Nyárádkarácsoni fóliaházak. Erdély-szerte egyre többen foglalkoznak fólia alatti zöldségtermesztéssel
Fotó: Makkay József
Erdély-szerte sok a zöldségtermesztő gazda, de az ágazat nagy gondja, hogy a kis családi gazdaságok nem tudnak megbirkózni a piac elvárásaival. Dr. György Sándor marosvásárhelyi kertészmérnök, szakoktató szerint nagyobb farmokra van szükség ahhoz, hogy csökkenteni lehessen az importot és a mezőgazdasági idénymunkások itthon maradjanak.
2020. május 11., 09:282020. május 11., 09:28
Piacainkon bőséges az árufelhozatal a helyben megtermelt tavaszi zöldségekből. A zöldhagyma, spenót, saláta, hónapos retek vagy a zöld fokhagyma helyi kistermelőktől származik, akik fóliasátorban állítják elő az primőröket, illetve fátyolfóliás takarással szabadföldi területekről is kínálnak korai zöldségeket Erdély melegebb, kevésbé fagyzúgos vidékein.
György Sándor kertészmérnök, nyugalmazott zöldségkutató, a nyárádszeredai kihelyezett kertészmérnökképző főiskola egykori oktatója szerint a legnagyobb gond az önszerveződés hiánya. „Összefogás és hűtőházak kellenének, mint az Európai Unió sok országában, ahova a környékbeli termelők bevihetik árujukat az értékesítésig. Ha a zöldségek hidegen tárolásának lehetősége biztosított, termelőink jóval nagyobb területeken nagyobb mennyiséget tudnának előállítani. A gazdákat úgy kellene megszervezni, hogy egységes kinézetű és nagy mennyiségű zöldséget szállítsanak a kereskedelemnek” – fogalmazott lapunknak a szakember. Hozzátette, az áruházak erre mindig vevők, hiszen jelenleg sok zöldséget és gyümölcsöt csak külföldi farmoktól tudnak beszerezni nagy tételekben és olcsóbb áron.
A romániai zöldségtermesztők zöme családi kisgazdaság, ahol a megtermelt és betakarított árut megfelelő tárolókapacitás híján azonnal el kell adni. A zöldség melegben hamar megfonnyad, így veszít piaci értékéből.
Közben a vásárlói szokások átalakulása miatt az emberek többsége nagyáruházakban vásárol, ahova a családi gazdaságok nagy része nem jut be árujával.
A kereskedelmet piacgazdasági szabályok uralják: a mérnök szerint ha a gazda ezeknek nem felel meg, kisebb üzlethálózatokban sem veszik át áruját, mert nincs kellő mennyiség. A kereskedelmi egységek azt szorgalmazzák, hogy olyan beszállítóik legyenek, akikre folyamatosan lehet számítani, és mindig a megrendelt mennyiségű árut kapják. Ennek a feltételnek a kisgazdaságok nem felelnek meg, így a legtöbb üzletlánc külföldi beszállítókra támaszkodik.
György Sándor szerint a hazai zöldségtermesztő gazdaságok kis üzemmérete arra is magyarázatot ad, hogy miért mennek tömegesen mezőgazdasági idénymunkások nyugat-európai farmokra. Egy hazai családi gazdaság a külföldi napszámos munka árának csak a töredékét tudja kifizetni. Működéséhez nincs elegendő tőke, kis területen termel, kevés az áruja, így kevés a bevétele is.
Annak a rétegnek, amelyik mezőgazdasági idénymunkákból él meg, a családi gazdaságok nem tudnak olyan bért ajánlani, ami itthon maradásra késztetné őket. Ehhez a legtöbb kézi munkaerőt igénylő zöldségtermesztési ágazatnak gyökeresen át kellene alakulnia. A váltáshoz elengedhetetlen a szakminisztériumi szerepvállalás. A szakember szerint az államnak kellene pályázatokkal beindítania a hűtőházak építését, ami nagy előrelépést jelentene a zöldségfarmok méreteinek növeléséhez. Ez több árut, több bevételt, több befektetést és jobban megfizetett idénymunkásokat jelentene, akik így nem külföldön keresnék a boldogulást.
A hazai zöldségtermesztés fejlesztési lehetőségét a felnőttképzés megerősítésében látja György Sándor. Ilyen szempontból Erdélyben kiemelkedő helyzetben van Maros megye, ahol a kilencvenes évek elejétől két évtizeden át a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának nyárádszeredai kihelyezett tagozatán sok helyi fiatal szerzett kertészmérnöki diplomát.
Közülük sokan zöldség-, virág és gyümölcstermesztési farmot, családi gazdaságot alapítottak, mások helyi önkormányzatoknál vagy nagyobb mezőgazdasági cégeknél helyezkedtek el szakmérnökként. Jelenlétük nagy impulzust adott a megye kertészeti fejlődésének. Ezt az oktatási vonalat vitték tovább az RMGE Maros mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet felnőttképző szaktanfolyamai, amelyeken György Sándor hosszú évek óta oktatóként vállal feladatokat.
„Tanfolyamjainkat mindig nagy érdeklődés övezi. A járvány miatt márciusban félbe kellett szakítanunk az oktatást, amit lehetőségeink szerint minél hamarabb be szeretnénk fejezni. De közben verbuválódott egy újabb 20-25 tagú csapat kertészeti szakoktatásra” – magyarázta a marosvásárhelyi szakember.
Mostanában volt eső, de korábban hatalmas szárazság nehezítette a zöldségmagvak kelését és a palántázást. Az időjárás drasztikus változásával egyre inkább aszályos időszakokra kell számítanunk. György szerint zöldségtermesztést sem fóliaházban, sem szántóföldi körülmények között nem lehet mesterséges vízutánpótlás nélkül elképzelni napjainkban. Ehhez nemcsak kutak, mély források vagy patakok, folyók vízéből kiépített öntözőrendszer kell, hanem olyan növénytermesztési technológiák is, amellyel a termelő csökkenteni tudja a víz párolgását.
A kertészmérnök rámutatott, a fátyolfóliás vagy egyéb talajtakarási lehetőségek nagyban hozzájárulnak a vízfogyasztás visszafogásához és a talaj egyenletesebb vízellátáshoz. Ez a módszer csepegtetős öntözéssel kiegészítve ideális körülményeket biztosít a sikeres zöldségtermesztéshez.
Egyre inkább korparancs a kevés vegyszert tartalmazó élelmiszerek fogyasztása. György szerint ezt az uniós trendet segíti elő a növényvédelem drasztikus átalakulása. Az utóbbi évtizedben a korábban széles körben alkalmazott, sok hatékony növényvédő szert kivontak forgalomból. Az élelmiszer-biztonsági szakemberek kutatásai szerint a felszívódó (szisztémikus) szerek egy része túl hosszú ideig megmarad a friss fogyasztásra szánt zöldségekben. A gyors váltás nehéz helyzetbe hozta a zöldségtermesztés növényvédelmét, hiszen a betegségek és kártevők változatlanul támadnak, viszont kevésbé hatékony szerekkel nehezebb felvenni velük a harcot.
Nem egyszerű és nem magától értetődő feladat ez, amit a gazdáknak meg kell tanulniuk” – részletezte a szakoktató. Többek között ezt szolgálják az egymást érő kertészeti tanfolyamok is.
A vásárlók azonban díjazzák a kisgazdák kevesebb vegyszert tartalmazó portékáit, hiszen ha lehetőségük van, ezeket vásárolják. György Sándor szerint ezt a kedvező fordulatot ki kell használni. A zöldségfélék házhoz szállításának jótékony hatásait a mostani koronavírus-járvány mutatta meg igazából. A kényszerhelyzetben megtapasztalt online kereskedelem befőzések idején is nagyon hasznos lehet, ha a gazdáknak sikerül kiszállítani a családokhoz a megrendelt zöldségmennyiséget. „A cipekedést sok vásárló kihagyná az életéből, ha ennek nálunk is kialakul a civilizált alternatívája, akkor vásárló és eladó egyaránt jól jár” – fogalmazott a szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!