Újrarajzolnák a váradi tömegközlekedést

A bukaresti közlekedéskutatási intézet által elkészített több száz oldalas dokumentáció ugyanis nemcsak a partiumi megyeszékhely tömegközlekedésének elemzését tartalmazza, 96 ajánlást is megfogalmaz számára.

Csuzi István, a helyi közszállítási vállalat (OTL) igazgatója szerint ezek közül egyesek nagyon sok pénzt igényelnének, vannak, amelyek az aktuális rendszer hatékonyabbá tételét szolgálják, de olyanok is akadnak, amelyek nem igényelnek anyagi ráfordítást.

„Hogy ez utóbbira példát mondjak: egy nap autó nélkül Nagyváradon. Ez viszont nyilván óriási ellenállásba ütközne, a város még nem készült fel erre. A villamossínek elkülönítése az autós forgalomtól viszont már kivitelezhető, és ezáltal megduplázódna a járművek sebessége” – magyarázta az igazgató. Rámutatott, hogy hasonló szakaszok már vannak a városban, és a kezdeti tiltakozás után végül a lakosok is megszokták. 

„Mi 36 ajánlást fogadtunk el, amelyeket gyakorlatba ültethetőnek tartunk. Ezek közül 12 a polgármesteri hivatal számára ír elő feladatokat, így a projektet hamarosan közvitára bocsátjuk, hogy utána ősszel a helyi tanács döntsön róla” – mondta Csuzi. Hozzátette, hogy a mobilitási terv része és alappillére az általános városrendezési tervnek, ezen konkrét stratégia alapfeltétele az uniós pályázatoknak.

Míg a villamosjáratok kiterjesztése a Nagyváradi Egyetem irányába vagy a metropolisövezetből érkező utasok „integrálása” a helyi tömegközlekedésbe, nem új keletű terv, a trolibuszok megjelenése a városban már feltűnő lehet. „Ez hosszú távú elképzelés, de minél többféle a tömegközlekedési lehetőség, annál nagyobb a lakosság komfortérzete” – magyarázta Csuzi. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a százezernél nagyobb lakossággal jegyzett városokban 2030 után már csak elektromos meghajtású tömegközlekedési járművek közlekedhetnek, így a ma használt környezetszennyező autóbuszoktól meg kell majd válniuk.

A kimutatások alapján egyébként Nagyvárad lakosságának a háromnegyede a villamost használja, így a sínek bővítését ez is indokolttá teszi. Csuzi István emlékeztetett, hogy az ’50-es években még 11 villamosjárat közlekedett a városban, majd szerencsétlen döntések hatására ’94-ig felszedték a síneket. Noha a város tömegközlekedését civilizáltnak találja, azt elismerte, hogy a peremvidék megközelítése még orvoslásra vár. Erre egy próbamegoldást találtak ki, „hívásra érkező” járatokkal fognak kísérletezni.

„Mi, az önkormányzat által megrendelt szolgáltatásnak kell hogy eleget tegyünk, az általános igényeket kielégítsük. Ezen felül minden bővítés plusz pénzt igényel, a kérdés pedig, hogy ki fizet?” – tette fel a kérdést az igazgató.