
Fotó: Boda Gergely
Az akkori integrációs minisztérium által meghirdetett versenytárgyaláson nyertes olasz J. V. Garboli-Conicos Tirrena-Scavi részvénytársaság 2004-ben 6,8 millió euróért vállalta a kivitelezést, azonban a munkálatot csupán 2005-ben kezdte el. A kivitelezõ azért nem dolgozott, mert megpróbált az eredeti árnál többet kérni a munkálatokért, amire azonban nem volt lehetõség, így végül abban állapodtak meg, hogy a rendelkezésre álló 6,8 millió euróból csak 55 kilométernyi utat újítanak fel. A támfalak, a hidak és átereszek újraépítésének, valamint az út Barót városon áthaladó szakaszának javítási költsége az önkormányzatokra hárul. Ezt a megállapodást sem sikerült az olasz cégnek betartania, és 2006 decemberében a brüsszeli illetékes hatóságoktól kérte a szerzõdésbontás jóváhagyását arra hivatkozva, hogy a késlekedés miatt megnövekedtek a költségek. A brüszszeli intézmény a kivitelezõnek adott igazat, ezért emez beszüntette a munkálatokat. Az olasz cég addigra csupán a Barót és Vargyas, illetve Barót és Nagyajta közötti, összesen 22 kilométeres szakaszt újította fel, aszfaltozásra elõkészítette a Brassó megyei hat kilométeres szakaszt, Hargita megyében pedig egyáltalán nem dolgozott. Vajda Lajos, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke szerint az idén még tízmillió lejt költhetnek útjavításra, amibõl négymilliót a 131-es út korszerûsítésének befejezésére fordítanak. Megjavítják a Barót belterületén lévõ 1,8 kilométeres szakaszt – ezt kezdték el tegnap –, valamint a Vargyastól Hargita megye határáig terjedõ 2,3 kilométeres részt, amelyen elterítik a koptatóréteget. Az útszakasz Brassó megyei részének javítását már hetek óta elvégeztette a megyei tanács, így a Brassó megyei Szászmagyaróstól Kovászna megye határáig húzódó hat kilométeren már vadonatúj aszfaltúton lehet haladni. Ugyanakkor sok év után újra járható lesz az Erdõvidéket Sepsiszékkel, a Kõröspatak–Középajta közötti Vadas-hágón összekötõ út is. A megyei tanács alelnöke szerint jelenleg a 19 kilométeres szakasz kavicsozásán dolgoznak, jövõre pedig leaszfaltozzák azt. Krónika Útrehabilitáció Szovátán Néhány napja már hullám- és gödörmentes úton lehet bejutni Szováta központjába, ahová eddig – a Parajd, Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós felé vezetõ eltérõtõl – a fürdõváros talán legelhanyagoltabb útszakaszán kellett végigzötyögni. A két kilométeres szakaszon elvégzett munkálatokat tegnap Tánczos Barna, a szállításügyi minisztérium államtitkára is megtekintette. A tisztségviselõ ígéretet tett arra, hogy 2008-ban teljes rehabilitációnak vetik alá a DN 13-as, Szováta központjába vezetõ szakaszát. „Most így jó, ahogyan van, mert végre Marosvásárhelytõl a szovátai fürdõtelepig kitûnõ minõségû úton lehet kocsikázni. Azonban ha az említett két kilométeres szakaszon sikerül elvégezni az alapozást is, még jobb lesz, mert erre az útszakaszra igencsak ráfér az újjáalapozás is\" – értékelte lapunknak a beruházást Péter Ferenc polgármester. Az elöljáró és az önkormányzati képviselõk három évvel ezelõtt éppen azért mondtak le a városi útnak számító szakaszról az útügy javára, hogy annak karbantartása ne a helyi költségvetést terhelje. Szucher Ervin
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.