
Állatokról szóló választható tantárgyat vezethetnek be a közoktatásban
Fotó: Freepik.com
Pótcselekvés és újabb „tölteléktantárgy” lenne az ember-állat kapcsolatról szóló választható tantárgy. Marosán Réka mezőpaniti biológiatanár a Krónikának elmondta, az ötlet üdvözlendő, viszont tantárgyként nem kellene helyet kapjon a diákok amúgy is túl zsúfolt órarendjében, sokkal inkább a Zöld hét vagy más alternatív oktatási programok keretében működnek sikeresen ezek a kezdeményezések.
2025. május 29., 08:002025. május 29., 08:00
Állatokról szóló választható tantárgyat vezethetnek be a romániai általános iskolákban a 2026–2027-es tanévtől, amelyben arra tanítanák a gyerekeket, hogy felelősen, empátiával és tisztelettel viszonyuljanak a környezetükben élő házi- és vadállatokhoz. Az elképzelés szerint a tantárgyat civil szervezetek, állatorvosi rendelők és állatmenhelyek közreműködésével oktatnák. Az órákon nem általánosságokat tanítanának az állatokról, hanem olyan tudással vérteznék fel a diákokat, amelyre a mindennapi életben szükségük lehet.
az állatkínzás bűncselekmény, vagy a szabad levegőn nevelt tyúkok tojásai egészségesebbek. Az 5–6. osztályosok számára választható tantárgy ötletgazdája Hilde Tudora, az Ilfov megyei önkormányzat állatvédelmi igazgatóságának vezetője, a tárgyat kísérleti jelleggel már Ilfov megye több iskolájában bevezették.

Nem zavarja, ha „kígyót-békát” mondanak rá, sőt egyenesen kedvesek szívének a hidegvérű állatok: Benedek Márk temesvári hüllőgyűjtő visszatérő vendég az aradi Csiky Gergely Főgimnáziumban, ahol élménypedagógiás céllal tart bemutatókat a gyerekeknek.
Az új tantárgy oktatásának lehetséges formáiról Marosán Rékával, a mezőpaniti Kádár Márton Általános Iskola biológiatanárával beszélgettünk. A Marosvásárhelytől 13 kilométerre, a Mezőség irányában található településen 30 éve oktató biológiatanár a Krónikának elmondta, üdvözlendő, hogy hangsúlyt kapna az oktatásban az ember és az állatvilág közötti kapcsolat, viszont nem lenne szerencsés tantárgyként bevezetni a diákok amúgy is zsúfolt órarendjébe. „Fontosnak tartom, hogy a gyerekeket érzékenyítsük, fogékonnyá tegyük az állatvilág iránt, viszont
Az elképzelés ebben a formában korábban lett volna megvalósítható, amikor a tananyag évfolyamonként fel volt osztva növénytanra, állattanra, anatómiára és genetikára, ugyanis 6. osztályban az állattan tanításakor rendszerint felmerült az igény, hogy közelebbről megismerjük az állatokat, viselkedésüket, betegségeiket” – magyarázta lapunknak a biológiatanár.
Az óráknak állatorvosi rendelő is helyet adhat
Fotó: Freepik.com
Hozzátette, az évek során a diákok csirkét, kacsát, macskát, kutyát, hörcsögöt vagy galambot is bevittek biológiaórára, amiket alaposan megfigyeltek-vizsgáltak, és beszélgettek a viselkedésükről, a felelős állattartásról vagy arról, hogy mi a teendő, ha erdőn-mezőn vadállatokkal találkoznak. „Az állatvédelem része a törzsanyagnak 5. osztályban, de ki lehet rá térni 8. osztályban is a környezetvédelem keretében, nem szükséges heti óraszámra lebontva egész tanévre kiterjeszteni, mert úgyis túlterheltek a diákok” – mondta Marosán Réka. Rámutatott, tantárgyként csak nagyon jól kidolgozott koncepció és módszertan szerint lenne érdemes oktatni a témát,
„A romániai oktatás egyik hátránya, hogy több tantárgyat csak elméleti szinten oktatnak, nincs sem idő-, sem anyagi keret arra, hogy a gyakorlat is része legyen a tananyagnak. Sok esetben hiányzik a módszertan is, így nagyon nehéz egy 50 perces órát tartalmasan felépíteni, a diákok számára élményalapú, hasznos tudást átadni” – magyarázta a biológiatanár.
A pedagógus nem tartja célravezetőnek, hogy az ember és állat közötti kapcsolatot kizárólag tanórai keretek között, előadások vagy kisfilmek segítségével mutassák be. „Akkor lenne értelme ennek a tantárgynak, ha elméleti megközelítés helyett a gyakorlaton lenne a hangsúly. Például
Ez azonban sok esetben idő és anyagi támogatás hiányában kivitelezhetetlen” – mondta a pedagógus.
A mezőpaniti iskolában minden évben állatsimogató napot tartanak
Fotó: Marosán Réka
Problémásnak tartja továbbá Marosán Réka biológiatanárnő azt is, hogy az Edupedu oktatási portálon közzétett tantárgyismertető szerint az állatokkal kapcsolatos és segítségükkel megtanulható viselkedési szabályokról, a közösségi létről és felelősségről szóló tananyag leadásához nincs szükség szaktanárokra, ezekről a témákról akár az osztályfőnök, a biológia-, a földrajztanár, vagy a vallásoktató is elbeszélgethet a tanulókkal.
például az állatok anatómiája, viselkedése, ökoszisztémák működése, amelyek nem feltétlenül képezik részét a különböző szakterületeken oktató tanárok ismeretkörének. Előfordulhat, hogy egyes kollégák – akik faluhelyen élnek, kertészkednek vagy háziállatokat tartanak, van házi kedvencük – valamely aspektusból közelebb állnak a témához, azonban számukra is komoly felkészülést igényelhet az anyag szakszerű átadása” – mutatott rá a biológiatanárnő.
Az állatkerti látogatás is közelebb hozza a gyerekeket az állatvilághoz
Fotó: Haáz Vince
Arról is beszélt, hogy az ember és az állatok kapcsolatának megismerésére alkalmasak a Zöld vagy az Iskola másként hét programjai, amelyek keretében számos interaktív programot szervezhetnek a témában. Elmondta, a mezőpaniti iskolában már több mint egy évtizede minden évben megszervezik az állatsimogató napot, amelynek
A rendhagyó iskolai nap nagy népszerűségnek örvend a diákok körében, van, aki kutyával vagy macskával érkezik, de a diákok libát, borjút, hátas- és pónilovat, nyuszit, galambot, napos csibét, hörcsögöt, teknőst, kiskacsát, kislibát, halat, papagájt, kecskét és csincsillát is hoznak. Az állatsimogató nap során beszélnek a felelős állattartásról is, szóba kerül az egyes állatok gondozása is, ami nem idegen a falusi gyermekek számára.
Kicsi koruktól kezdve részt vesznek a kertészeti, mezőgazdasági munkálatokban, és az állatokkal való kapcsolatuk természetes és magától értetődő. A háziállatok bemutatásának az is a célja, hogy a gyermekek tudatosan értékeljék azt, amijük van, azt a helyet, ahova születtek és becsüljék meg azokat a lehetőségeket, melyeket kaptak az élettől” – mondta Marosán Réka. Rámutatott, az állatok jelenlétének, a velük való interakciónak számos pozitív hozadéka van, így az oktatásban is sokkal nagyobb szerepet kellene kapjanak.

A 2026–27-es tanévtől kezdőden egy állatokról szóló választható tantárgyat vezethetnek be a romániai iskolákban, amelyben arra tanítanák a gyerekeket, hogy felelősen, empátiával és tisztelettel viszonyuljanak a környezetükben élő házi- és vadállatokhoz.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
szóljon hozzá!