2011. június 03., 09:222011. június 03., 09:22
A kisebbségkutatási modul keretében Kiss Dénes, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szociológia tanszékének tanársegéde, vallás- és vidékszociológus tartott előadást Nagyváradon.
A kelet-európai posztkommunista térségben a nyugati elméletekkel ellentétben nem a gazdasági fejlődés szorította vissza a vallást, hanem az elnyomó hatalom programszerűen lehetetlenítette el azt, a rendszerváltás óta pedig egyfajta vallási revitalizáció folyik – mondta a szakember, ennek egyik oka az, hogy a vallás a nemzeti identitással is összekapcsolódik, másfelől az ország rossz gazdasági helyzete is az egyház felé fordította az embereket.
Egy 2008-ban készült felmérésen tízes skálán kellett bejelölniük a válaszadóknak, mennyire fontos Isten az életükben. A magyarországi átlag 5,24, a romániai pedig sokkal több: 8,63, az erdélyi magyarok esetében pedig 8,75. Hasonlóak az arányok, ha azt nézzük, saját bevallásuk szerint milyen gyakran imádkoznak, és milyen rendszerességgel járnak templomba az emberek, de ha arról van szó, pontosan miben hiszünk, megfordul a kép: az öröklétben, illetve a bűn és a pokol létezésében már sokkal több román hisz, mint romániai magyar. Kiss Dénes szerint ez annak tudható be, hogy az erdélyi magyarság számára az egyház többet jelent, mint vallást: szorosan összefügg a nemzet fogalmával, így számunkra sokkal fontosabbak a vallásosság olyan vetületei, amelyek a közösségi élettel kapcsolatosak. Érdekes, hogy a Felvidéken, az egyetlen olyan magyarlakta területen, ahol a többségi vallás nem bizánci jellegű, a magyar kisebbség kevesebbet jár templomba, mint a szlovák többség, hiszen itt nem jelent olyan erős nemzeti identitásmeghatározást a vallás, mint például a keleti ortodox Romániában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Malom-barlang eddig nem szerepelt a kirándulók számára ajánlott útvonalak között, mostantól azonban kiépített ösvényen érhető el.
Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Mindössze 2029-ben nyílhat meg újra a látogatók előtt a Brassó megye egyik turistamágnesének számító barcarozsnyói vár.
Újabb két határrendészt vettek őrizetbe a Szatmár megyei halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Egyiküket 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték, miután felmerült a gyanú, hogy megpróbálta akadályozni az ügyészség nyomozását.
Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.
Az illegális fakitermelés visszaszorítását célzó új alkalmazást fejlesztett ki egy erdélyi szakember.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!