Születésének 400. évfordulóján kétnapos rendezvénnyel emlékeznek Apáczai Csere Jánosra a róla elnevezett kolozsvári gimnáziumban
Fotó: Apáczai Csere János Elméleti Líceum / Facebook
Apáczai Csere János születésének 400. évfordulója alkalmából kétnapos rendezvénnyel tiszteleg a 17. században élt neveléstudós, filozófus, teológus munkássága előtt a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum. Az ünnepi eseményről és az iskola névadójának szellemi örökségéről Vörös Alpár, az oktatási intézmény igazgatója beszélt a Krónikának.
2025. május 21., 19:312025. május 21., 19:31
Kétnapos rendezvénysorozattal tiszteleg névadója szellemi öröksége előtt a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum. A 400 éve a barcasági Apácán született pedagógusra, filozófusra, kálvinista teológusra május 22-én és 23-án emléktábla-avatással, korabeli dokumentumokból válogatott kiállítással, színházi előadással és gálaműsorral is megemlékeznek a róla elnevezett gimnáziumban. Vörös Alpár, az oktatási intézmény vezetője a Krónikának elmondta, a jubileumi évforduló alkalmat ad arra, hogy újraértékeljék a 17. században élt teológus, filozófus, a magyar nevelésügy és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára, az erdélyi puritánus mozgalom kiemelkedő alakja, az első magyar enciklopédista, a karteziánus ismeretelmélet korai magyar követője életművét.
„Apáczai munkássága a hetvenes-nyolcvanas években még komoly tudományos érdeklődés tárgya volt, de az utóbbi évtizedekben, mintha kikopott volna a köztudatból, így az évforduló jó alkalom arra, hogy újból a szellemi örökségére irányítsuk a figyelmet.
csak a szülőfalujában, Apácán áll egy emléktábla. Kolozsváron, ahol tanult, és életének utolsó három évében tanárként és igazgatóként tevékenykedett, mindeddig nem kapott méltó köztéri emléket ” – mondta az Apáczai-líceum igazgatója. Hozzátette, noha az iskolájuk ápolja Apáczai emlékét, a jubileumi évforduló kapcsán igyekeznek jobban megismertetni életművének jelentőségét a diákokkal.
Képzőművészeti alkotásokból, rajzokból nyílik kiállítás a redezvényen
Fotó: Apáczai Csere János Elméleti Líceum / Facebook
A kétnapos rendezvénysorozat keretében csütörtökön emléktáblát helyeznek el az úgynevezett Apáczai-falon. „A Farkas utcai református templom melletti romkert falán kap helyet az emléktábla, ez az a fal, amely abból a református gimnázium épületéből maradt meg, amelyben tanított Apáczai annak idején, és ahol elmondta székfoglaló beszédét az iskolák fölöttébb szükséges voltáról” – magyarázata az iskolaigazgató.
Kiállítás nyílik továbbá Apáczai-korabeli iratokból, könyvekből is, a tárlat anyagát egyházi és állami gyűjteményekben őrzött dokumentumokból válogatták a szervezők.
Mint az igazgató fogalmazott, a kiállítás arra is rámutat, hogy a 17. században élt Apáczai által vallott eszmék napjainkban sem veszítettek aktualitásukból.
A légköri nyomáson és hőmérsékleten kívül többek között az UV-sugárzást, a levegő minőségét mérik kis műholdjaikkal a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum diákjai, akik beneveztek az Európai Űrügynökség (ESA) versenyére.
A rendezvény második napján sor kerül a hagyományos Apáczai Gálára, a korábbi évektől eltérően idén a programok erőteljesebben kapcsolódnak az Apáczai-évhez. „Az iskola színjátszó csoportja egy saját rendezésű, a nagy tudósról szóló darabbal készül: nem a jól ismert Páskándi-féle feldolgozások közül választottunk, hanem
– mondta az oktatási intézmény vezetője. Megjegyezte, az előadáson kívül ugyancsak Apáczai életművére fókuszál a képzőművészeti kiállítás és más programok is.
Az Apáczai-líceum színjátszó csapata saját rendezésű előadással készül
Fotó: Apáczai Csere János Elméleti Líceum / Facebook
Arra a kérdésünkre, hogy az iskola miért tartja fontosnak továbbvinni az erdélyi polihisztor szellemi örökségét, Vörös Alpár igazgató elmondta, Apáczai Csere János az anyanyelvi oktatás úttörője volt. „A 17. századi Erdélyben olyan oktatási reformokat fogalmazott meg, amelyeket később évszázadokon át alkalmaztak nemcsak a református egyházi oktatásban, hanem a közoktatásban is.
– jelentette ki az igazgató.
Apáczai fő műve az 1653-ban Utrechtben megjelent Magyar Encyclopaedia, az első magyar nyelvű enciklopédia. A mű az akkori korszerű európai tudást próbálta elérhetővé tenni a magyar olvasók számára, tíz könyvből áll, és a kor tudományos ismereteit rendszerezi a logika, etika, fizika, matematika, filozófia, teológia területén.
Vörös Alpár igazgató rámutatott, az enciklopédiában megfogalmazott, az oktatás megszervezésére irányuló tézisei iránymutatók lehetnek napjainkban is. „Nemrég újra olvastuk Apáczai pedagógiai intelmeit. Megdöbbentő, mennyire aktuálisak: például arra kéri a tanárokat, hogy szülői szeretettel forduljanak a diákjaik felé, és tudásuk legjavát nyújtsák nekik. Ezt az elvet próbáljuk ma is követni” – mondta az igazgató.
Hozzátette, az iskola az Apáczai Csere János által képviselt tudományos szellemiség továbbvitelét is kiemelt feladatának tekinti, fontosnak tartják a tudományos diákköri tevékenységek ösztönzését, a tehetséges diákok támogatását. Ennek jegyében szervezték meg idén áprilisban a több évtizedes hagyományra visszatekintő, az oktatási minisztérium által elismert, a romániai középiskolások tudományos konferenciáját, melyen az apáczais diákok kiemelkedő eredményeket értek el.
Álom és valóság határán játszódó musicaldarabot mutatnak be a hétvégén a kolozsvári operában. Az E. T. A. Hoffmann klasszikus meséje alapján íródott Diótörő és Egérkirály című előadást apáczais diákok szereplésével állították színpadra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március 15-e a szabadság és a magyarság egységének az ünnepe, amikor magyarok milliói egyet mondanak, és egyet gondolnak a piros-fehér-zöld kokárdák és lobogók alatt Kézdivásárhelytől Sopronig, Clevelandtől Sepsiszentgyörgyig.
A kincses városban idén is több százan vettek részt a nemzeti ünnep alkalmából szervezett megemlékezésen.
A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban, és kiállunk egymásért – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A nemzetpolitika célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon, a külhoni magyarok megmaradásához pedig erős anyaország és erős nemzetpolitika kell – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kolozsváron.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!