
Újjáépítenék a Mikházán található római korai alapokra az egykori katonai parancsnokságot, miután a Maros megyei közgyűlés csütörtöki ülésén egyhangúlag elfogadta a nyárádremetei önkormányzat részéről érkező adományt. A telekcsere keretében történt felajánlás egy csaknem négyezer négyzetméteres terület formájában érkezett.
2015. július 16., 17:182015. július 16., 17:18
A mikházi telekre a megyei múzeum korábban beindított limes-kutatási projektje keretében két ideiglenes faépületet húzna fel, melyben bemutatná eddigi környékbeli ásatásainak eredményeit, illetve azt, hogy mit is jelentett a római birodalom keleti határa.
Soós Zoltán múzeumigazgató lapunknak elmondta, számított arra, hogy a két önkormányzat közötti telekcsere zökkenőmentes lesz, éppen ezért már a program következő lépéseit is tervbe vette. Ennek keretében az általa vezetett intézmény a parancsnoki épület újjávarázsolásán gondolkodik. Ehhez viszont a múzeumnak uniós alapokat kell megpályáznia. Az épületek és a római castrum hasznosításának tervét a tudományos diákkonferenciák keretében meghirdetett pályázatok révén a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói készítették el.
A faépületeket egyelőre 48 hónapra húzzák fel, de amennyiben jó turistacsalogatóknak bizonyulnak, a négy év elteltével sem bontják le. A közel félezer négyzetméteres alapfelületű parancsnoki épület és a mintegy százszor százötven méteres erőd viszont kőből készül, akár kétezer évvel ezelőtt. Itt mutatnák be a Mikházán feltárt romokat. „Nem csak a romkonzerválásra összpontosítunk, arra ráépítünk. Mivel Mikháza a hajdani római kori barbarikum peremén helyezkedik el, ötvözni szeretnénk az akkori építészeti stílust a mai építkezési technológiával” – fejtette ki Soós.
A mikházi római parancsnoki épületnek helyenként most is jól láthatók az alapjai. A szakemberek szerint az évszázadok során számos helyi és környékbeli lakó az innen elbontott kőből építette házát. A helybéliek a mai napig is tudják, szántás közben hol kell megemelniük az ekét.
A múzeum által felvállalt kezdeményezés az egykori római birodalom határvonala, a limes európai kutatásainak sorába tartozik. Mint ismeretes, az ókori világhatalom által a Krisztus utáni 2-3. évszázadban kialakított és megszilárdult római határvonal és annak védelmi, kommunikációs és esetenként kereskedelmi létesítményei ma intenzív kutatások tárgyát képezik, ezért a Maros megyei szakemberek azt szeretnék, ha az egész szakasz az UNESCO világörökség részévé válna.
A mintegy ötezer kilométer hosszú és három kontinensre kiterjedő római limes a legnagyobb védelmi rendszer, amit ember épített, a kínai nagy fal után. A kutatások két héttel ezelőtt kezdődtek újra a bekecsalji kis faluban: az egykori katonai parancsnokság épületében, a római fürdőnél és az egykori civil település egyik lakóházánál.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
szóljon hozzá!