
Fotó: Gergely Imre
A bukaresti parlament által frissen elfogadott jogszabály arra kötelezi a román környezetvédelmi minisztériumot, hogy minden évben szabjon meg beavatkozási kvótát az elszaporodott védett fajok esetében, illetve ezt szükség esetén bármikor megtehesse.
2018. május 23., 15:182018. május 23., 15:18
2018. május 23., 15:262018. május 23., 15:26
Az RMDSZ által kidolgozott módosító indítványt szerdán döntéshozó kamaraként szavazta meg a képviselőház plénuma. A szövetség törvényhozói arra hivatkozva terjesztették be javaslatukat, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt Székelyföldön a medveállomány, emiatt emberéletek kerültek veszélybe. Számos helyi és megyei önkormányzat jelezte a problémát a környezetvédelmi tárcának, azonban mindmáig csak részlegesen sikerült előrelépni az ügyben.
Az RMDSZ törvénymódosítása értelmében ezentúl a környezetvédelmi minisztérium minden évben beavatkozási kvóta megállapítására lesz köteles, illetve a módosítás további kötelezettséget ír elő, amely alapján a szaktárca egy év leforgása alatt, vészhelyzetben többször is elrendelheti a beavatkozást az elszaporodott állomány esetében. Magyar Lóránd, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője, az alsóház mezőgazdasági bizottságának tagja, a törvénytervezet kidolgozója elmondta, a szakbizottsági munkálatok alatt számos vitát eredményezett a szövetség törvénytervezete, de sikerült megértetni a többséggel a szabályozás szükségességét.
Magyar elmondta, szakmai felmérések és módszertan alapján állapítják meg a védett állatok számát, amely értelmében a szaktárca jóváhagyja a beavatkozási kvótát, azonban ezen a téren is szükség van további előrelépésekre, hiszen nem tükrözik teljes mértékben a valóságot. „A közeljövőben szükség lesz egy sokkal alaposabb genetikai elemzésen alapuló állományfelmérésre, hiszen jelen pillanatban semmilyen hatóság nem rendelkezik pontos adatokkal a medveállományt illetően, országos és regionális lebontásban” – idézte az RMDSZ parlamenti hírlevele a Szatmár megyei honatyát.
Az országban, ezen belül elsősorban Székelyföldön azóta sokasodtak meg a medvetámadások, hogy a környezetvédelmi minisztérium – amely korábban évente több mint félezer medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak – 2016-ban betiltotta a populációt szabályozó medvevadászatot is. Ennek következtében túlszaporodás történt az állományban, amelynek létszáma egyes becslések szerint mára meghaladja a nyolcezer példányt, a nagyragadozók túlnyomó része ugyanakkor a székelyföldi Hargita, Kovászna és Maros, valamint a szomszédos Brassó megyében található. Grațiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter korábbi parlamenti meghallgatásán közölte, mivel Romániában nincs pontos nyilvántartás a medvék létszámáról, összeszámolják és csippel látják el a nagyvadakat.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
szóljon hozzá!