
Erős vár. A Maros megyei prefektúra székhelye
Fotó: Boda L. Gergely
Úgy tűnik, Lucian Goga prefektuson kívül mindenki számára egyértelmű, hogy visszaélés történt a vásárhelyi Dózsa György utcában leszerelésre ítélt magyar utcanévtáblák ügyében, a kormánymegbízottal mégsem akar senki ujjat húzni.
2017. június 13., 11:372017. június 13., 11:37
A marosvásárhelyi városháza munkatársai számára is egyértelmű, hogy Lucian Goga, Maros megye prefektusa olyan jogerős bírósági ítéletre hivatkozva utasította a polgármesteri hivatalt a Dózsa György úton kihelyezett magyar utcanévtáblák eltávolítására, amelynek semmi köze az érintett feliratokhoz.
Ennek ellenére nem tudni, hogy visszakerülnek-e – illetve ha igen, mikor – a már leszerelt táblák, úgy tűnik, az illetékesek kivárnak, illetve nem szívesen tesznek keresztbe a kormánymegbízottnak.
Szövérfi László, a helyi önkormányzat jegyzője lapunknak úgy nyilatkozott:
illetve a Dózsa György út többnyelvű feliratozásához. A jogász ugyanakkor nem tudta megmagyarázni, hogy ilyen körülmények között miért mentek bele Lucian Goga magyarellenes provokációjába, illetve miért láttak neki azonnal a polgármesteri hivatal munkatársai a táblák leszerelésének.
Erre vonatkozó kérdésünkre, valamint arra, hogy az eltávolított mintegy 10–15 táblát a többi levétele követi-e, a városháza többi illetékesétől sem kaptunk egyértelmű választ. Claudiu Maior, Dorin Florea polgármester személyes tanácsadója lapunknak elmondta: nem tartja szerencsésnek a prefektus konfliktusgerjesztő intézkedését.
Maior is rájött arra, hogy a Lucian Goga által felhozott bírósági ítélet nem képezheti a táblák eltávolításának jogi alapját, azonban attól tart, hogy
Maior egyébként osztja az RMDSZ álláspontját, miszerint az ügyet egy jogilag támadhatatlan tanácsi határozattal lehetne megoldani.
Erős ember. Lucian Goga prefektus
Fotó: Boda L. Gergely
A Dózsa György utcában kihelyezett többnyelvű táblák még csak nem is képezték annak a pernek a tárgyát, amelynek jogerős ítéletére Goga hivatkozik – erre nemrég Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) elnöke is felhívta a figyelmet.

A marosvásárhelyi többnyelvű utcanévtáblákért évek óta küzdő Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) elnöke szerint durván visszaélt a hatalmával Lucian Goga, Maros megye prefektusa.
A közérdekű információhoz való hozzáférés joga alapján kikértük a prefektúráról a szóban forgó, a marosvásárhelyi táblabíróság által 2016. november 17-én hozott, 812/R számot viselő ítéletet. Az említett perben a Cristina Mihai, Adela Vintilă és Rodica Micu alkotta bírói testület a kormánymegbízott javára döntött, megerősítve ezzel a megyei törvényszék alapfokú ítéletét.
A prefektus a 2015. május 28-án hozott, 150-es számú tanácsi határozatot támadta meg, amely
Az RMDSZ javaslatára a jelenlegi hivatalos név alatt egy másik táblán tájékoztató jelleggel megjelent volna az utca régi magyar neve is. Például a Călăraşilor utca kisebbségi megnevezése Kossuth Lajos lett volna, a Köztársaság tér Szent György tér is lett volna, a Brăila utca Knöpfler Vilmos nevét, a Rovinari utca pedig Ady Endre nevét vette volna „vissza”, míg a Mărăşti utca felirat alatt Vörösmarty Mihály nevét olvashattuk volna.
A harmincas listán többnyire olyan utcák szerepeltek, amelyeknek nevét a kommunizmus alatt változtatták meg, az egykori magyar névre való „visszakeresztelést” pedig a város román politikusai jellemzően nem támogatják. A köztes megoldást jelentő önkormányzati döntést annak idején Dorin Florea polgármester is felvállalta.
Az úgynevezett alternatív utcanevek kiírásának több vegyes lakosságú európai városban hagyománya van, az utóbbi években pedig Erdély egyes településein is megjelentek a régi elnevezések. Tordán, Besztercén, Szászsebesen és Halmiban például számos olyan utca van, amelynek feltüntetett magyar neve nem a román megnevezés hivatalos fordítása, hanem a kisebbség által használt történelmi elnevezés.
A Dózsa György utcai táblák kapcsán különben Lucian Goga már akkor ellentmondásba keveredett, amikor múlt héten a városházának kiadott ukáz jogi alapjáról kérdeztük. Előbb azt állította, a tanács nem tartotta be a jogi lépéseket, utána viszont arról értekezett, hogy a közigazgatási törvény ugyan kötelezővé teszi a kétnyelvű feliratozást azokon a településeken, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot, viszont az előírás nem terjed ki az utcanevekre.

Nem tartja magát a kétnyelvűség ellenségének Lucian Goga Maros megyei prefektus, aki azzal magyarázkodik: csak a törvénynek tett eleget, amikor a magyar feliratok eltávolítására adott utasítást.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
Kolozsváron építhetik meg az első, közpénzből létrehozott, a szenvedélybetegségek kezelését szolgáló addiktológiai központot. A polgármesteri hivatal 35 millió euróból valósítaná meg az egészségügyi beruházást.
szóljon hozzá!