2008. szeptember 15., 00:002008. szeptember 15., 00:00
„Egy nép addig él, amíg emlékezni tud” – hangsúlyozta. Hozzátette: fontos történelmi eseménynek számít az ezeréves múlt megélése, az arra való emlékezés. A millenniumi körlevelében Tamás József segédpüspök Illyés Gyulát idézte: „Ezer évet csak sikeres, tehetséges nép tud megélni, nagy erőpróbákkal, rengeteg küzdelem árán.” A magyar népnek sikerült – fűzte hozzá –, ezt szeretné méltó módon megünnepelni az egyház, II. János Pál pápa szavai szerint „hálával emlékezve a múltra, szenvedéllyel élve a jelent és bizalommal tekintve a jövő fele.”
Az ünnepi esztendő folyamán az egyház egyéves lelkigyakorlatra hívja híveit, ennek pedig az emlékezés, a mérlegelés, a gyökerek megvizsgálása, a múlt újragondolása, újraértékelése a lényege abból a célból, hogy hitben és lélekben megerősödve léphessen mindenki tovább.
Mária névnapján, a Szűzanya ünnepén a Szűzanyának szentelt kegyhelyen hirdették meg a millenniumi évet, azon a kegyhelyen, amelyet a pünkösdi búcsúról ismernek ugyan világszerte, eredeti ünnepe azonban Sarlós Boldogasszony. „1038-ban Szent István a halála előtt, mivel fia már nem élt, a Szűzanyának ajánlotta országát. Így lettünk Regnum Marianum, Mária országa. Szent István volt az első, aki ezt megtette, lépését később még negyven ország követte – hangsúlyozta Jakubinyi György. – Méltó helyen ünnepelünk. A magyarok nagyasszonya végigkíséri ezeréves történelmünket.”
A gyulafehérvári egyházmegye a jubileumi év alatt számos kerületi, ifjúsági, teológiai-hitéleti, kulturális rendezvényt szervez. A millenniumi év leghangsúlyosabb eseménye a 2009. május 30-ára eső csíksomlyói pünkösdi búcsú, illetve a záróünnepség, amelyre jövő év szeptember 29-én, Szent Mihály főangyal ünnepén, az egyházmegye búcsúünnepén kerül sor Gyulafehérváron.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A kisajátított ingatlanok tulajdonjogának ellenőrzésével megteszik az első lépést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezéséhez. Az Arad és Kisjenő közötti szakasz több mint 47 kilométer hosszú lesz.
Felerősödő szélre figyelmeztető elsőfokú, avagy sárga riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombatra az ország 23 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök már csütörtökön megérkezett Kolozsvárra – pénteken a kincses város közeli Zsukiménesben részt vesz az RMDSZ 17. kongresszusán.
A fejlesztési minisztérium javaslatára csütörtöki ülésén a kormány összesen 168 millió lejt utalt ki 34 megye összesen 74 előadóművészeti intézményének támogatására.