Meglátása szerint a személyzeti költségeken nem lehetne sokat spórolni, hiszen ha 10-12 falut összevonnak, akkor az önkormányzat kénytelen lesz kihelyezett irodákat működtetni, különben nem tudják tartani a kapcsolatot a lakossággal. „Minden más kiadás ugyanakkora marad: az infrastruktúra fenntartása, a közvilágítás, a szociális költségek, az iskolák működtetése nem kerül kevesebbe. Azzal lehetne valamennyit spórolni, hogy három polgármester, jegyző és könyvelő helyett csak egy marad, ellenben sokat romlana a közigazgatási szolgáltatások pénzben nem mérhető minősége” – hívta fel a figyelmet Ilyés.

Rámutatott, jelenleg is hátrányban vannak a kis falvak a községközponthoz képest, amikor például infrastrukturális fejlesztésre kell pályázni. Példaként említette, ha tizenkét falu tartozna egy központhoz, a legkisebbeknek még a jelenleginél is hosszabb várakozási időre kellene számítaniuk. Azonkívül az ügyintézés is sokkal bonyolultabb és drágább lenne, ha egy hivatalhoz többen tartoznának, és távolabbról kellene odautazniuk. „Azt is kizártnak tartom, hogy ez az elképzelés önkéntes alapon tudna működni, hiszen az elmúlt években inkább a szétválásokra volt több példa, mi több, a fiatal települések jobban tudtak fejlődni, amikor kikerültek a nagyközség holdudvarából” – tette hozzá Ilyés Gyula.

„Nem könyöradományt várunk a kormánytól”

„Mi nem könyöradományt várunk a központi költségvetésből, hanem azt kérjük a kormánytól, ami nekünk jár” – fogalmazott Ráduly István, Uzon község polgármestere, akit szintén a miniszterelnök javaslatáról kérdeztünk. Az egyik legnagyobb székelyföldi község polgármestere kifejtette, a Kovászna megyei Uzon a saját bevételeiből tudja finanszírozni az önkormányzat működését, ám a nagyobb pályázatok önrészére már nem futja. „A több millió eurós projektek 2-3 vagy éppen 10 százalékos önrészét nem tudja kitermelni a község, ezért van szükség a visszaosztott pénzekre” – mondta Ráduly.

Emlékeztetett, tavaly a kormány megszabta a települések költségvetésének alsó határát, és ha a község saját jövedelme meghaladta a 1,5 millió lejt, előfordult, hogy egyetlen vasat sem, vagy a megszokottnál sokkal kevesebbet kapott a központi büdzséből. „Mi erre a pénzre számítottunk, így veszélybe kerültek a két-három évvel korábban leszerződött pályázataink” – magyarázta a községvezető. Ráduly István az összevonásokra vonatkozó javaslatról azt mondta, ha az odacsatolt falvak már kiépült infrastruktúrával rendelkeznek, és van saját jövedelmük, akkor nem jelentene gondot egy ilyen adminisztratív lépés, ellenkező esetben viszont hátráltatnák a község fejlődését.

A háromszéki Árkos 2004-ben vált le az addigi községközpont Kőröspataktól, s Máthé Árpád polgármester szerint az önállósodásnak csak pozitív hozadéka volt, célirányosan, következetesen tudtak tervezni és kivitelezni. A saját jövedelem biztos forrás, amire alapozni lehet, de a fejlesztéseket általában nem ebből valósítják meg a falvak, hanem kormányprogramokra, európai uniós projektekre pályáznak – magyarázta a polgármester.

Sokat számítana, ha helyben maradnának az adók

Póka András György, a Kolozs megyei Kalotaszentkirály polgármestere szerint semmi új nincs abban, amit a miniszterelnök mondott a vidéki önkormányzatok önfenntartásával kapcsolatos problémákról.

„Ha az év végi büdzsét nézzük, amelyben az uniós forrásokból származó pénzek, illetve a központi költségvetésből érkező támogatások is szerepelnek, akkor bizony 10-15 százaléknál tartunk a saját adókból és illetékekből származó bevételeket illetően” – fejtette ki a Krónikának az elöljáró.

Hozzáfűzte, természetes, hogy nagyobb a jövedelmük azoknak a községeknek, amelyeknek sikerült ipari parkot építeniük, de Kalotaszentkirály és környéke ilyen szempontból hátrányos helyzetű térségnek számít. Mint részletezte: ezt akár ki is lehetett volna használni, hiszen korábban voltak olyan, a hátrányos helyzetű vidékek felzárkóztatást célzó kormányzati pályázati kiírások, amelyekkel Bánffyhunyad mint a térség húzóereje élhetett volna.

Ami a községek összevonását célzó javaslatot illeti, a kalotaszentkirályi polgármester leszögezte: nem lát benne túl sok fantáziát. Mint fogalmazott, ha öt szegény községet összevonnak, akkor abból nem lesz egy új, gazdag település. „Ha a gazdasági tevékenységek után befizetett adók helyben maradnának, akkor lehet, hogy rögtön más lenne a helyzet” – mutatott rá Póka András György. Hozzáfűzte, a jelenlegi rendszer szerint a behajtott adókat és egyéb illetékeket Bukarestbe küldik, onnan meg visszaosztják. Kérdésünkre elmondta: amennyiben az adók helyben maradnának, akkor elképzelhető, hogy Kalotaszentkirály önfenntartó tudna lenni, de erre természetesen nem készítettek tanulmányokat, hiszen az nem áll érdekében jelenleg az önkormányzatoknak.

„Nyilvánvaló, hogy tisztességes rendszerben sokat számítana, ha helyben maradnának az adók” – tette hozzá a polgármester. Hozzáfűzte: ha a korszerűsített infrastruktúrával rendelkező Kalotaszentkirályhoz más községeket is hozzácsatolnának, az többféle veszéllyel is járna. Mint részletezte: nem mindegy, hogy a Székelyföldön vonnak össze községeket, vagy az olyan térségekben, ahol nemzetiségi megoszlás szempontjából is vegyes a vidék lakossága.

Kalotaszentkirályt például visszahúzná, ha szegényebb községekkel vonnák össze. Szerinte inkább a Kalotaszeg egészét kellene egységesen fejleszteni. Kérdésünkre hozzáfűzte: abban sem lát nagyobb lehetőséget, ha több kalotaszegi község közösen pályázna uniós forrásokra, hiszen az infrastrukturális fejlesztésekre szánt pénzeket külön-külön is le tudták hívni az önkormányzatok.