2011. június 03., 09:222011. június 03., 09:22
A kisebbségkutatási modul keretében Kiss Dénes, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szociológia tanszékének tanársegéde, vallás- és vidékszociológus tartott előadást Nagyváradon.
A kelet-európai posztkommunista térségben a nyugati elméletekkel ellentétben nem a gazdasági fejlődés szorította vissza a vallást, hanem az elnyomó hatalom programszerűen lehetetlenítette el azt, a rendszerváltás óta pedig egyfajta vallási revitalizáció folyik – mondta a szakember, ennek egyik oka az, hogy a vallás a nemzeti identitással is összekapcsolódik, másfelől az ország rossz gazdasági helyzete is az egyház felé fordította az embereket.
Egy 2008-ban készült felmérésen tízes skálán kellett bejelölniük a válaszadóknak, mennyire fontos Isten az életükben. A magyarországi átlag 5,24, a romániai pedig sokkal több: 8,63, az erdélyi magyarok esetében pedig 8,75. Hasonlóak az arányok, ha azt nézzük, saját bevallásuk szerint milyen gyakran imádkoznak, és milyen rendszerességgel járnak templomba az emberek, de ha arról van szó, pontosan miben hiszünk, megfordul a kép: az öröklétben, illetve a bűn és a pokol létezésében már sokkal több román hisz, mint romániai magyar. Kiss Dénes szerint ez annak tudható be, hogy az erdélyi magyarság számára az egyház többet jelent, mint vallást: szorosan összefügg a nemzet fogalmával, így számunkra sokkal fontosabbak a vallásosság olyan vetületei, amelyek a közösségi élettel kapcsolatosak. Érdekes, hogy a Felvidéken, az egyetlen olyan magyarlakta területen, ahol a többségi vallás nem bizánci jellegű, a magyar kisebbség kevesebbet jár templomba, mint a szlovák többség, hiszen itt nem jelent olyan erős nemzeti identitásmeghatározást a vallás, mint például a keleti ortodox Romániában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!