2011. június 03., 09:222011. június 03., 09:22
A kisebbségkutatási modul keretében Kiss Dénes, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szociológia tanszékének tanársegéde, vallás- és vidékszociológus tartott előadást Nagyváradon.
A kelet-európai posztkommunista térségben a nyugati elméletekkel ellentétben nem a gazdasági fejlődés szorította vissza a vallást, hanem az elnyomó hatalom programszerűen lehetetlenítette el azt, a rendszerváltás óta pedig egyfajta vallási revitalizáció folyik – mondta a szakember, ennek egyik oka az, hogy a vallás a nemzeti identitással is összekapcsolódik, másfelől az ország rossz gazdasági helyzete is az egyház felé fordította az embereket.
Egy 2008-ban készült felmérésen tízes skálán kellett bejelölniük a válaszadóknak, mennyire fontos Isten az életükben. A magyarországi átlag 5,24, a romániai pedig sokkal több: 8,63, az erdélyi magyarok esetében pedig 8,75. Hasonlóak az arányok, ha azt nézzük, saját bevallásuk szerint milyen gyakran imádkoznak, és milyen rendszerességgel járnak templomba az emberek, de ha arról van szó, pontosan miben hiszünk, megfordul a kép: az öröklétben, illetve a bűn és a pokol létezésében már sokkal több román hisz, mint romániai magyar. Kiss Dénes szerint ez annak tudható be, hogy az erdélyi magyarság számára az egyház többet jelent, mint vallást: szorosan összefügg a nemzet fogalmával, így számunkra sokkal fontosabbak a vallásosság olyan vetületei, amelyek a közösségi élettel kapcsolatosak. Érdekes, hogy a Felvidéken, az egyetlen olyan magyarlakta területen, ahol a többségi vallás nem bizánci jellegű, a magyar kisebbség kevesebbet jár templomba, mint a szlovák többség, hiszen itt nem jelent olyan erős nemzeti identitásmeghatározást a vallás, mint például a keleti ortodox Romániában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Az illetékes hatóságokhoz fordult Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, a jelenségért felelős cégtől pedig bocsánatkérést vár, miután elviselhetetlen bűz lepte el a kincses várost.
A múlt emlékeit őrző és a jövőnek szóló üzeneteket egyaránt magukban foglalják azok az új időkapszulák, amelyeket augusztus 13-án, Csíksomlyón helyeztek el a kegytemplom új toronygombjaiban.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt az 50 éves férfit, aki kedd este Brassó belvárosában autóval elgázolt három gyalogost, akik közül ketten a helyszínen életüket vesztették, a harmadik pedig súlyos állapotban került a megyei kórház intenzív osztályára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!